Zenés színház

Wallenbergről szimbolikusan

2008.07.14. 00:00
Ajánlom
Az Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval első bemutatóját Brémában tartották, ahol Julia Haebler állította színpadra Gershon Kingsley és Michael Kunze Raoul című operáját. A svéd diplomata, Raoul Wallenberg életét feldolgozó előadásban Serge szerepét Beöthy-Kiss László énekelte. INTERJÚ

- Milyen volt a brémai próbaidőszak?

- A rendezővel, a szerepnyertes kollégákkal, illetve a kórus tagjaival, mert nekik is komoly szerepük van az előadásban, nagyon jól tudtunk együttműködni, a próbák kellemes légkörben zajlottak. Ami probléma adódott, az nem művészi, hanem adminisztratív vagy szervezési jellegű volt: az eredetileg kiírtnál kevesebb idő állt rendelkezésünkre, a bemutató időpontja ugyanis a kiírtnál korábbra került. Mindenki szereptudással érkezett. Nekem megfelelő próbamennyiség jutott, de nem mindenki tudott a saját színházával egyeztetni, a főszerepet játszó Marcin Habelának ezért kevesebb próbája maradt. Az összpróbáknál lehetett ezt érezni, és az is nagy nehézséget okozott, hogy a zenekarral csak a főpróbán találkoztunk.

Amikor a legutóbb beszélgettünk, említetted, hogy ezt az operát nem lehet reálszituációkkal előadni.

- A második világháború idején játszódó drámai történet a szövegkönyv alapján meglehetősen véres. A darabot azonban nem akciófilmszerűen, naturalisztikusan, hanem szimbolikus megoldásokkal állította színpadra Julia Haebler, aki ezt a hatást leginkább a kórus mozgatása által érte el. Ez viszont a versenyszereplők számára kissé statikussá tette az előadásmódot, és azt hiszem, hogy ez nem túl szerencsés egy ilyen versenyen, ahol nemcsak az énekhang, hanem a színészi játék is számít. Ebből a szempontból maga az opera talán nem a legideálisabb az énekesek részére, mert kevés színészi megnyilvánulási lehetőségünk van. Én például a párommal, Rachellel az előadás alatt szinte végig elkülönítve az eseményektől, körülbelül nyolc méterrel a színpad síkja fölött vagyok egy ketrecszerű, három-négy négyzetméteres területen. Csak a darab végén megyek le a többiek közé, abban a jelenetben, amikor a zsidókat a Dunába lövik.


Beöthy-Kiss László (Serge) és Violaine Kiefer  (Rachel)

- Ezt hogyan oldotta meg a rendező?

- Amikor észreveszem, mi történik, a páromat, Rachelt elküldöm Wallenbergért, hátha ő még tud segíteni, én pedig ott maradok tanúnak. De mire Raoul és a párom visszaérnek, már elfogtak a nyilasok és végül engem is a Dunába lőnek. Ám ahelyett, hogy fejbe lőnének vagy fizikai erőszakot mutatna a rendező, ezt szép szimbolikus gesztussal oldotta meg. Míg a többiek énekelnek, én lemegyek a színpadra, ahol gyerekek bújócskáznak, és én is beállok közéjük játszani. Ők lassan eltűnnek a színpadról, és aki elmegy, leveszi a cipőjét. Ezen kicsit csodálkozom, de játszom tovább, és amikor már nincs gyerek körülöttem, akkor megérzem, hogy baj van. Elkezdek rettegni, majd én is leveszem a cipőmet, és odateszem a többi közé. Gondolom, hogy a Duna-parti szoborcsoport inspirálta Juliát.

- Brémában hogyan fogadták az előadást?

- Nagy kritikai és közönségsikerünk volt, de Németországban hozzá vannak szokva a nézők a modern rendezésekhez, a magyar közönség konzervatívabb, ezért nem tudom, itthon milyen lesz a fogadtatás.

- A szegedi döntőig találkozik még a társulat?

- Sajnos nem, és a brémai operaház jövő évi repertoárjára sem került fel a produkció. Szegeden két napot fogunk próbálni.

- A hangodban némi csalódást érzek.

- Őszinte leszek: számomra valóban egy kissé csalódás ez az előadás. Azt hiszem, más, dinamikusabb darabban többet tudnék mutatni színészileg, ami pedig ennek a versenynek az egyik kritériuma. Félreértés ne essék, Julia Haebler nagyon precíz munkát végzett. Nem a rendezést bírálom, azzal egyáltalán nem vagyok elégedetlen, sőt!

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Plusz

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.