Zenés színház

Western-opera mozivásznon

2011.01.13. 17:31
Ajánlom
1910 decemberében a New York-i Metropolitan operában mutatták be Puccini a vadnyugat könyörtelen világát megidéző operáját, melyet az Erste Bank jóvoltából a MET-ből élőben közvetítenek a Müpában.

A vadnyugat könyörtelen világát megidéző Puccini-opera száz évvel ezelőtt, 1910 decemberében a Metropolitanből indult diadalútjára. Az ősbemutatót Arturo Toscanini dirigálta, s Giancarlo del Monaco 1991-es, feltűnő sikert aratott rendezésének felújított változatát éppen száz esztendővel később, december 6-án mutatta be a színház. A jubileuminak is tekinthető sorozat záró előadását láthatja világszerte az élő közvetítés közönsége három nagyszerű énekessel: a líraiságáért, szép hangjáért és drámai erejéért méltatott Deborah Voigttal, a 2007-es Met-debütálása óta sikert sikerre halmozó Marcello Giordanival és a híres finn bariton, a Met-közvetítések budapesti közönsége előtt a Tosca Scarpiájaként megismert Juha Uusitalóval.

A mű látszólag egy rossz filmbe illő cselekménye a 19. század közepén, az aranyláz idején játszódik Kaliforniában. Persze A nyugat lányát nem Chaplin zseniális Aranylázával kell összehasonlítani, hiszne amint Bóka Gábor írja: "hiába a megvesztegetően reálisnak tűnő közeg, a darab nem mindennapi történet, hanem példabeszéd. Ha úgy tetszik, mese. [...] De vajon miért mese, miért példabeszéd? Puccini levelezését vizsgálva semmiféle támpontot nem találunk arra vonatkozóan, hogy más igényekkel lépett volna fel az ezúttal szokatlanul hosszúra nyúló librettóvadászat közben, mint korábbi operái esetében. Vagyis, hihetnénk, ugyanolyan hatásos és mindennapi szöveget keresett, mint korábban. Meglehet, így is volt, az eredmény azonban más lett. Elemzők egy része értetlenül áll A Nyugat lánya szövegének gyenge minősége előtt: a leggyakoribb vádak, amelyek érik, a valószerűtlenség (vagyis hogy az ábrázolt események még a western műfaján belül is kevés valószínűséggel történhettek volna meg - hát még egy realista operában!) és a hamisság (vagyis hogy az ábrázolt jellemek és szituációk a valószerűtlen eseményeken túlmutatóan sem sokban kapcsolódnak a valósághoz; nem életből ellesett elemek, hanem az idealista fantázia szüleményei). Ezek a kifogások, úgy hiszem, csak akkor merülnek fel, ha realista operaként tekintünk A Nyugat lányára. [...] Egyáltalán nem mellesleg: A Nyugat lánya szövegkönyvéhez a többi Puccini-darabtól eltérően előszó is tartozik. Ez nagyszerűen mutat rá a darab kettősségére: miután részletezi az aranyláz történelmi hátterét, a végén kijelenti: 'Félelmetes és komor háttér - előtte játszódik le a három főszereplő története - a szerelem és az erkölcsi megváltás drámája: A Nyugat lánya'. Vagyis a realizmustól elszakadó darabértelmezés egyáltalán nem áll szemben a szerzői szándékkal - legalábbis az 'erkölcsi megváltás' kifejezés erre látszik utalni. S ez, az erkölcsi megváltás teszi hitelessé a Puccini-életműben először felbukkanó happy endet. Nem arról van szó, hogy az idősödő Puccini már nem szívesen végzett kedves szereplőivel, hanem arról, hogy ez a darabtípus egyszerűen megkívánja a boldog befejezést: egy példázat nem végződhet a jók bukásával és a rosszak győzelmével - a tragédia nem példázat, és a példázat nem tragédia."

 

2011. január 16. 17:00
Művészetek Palotája, Előadóterem

Puccini: A Nyugat lánya
Librettó: Guelfo Civinni és Carlo Zangarini

Minnie: Deborah Voigt
Dick Johnson: Marcello Giordani
Jack Rance: Lucio Gallo

Közreműködik: A Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa
Rendező: Giancarlo del Monaco
Vezényel: Nicola Luisotti
A közvetítés házigazdája: Sondra Radvanovsky

Élő közvetítés magyar feliratozással

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.