Zenés színház

Wagner olyan, akár egy drog

2015.02.28. 11:37
Ajánlom
Idén márciusban mutatja be a Magyar Állami Operaház Wagner Ring-ciklusának nyitódarabját, A Rajna kincsét. A rendező M. Tóth Gézával többek között arról beszélgettünk, mi a gond Wagner rajongóival, és mi köze van a szerzőnek A gyűrűk urához. INTERJÚ

- A teljes Ring-tetralógia közel tizenhat órára rúg. Hogyan kell nekifogni egy ekkora anyagnak?

- Amikor nekikezdek egy munkának, első körben mindig két kérdést próbálok meg tisztázni magamban. Az egyik arra vonatkozik, hogy konkrétan mi az a mű, amivel foglalkozni fogok, hogy épül fel, milyen jelentésrétegei lehetnek. A másik pedig arra, hogy milyen az a közönség, amely majd találkozik a művel, milyen elvárásokkal, előzetes ismeretekkel rendelkezhet. Így fogok hozzá minden munkámhoz, függetlenül attól, hogy óvodások számára készülő animációs filmsorozatról van szó, vagy épp a Máté-passióról a Magyar Állami Operaházban. Csak akkor van esély arra, hogy egy film vagy előadás megszólítsa a közönségét, ha van elképzelésem róla, hogy mit csinálok és kinek. Számomra ez hangsúlyosabb, mint hogy nekem személyesen mit jelent az adott mű, hiszen egy alkotói munkafolyamatban a személyes tényező úgyis eleve adott.

- Az utóbbi időben gyakran hasonlították a Ringet A gyűrűk ura-trilógiához vagy épp a Trónok harcához. Helytállóak ezek a párhuzamok?

- Alapvetően két érvényes olvasatot látok, amellyel a Ring jól megközelíthető. Az egyik a mitológiai jellegre helyezi a hangsúlyt. Innen nézve akár jogos is lehet a párhuzam A gyűrűk urával, hiszen mindkét történet a germán mitológiából indul ki. Ugyanakkor van egy másik, legalább ennyire érvényes, legalább ennyire Wagner szándékaiból és a műből következő értelmezés is. Eszerint a darab egy nagyon pontosan felrajzolt társadalomkritikát fogalmaz meg, amely a pénzről és a rajta keresztül megszerezhető pozíciókról, hatalomról, sőt bizonyos tekintetben a fenntartható fejlődésről is szól. Ha innen nézzük, Wagner már a 19. század közepén olyan súlyos társadalmi kérdéseket szegezett a közönségének, amelyekre ma sem tudunk kielégítő választ adni.

- Wagner rajongói mintha különösen érzékenyen reagálnának a rendhagyó rendezői koncepciókra, elég csak arra gondolni, amikor Frank Castorf Bayreuthban egy útszéli motelbe helyezte a történetet, a rajnai sellők pedig helyi prostituáltak voltak. Mi lehet ennek az oka?

- Egyik beszélgetésünk során az előadást vezénylő Halász Péter a droghoz hasonlította a wagneri zenét, ami könnyen függővé teheti az embert. És valóban, Wagner zenéjét, műveit mindig is valamiféle különös kultusz vette körül. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az opera egyben színház is, és mint ilyennek, folyamatosan készen kell állnia az újszerű megközelítésekre. Ezzel nem azt mondom, hogy helye van az öncélúságnak, hanem azt, hogy ha érvényesen akarunk ma megszólaltatni egy darabot, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 21. században élünk.

- Több helyen nyilatkozta, hogy a zene mindig fontos szerepet töltött be az életében. Wagnerrel milyen a viszonya?

- Én magam soha nem tartoztam a szerző fanatikusai közé, de - különösen azóta, hogy még egyetemistaként, mint az ELTE zenekar bőgőse játszhattam a Siegfried-idillt - könnyen tudok azonosulni azokkal, akik számára Wagner a zene csúcsa. Nagyon szeretek a Ringen dolgozni, élvezem, hogy Wagner nemcsak a komor társadalmi vízióját, hanem helyenként a humorát is beépítette a darabba.

- Ebben az évadban indult útjára az a sorozat, aminek keretében fiatal színművészetis hallgatók mutatkoznak be az Operaházban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektoraként ön szerint van arra esély, hogy egy nap itthon is elindul az operarendezői képzés?

- Abban egészen biztos vagyok, hogy egy ilyen jellegű képzésre hatalmas szükség van, és esély is van arra, hogy egyszer be tudjuk indítani a szakot. Nagyon sok élő szakmai kapcsolatunk van más művészeti intézményekkel, gondolok itt többek között a már említett Operaházra vagy épp a Zeneakadémiára. Ezek az együttműködések hosszabb távon az alapjait is jelenthetik egy operarendezői képzésnek. Szellemi munícióban, tehetséges fiatalokban nincs hiány.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Plácido Domingo bocsánatot kért

A világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden.
Zenés színház ajánló

Egyiptom királyaként mutatkozik be Köpeczi Sándor az Aidában

Egyiptom királyának szerepét Köpeczi Sándor énekli az Erkel Színház februári Aida-előadásaiban. A fiatal magyar basszista januárban Verdi-interpretációjáért különdíjat nyert a barcelonai Gran Teatre del Liceuban megrendezett, rangos Tenor Viñas nemzetközi énekversenyen.
Zenés színház hír

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.
Zenés színház magazin

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Zenés színház ajánló

Mozart zenéje kíséri az apokalipszist a k2 Színház új előadásán

A k2 Színház új, abszurd és melankolikus bemutatója Mozart Dies irae-szekvenciájából indul ki, hogy a Requiem hangjain keresztül rákérdezzen, miért akarja megúszni az európai ember újra és újra a poklok poklát.