Zenés színház

Závada Péter: „Izgatnak a határátlépések”

2017.06.17. 10:50
Ajánlom
Závada Pétert elsősorban költőként ismeri a nagyközönség, de rendszeresen ír színpadi adaptációkat és dalszövegeket színházi előadásokhoz is. A fiatal szerzővel többek között rejtvényfejtésről, saját hangról, anti-sznobériáról és bungee jumpingról beszélgettünk.
Závada Péter első alkalommal dolgozott a Budapesti Operettszínházban, ahol egy hónapon belül két bemutatója is volt. A Lázár Ervin kultmeséjéből született, Szirtes Edina Mókus zenéivel íródott Szegény Dzsoni és Árnika musical és a legendás Kálmán Imre-operett, a Csárdáskirálynő amerikai változatából született Riviera girl dalszövegeit készítette el. Előbbi rendezője a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábrendező szakos hallgatója, Szenteczki Zita, utóbbit a zenés színházi szakma doyenje, Kerényi Miklós Gábor állította színpadra.

- Nemrég részt vettem egy beszélgetésen, ahol arra a kérdésre keresték a választ, hogy tekinthetünk-e a dalszövegekre kortárs versként. Te mit gondolsz erről?

- Régóta foglalkozom vers- és dalszövegírással, nem mosnám össze a kettőt. Nem kérdés számomra, hogy a dalszöveg hangzó irodalom, de azt nem gondolom, hogy alanyi jogon vers lenne. Szerintem amit ma vers alatt értünk, az olyan szöveg, ami önmagában megáll a papíron. A médiumok alapján különböztetem meg a verset a dalszövegtől. A vers az, amit papíron fogadunk be, néma olvasás közben, a dalszöveg az, amit előadás alatt, zenével. Amit pedig előadás közben, de zene nélkül, az a slam poetry. Nálam ezek így válnak szét.

Závada Péter

Závada Péter (Fotó/Forrás: Thealter.hu)

- Az utóbbi években a költészet felfutását érzékelhetjük. Mi van ebben a felgyorsult világban, ami pedig látszólag ellentmond a műfajnak, ami miatt ismét fókuszba került a líra?

- Egyrészt a slamnek és a rapnek köszönhetően újra előtérbe került a vers performativitása, vagyis az előadói költészet. Annak idején talán a rock and roll volt olyan nagy hatással a világra, mint az elmúlt húsz évben a rap és a hip-hop. Így aztán újra teatralizálódik, performatívvá válik a verses szövegmondás. Másrészt azt tapasztalom, hogy az internetes befogadási stratégiáknak köszönhetően egyszerre több ingerre figyelünk, miközben be is szűkül a koncentrációs mezőnk. Hosszabb szövegeket nehezebben olvasunk online. Ez a próza- és tanulmányolvasásnak nem kedvez, de a versnek tökéletesen megfelel, hiszen az általában belefér egy okos telefon képernyőjébe.

- De a vers sűrű, arra mégis csak rá kell fókuszálni, míg egy egyszerűbb szöveget szinte odafigyelés nélkül lehet olvasni.

- Ez igaz, de az emberek a buszon gyakran rejtvényt fejtenek! Szerintem erre a rejtvényfejtésre irányuló, rövid ideig tartó, mégis intenzív képi gondolkodásra igenis van igényünk. A vers is ilyen.

Nem kell sok időt tölteni vele, mégis agyalni kell rajta.

Persze ez csak amolyan hétköznapi versfogyasztás, nem elmélyült, értő olvasás. De nagyon jó, hogy ez is van.

- Gyakran dolgozol színházban. Miben határozható meg leginkább a különbség a saját vers és a felkérésre írt szöveg – legyen az, mondjuk egy Shakespeare átdolgozás vagy egy előadás dalszövegeinek – megírása között?

- Leginkább abban, ahogyan az ember ír, vagyis stilárisan. Például az Ahogy tetsziknél, amit Kovács D. Danival csináltunk a Katonában, egy olyan beszédmódot választottam, amit kamaszkoromban használtam a rap szövegeimben. Míg az Ascher Tamás rendezte a Nők iskolájában egy alulstilizált prózanyelvet kellett megteremteni. Alkalmazkodom a rendezői elképzeléshez.

Viszonylag könnyen tudok a regiszterek és a stílusok között váltani.

A saját versírás viszont elkülönül az alkalmazott szövegektől. Fontosnak tartom, hogy legyen az embernek egy saját hangja, ugyanakkor szeretek más hangokon is megszólalni. Izgatnak a határátlépések.

Závada Péter

Závada Péter

- Az Operettszínház hogy talált meg? Elsőre elég távolinak tűnik a kettőtök kapcsolata.

- Szenteczki Zita keresett meg, hogy a Szegény Dzsoni és Árnikát fogja rendezni és szeretné, ha én írnék hozzá dalszövegeket. Ez a mese fontos gyerekkori élményem, ezért elsőre igent mondtam. Amikor közel kerültem az Operettszínházhoz, nagyon izgalmasnak találtam, egy olyan végtelenül profi helynek, ahová jó bemenni. Láttam, hogy zajlik a munka, milyen alázattal és odaadással, és ez végtelenül szimpatikus volt.

A színészek már az olvasópróbán elénekelték a dalokat a friss dalszöveggel.

Egy klasszikus Csárdáskirálynőt is élmény megnézni, mert elképesztően profin szólal meg. Sokan sznobul állnak a műfajhoz, mert az operett egy vállaltan populárisabb esztétikát képvisel. Holott én azt tapasztalom, hogy épp ezért ügyelnek annyira a magas szakmai minőségre.

- A Szegény Dzsoni és Árnika színpadi változatát Kautzky-Dallos Máté, IV. éves dramaturg hallgató készítette. A dalok helyét hogyan találtátok meg?

- Az Operettszínház kitüntetett figyelemmel kísérte a munkánkat, rengeteg segítséget kaptunk, és menet közben is sokat tanultunk a műfajról. Milyen a klasszikus operett felépítése, mi az, hogy repríz és potpourri, vagy hogy a drámai konfliktus mely pontjain érdemes dalokat berakni. Bejárt a próbákra Kero, de sokat foglalkozott velünk Lőrinczy Attila vezető dramaturg és a főigazgató, Lőrinczy György is. A színészek is imádták a közös munkát. Az egész színház nagyon nyitottan állt hozzánk.

- Milyen volt a munkafolyamat? Mókus írta a dalokat, te rá a szöveget vagy fordítva?

- Azt kértem Mókustól, hogy a főbb daloknál, mint a Vándor duett vagy Dzsoni belépője, először a dallam szülessen meg, és akkor én arra a hangulatra és prozódiára írok szöveget. A Lázár Ervin-szöveg harmadik harmadában viszont epizódok követik egymást. Ezeket Mókus stílusától eltérőre szerettük volna komponálni. Az egyiket kicsit rapesebbre, a másikat fociindulósabbra, a harmadikat munkadalosabbra. Ezeknek előre megírtam a szövegét, és arra szerezte Mókus a dallamot. Szóval oda-vissza dolgoztunk.

A Szegény Dzsoni és Árnika stábja

A Szegény Dzsoni és Árnika stábja (Fotó/Forrás: Schumy Csaba /DFP.hu, Budapesti Operettszínház)

- Vannak kedvenc dalszövegeid?

- Mókus zenéi egészen nagyszabásúak, talán Lázár Ervin meséjéhez képest szokatlanul is. Rögtön belemásznak az ember fülébe. Három-négy dalt kifejezetten szeretek, ilyen például Dzsoni belépője, a Vándor duett vagy a Várakozás dal. Ezek a kedvenceim.

- Ha a Riviera girlről beszélünk, egy olyan klasszikus szöveghez, amit mindenki ismer, mint a Te rongyos élet, a Hajmási Péter vagy a Lányok a lányok, hogy nyúltál hozzá? Nem feszélyezett, nem nyomasztott?

- Ez olyan, mint a bungee jumping.

Nem szabad túl sokat gondolkodni, csinálni kell.

Ha az ember nem tudja az elvárásokat száz százalékig figyelmen kívül hagyni, nem is érdemes belekezdeni, mert megbénítják. Ez nyilván Shakespeare esetében is így van. Utánaolvasok, tájékozódom, aztán viszont belevágok: nézzük meg, mit lehet belőle kihozni. Lényeges az is, hogy a Riviera Girl szövegei nem azonosak a Csárdáskirálynő librettójával. Az 1917-es Broadway-változat dalait P.G.Wodehouse jegyzi, és én még ezekhez képest is új dalszövegeket készítettem, tehát nem angolból fordítottam, hanem újraírtam őket. A próza sem egy az egyben a Broadway-szöveg, hanem Lőrinczy Attila átirata. Néhány dalnál éreztem csak, hogy ezt most minek is írom át? Tök jó, ahogy van. De ez egy másik darab, másik történet.

A Riviera girl stábja

A Riviera girl stábja (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Budapesti Operettszínház)

- Kero sok változtatást kért a próbák folyamán?

- Alapvetően elégedett volt. Azt kérte, hogy a szöveg legyen modern, de közben mégis idézze a kor orfeumi miliőjét. A finálékat iszonyú nehéz volt megírni, mert azok narratívak, és nem az eredeti operetthez, hanem a mi történetünkhöz kellett illeszkedniük. Ott sokat segített Kero a prozódiában. Leültünk, végigénekeltük őket zongorakísérettel. Mint az amerikai filmekben.

- Az ilyen típusú munkákban mi okoz neked örömet?

- Számomra fontos a zene és a szöveg kapcsolata.

Örömet okoz, hogy zenét hallgathatok és hozzáilleszthetem a szövegeimet.

Izgalmasnak találom az operett játékhagyományát is. Dalszövegíróként kezdtem a pályámat, benne van a zsigereimben. Ez egy másik szintje az alkotásnak, mint a versírás, más készségek kellenek hozzá.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.