Zenés színház

Wagner és Párizs

2014.12.19. 15:22
Ajánlom
Ha Richard Wagnerről szeretnénk megtudni valamit, akkor nem maga Wagner a leghitelesebb forrás.

Finoman fogalmazunk, ha azt állítjuk, hajlamos a konfabulálásra, arra, hogy műveinek keletkezéstörténetét színesítse. A konfabuláció nem bűn, az okait többnyire a gyerekkorban lehet keresni (kapóra jön, ha találunk egy nevelőapát, de legalább egy képzelt barátot, valakit, akinek a gyermek már-már kórosan meg szeretne felelni). Ám az is kétségtelen, ha zenész emberről van szó, amennyiben a füllentésre való hajlam párosul nagyfokú íráskészséggel és némi nárcizmussal elegy grafomániával, abból olyan életrajzok sülnek ki, mint amilyen Wagneré is - amiből zenetörténész legyen a talpán, aki tudja hámozni az igazságot. Mondjuk a Tannhäuser bemutatásáról.

Egy biztos: Wagner nagyon vonzódott Párizshoz, a párizsi operához. A kor nagy és nagyon népszerű operaszerzője, Meyerbeer egyengette útját, akit szerzőnk később igencsak keresetlen szavakkal jellemez (amikor azt írja, Párizsból a zsidók elől kell menekülnie, Meyerberre - is - gondol).

Wagner, akárcsak Verdi, alaposan megküzdött a párizsi közönség kegyeiért. Vagyis átírta, átdolgozta a darabjait, hogy azok megfeleljenek a kényes (és meghatározó) ízlésű Jockey Club tagjainak. Ez a megfelelési vágy megnyilvánult például a balettzenék betoldásában. A nevezetes tánc-betét a Tannhäuser első felvonásába került - és eléggé könnyű (mint tette azt Szinetár Miklós is, bár kissé túlságost szemérmesen) azt gruppen-partivá transzformálni. A Vénusz-barlang, mint swinger (párcserére alkalmassá tett) klub, valószínűleg tetszett volna a kényes ízlésű közönségnek, de ők erről az átírt mű bemutatóján lemaradhattak, hiszen a balett betétet egy a francia nagyoperához szoktatott úr a második felvonásra várta (és egy ilyen úr az első felvonást nem is igen tekintette meg). A botrány nem is maradt el. Keresztülhúzva a Párizst bevenni szándékozó zeneszerző terveit.

Wagner mindenesetre mind e mű keletkezését, mind Párizsba kerülését úgy meséli el, hogy az minél érdekesebb legyen: Rigából szökik (adósságai miatt is), és a tengeri úton, Londonba tartva, viharba kerül. E vihar váltja ki belőle A bolygó hollandi alapélményét. Az, hogy a vihar az inspirációs forrás, nagy valószínűséggel legalább annyira nem igaz, mint az, hogy a Tannhäusert Wartburg várának látványa ihlette. Párizsból a Rienzi próbáira, Drezdába tartván, állítja Wagner, pillantotta meg a várat. És azonnal felmerült benne egy Tannhäuser opera terve. Higgyük? Ne higgyük? A lényegen nem változtat: a Tannhäuser a XIX. század egyik legerotikusabb, legösszetettebb, legszebb operája.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.