Zenés színház

Western-opera mozivásznon

2011.01.13. 17:31
Ajánlom
1910 decemberében a New York-i Metropolitan operában mutatták be Puccini a vadnyugat könyörtelen világát megidéző operáját, melyet az Erste Bank jóvoltából a MET-ből élőben közvetítenek a Müpában.

A vadnyugat könyörtelen világát megidéző Puccini-opera száz évvel ezelőtt, 1910 decemberében a Metropolitanből indult diadalútjára. Az ősbemutatót Arturo Toscanini dirigálta, s Giancarlo del Monaco 1991-es, feltűnő sikert aratott rendezésének felújított változatát éppen száz esztendővel később, december 6-án mutatta be a színház. A jubileuminak is tekinthető sorozat záró előadását láthatja világszerte az élő közvetítés közönsége három nagyszerű énekessel: a líraiságáért, szép hangjáért és drámai erejéért méltatott Deborah Voigttal, a 2007-es Met-debütálása óta sikert sikerre halmozó Marcello Giordanival és a híres finn bariton, a Met-közvetítések budapesti közönsége előtt a Tosca Scarpiájaként megismert Juha Uusitalóval.

A mű látszólag egy rossz filmbe illő cselekménye a 19. század közepén, az aranyláz idején játszódik Kaliforniában. Persze A nyugat lányát nem Chaplin zseniális Aranylázával kell összehasonlítani, hiszne amint Bóka Gábor írja: "hiába a megvesztegetően reálisnak tűnő közeg, a darab nem mindennapi történet, hanem példabeszéd. Ha úgy tetszik, mese. [...] De vajon miért mese, miért példabeszéd? Puccini levelezését vizsgálva semmiféle támpontot nem találunk arra vonatkozóan, hogy más igényekkel lépett volna fel az ezúttal szokatlanul hosszúra nyúló librettóvadászat közben, mint korábbi operái esetében. Vagyis, hihetnénk, ugyanolyan hatásos és mindennapi szöveget keresett, mint korábban. Meglehet, így is volt, az eredmény azonban más lett. Elemzők egy része értetlenül áll A Nyugat lánya szövegének gyenge minősége előtt: a leggyakoribb vádak, amelyek érik, a valószerűtlenség (vagyis hogy az ábrázolt események még a western műfaján belül is kevés valószínűséggel történhettek volna meg - hát még egy realista operában!) és a hamisság (vagyis hogy az ábrázolt jellemek és szituációk a valószerűtlen eseményeken túlmutatóan sem sokban kapcsolódnak a valósághoz; nem életből ellesett elemek, hanem az idealista fantázia szüleményei). Ezek a kifogások, úgy hiszem, csak akkor merülnek fel, ha realista operaként tekintünk A Nyugat lányára. [...] Egyáltalán nem mellesleg: A Nyugat lánya szövegkönyvéhez a többi Puccini-darabtól eltérően előszó is tartozik. Ez nagyszerűen mutat rá a darab kettősségére: miután részletezi az aranyláz történelmi hátterét, a végén kijelenti: 'Félelmetes és komor háttér - előtte játszódik le a három főszereplő története - a szerelem és az erkölcsi megváltás drámája: A Nyugat lánya'. Vagyis a realizmustól elszakadó darabértelmezés egyáltalán nem áll szemben a szerzői szándékkal - legalábbis az 'erkölcsi megváltás' kifejezés erre látszik utalni. S ez, az erkölcsi megváltás teszi hitelessé a Puccini-életműben először felbukkanó happy endet. Nem arról van szó, hogy az idősödő Puccini már nem szívesen végzett kedves szereplőivel, hanem arról, hogy ez a darabtípus egyszerűen megkívánja a boldog befejezést: egy példázat nem végződhet a jók bukásával és a rosszak győzelmével - a tragédia nem példázat, és a példázat nem tragédia."

 

2011. január 16. 17:00
Művészetek Palotája, Előadóterem

Puccini: A Nyugat lánya
Librettó: Guelfo Civinni és Carlo Zangarini

Minnie: Deborah Voigt
Dick Johnson: Marcello Giordani
Jack Rance: Lucio Gallo

Közreműködik: A Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa
Rendező: Giancarlo del Monaco
Vezényel: Nicola Luisotti
A közvetítés házigazdája: Sondra Radvanovsky

Élő közvetítés magyar feliratozással

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel. 
Klasszikus

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Vizuál

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház galéria

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház hír

Az év ősbemutatójának választotta az Opernwelt Eötvös Péter darabját

Az egyik legjelentősebb német kulturális folyóirat, az Opernwelt idén is évkönyv formájában összegezte az elmúlt évad legkiválóbb előadásait. Eötvös Péter Berlinben színre vitt, Sleepless című operáját a Zürichi Operában előadott Stefan Wirth-darabbal együtt választották a legjobb ősbemutatónak.
Zenés színház magazin

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.
Zenés színház ajánló

A mozikban is láthatók a londoni Royal Opera House előadás-közvetítései

Szeptember végétől a hazai operabarátok is megtekinthetik a világ legnevesebb operaházai között számon tartott londoni Királyi Operaház előadásait: a 2022-23-as évad moziközvetítéseit – köztük több világpremiert – Budapesten és országszerte számos helyszínen tűzik műsorra a filmszínházak.
Zenés színház kritika

Egy elrajzolt valóságkép karikatúrája – kritika az Aranyoskám című előadásról

Három film-szín-játék és az 1848/49-es eseményeket feldolgozó drámai musical, A tizenötödik után a Madách Színház visszatért a könnyedebb, szórakoztató témákhoz. Az Aranyoskám Szirtes Tamás rendezésében azonban több, mint egyszerű vígjáték: humoros formában beszél elfojtott vágyakról, kudarcokról és az emberi kapcsolatokról.