Zenés színház

Zene és szöveg erősítse egymást

2016.07.21. 09:19
Ajánlom
A Fesztiválakadémia Budapest fináléja Prokofjev Rómeó és Júliájának rendhagyó előadása lesz, amely során a szvit részletei Artyom Vasziljev és Danyil Boriszov kamarazenekari átiratában szólalnak meg, a tételek között (és néha alatt) pedig az eredeti Shakespeare-mű jeleneteit láthatja-hallhatja a közönség. A Galgóczy Judit által színpadra álmodott produkcióról a dajkát alakító, Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Molnár Piroskát kérdeztük.

– Hasonló, rendhagyó produkcióban volt már része?

– Igen, egyszer a Rádiózenekarral, Vásáry Tamás vezényletével a Peer Gyntöt játszottuk hasonló módon, ugyancsak a Zeneakadémián: a Grieg-szvitek tételei között az Ibsen-műből adtunk elő részleteket. Ez az egy ilyen alkalom volt, amiben részt vettem.

– Mi az, ami elárulható Galgóczy Judit rendezői koncepciójáról? Hogyan fognak váltakozni a Prokofjev-tételek és a jelenetek?

Molnár Piroska

Molnár Piroska (Fotó/Forrás: Znamenák István)

– Dramaturgiailag nagyon ügyesen kellett összeválogatni a zenét és a részleteket, hiszen fontos, hogy ami elhangzik zenében, azt ne ismételje meg a szöveg, vagy éppen ha úgy adódik, az egyik erősítse a másikat. Egy ilyen helyzetben ez az alapvető dramaturgiai fölvetés. Itt nem nagyon lehet szcenírozni, igazából még csak félig szcenírozottnak sem mondhatjuk az előadást, hiszen maximum a zenekar előtt, nagyon minimál mozgással próbálunk jeleneteket kiragadni a Shakespeare-műből. Jelmezek sem igazán lesznek, csak olyan szintű stilizálások, amelyek egy-egy figurát jellemeznek. A mű gerincét alkotó jelenetek lettek kiválasztva, a prózai részekkel viszont igazodni kell a zene időtartamához, és talán a legnagyobb kihívás az, hogy időnként a zene közben, a zenére rá is kell majd beszélnünk.

Mennyire áll közel önhöz Prokofjev zenéje, illetve mit hallgat még szívesen a klasszikus repertoárból?

– Tulajdonképpen mindenevő vagyok, de talán Mahlert hallgatom a legszívesebben, bár úgy érzem, igazából az ember élete egy-egy szakaszának megvan a maga kedvence. Prokofjev éppen nem úgy a szívem csücske, hogy minden nap gondolnék rá, de nagyon izgalmas zene, és ez a szvit is nagyon érdekes, érdemes vele megismerkedni.

– A dajka szerepét már korábban is játszotta. Mire fektet hangsúlyt a megformálás során?

– Igen, kétszer is játszottam: egyszer negyedéves főiskolásként ez volt az egyik diplomaszerepem, majd Kaposvárott játszottam szintén, amikor Börcsök Enikő alakította Júliát. Annak idején, amikor a tanáraimmal, továbbá különböző rendezőkkel volt szerencsém elemezni a darabot, akkor a leghangsúlyosabbnak azt tartottuk, hogy a dajka alig idősebb Júlia anyjánál. Tehát egyforma korú lányaik lennének, csak a dajkának a gyermeke meghalt, és nyilván ezért is tudta átvenni ezt a szerepet Júlia mellett. Egy kicsit arról is szó lehet itt, hogy két különböző társadalmi rétegből származó nő akár fizikailag, akár lelkileg hol tart, hová jut el.

Molnár Piroska - Bors néni

Molnár Piroska - Bors néni (Fotó/Forrás: Kolibri Színház)

– Fiatal kollégákkal lép színpadra a Zeneakadémia nagytermében. Azelőtt dolgozott-e már velük? Hogyan zajlott a hétfői első próba?

– Nem mindegyikükkel dolgoztam együtt, a két fiatallal, Zsigmond Emőkével és Nagy Norberttel egyáltalán nem, nem is ismertem őket, de nem újdonság számomra fiatalokkal dolgozni, hiszen van szerencsém tanítani a Színház- és Filmművészeti Egyetemen beszédet, tehát mondhatni naponta találkozom fiatalokkal, az új nemzedékkel. A próbán igyekeztük bejelölni, hogy mely zenei részeknél kell bekapcsolódnunk, próbálgatjuk összerakni, hogy mi lenne a közönség számára is a legjobb és hogyan lehet ezeket a jeleneteket a zenével a legtermékenyebb módon összehozni.

– Esetleg időnként előtör önből a tanár?

– Egy-egy hangsúly kapcsán természetesen fönnakadok, ha épp nem tartom helyénvalónak és sajnos kibújik belőlem a beszédtanár. Megjegyzem, ha szerintem ezt vagy azt nem úgy kellene mondani, de remélem, hogy nem sértem ezzel a fiatalokat.

Molnár Piroska - Örökös Tagság, Csiky Gergely Színház

Molnár Piroska - Örökös Tagság, Csiky Gergely Színház

– Jelenleg filmet forgat. Könnyen el tudta vállalni a Fesztiválakadémia felkérését?

– Igen, egy tévésorozatot forgatok nap mint nap, a Munkaügyek utolsó, hatodik évadát, egészen augusztus 5-ig. Tulajdonképpen azért nem mondtam azonnal nemet, mert Kokas Katit úgyszólván kislány kora óta ismerem, hiszen a Kaposvári Csiky Gergely Színház zenekarában zenéltek a szülei, és igazából csak utólag jöttem rá, hogy mire vállalkoztam a forgatás mellett. De igyekszem minden erőmmel részt venni a produkcióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Vizuál

Vasárnap zár a Magyar Nemzeti Galéria biedermeier-kiállítása

Február 16-ig láthatja a közönség a Biedermeier mindennapok. Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás egyedülálló módon ad átfogó képet a biedermeier nevével fémjelzett korszak művészetéről, mely Valentin-napon páros kedvezménnyel tekinthető meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Lelkiismereti kérdések – Matthew Wild rendező a Macbethről

Dél-Afrikából érkezik Budapestre az európai zenés színpadokat sorra hódító rendező, Matthew Wild, hogy Verdi Macbethjét új elképzelés szerint állítsa színre.
Zenés színház ajánló

Peller Anna és Peller Károly lesznek az Operabeavató következő vendégei

Különkiadásokkal búcsúzik a közönségtől az Operabeavató, Dinyés Dániel és Göttinger Pál előadássorozata. Február 15-én az operett kerül terítékre a népszerű programon, ennek megfelelően a műfaj két meghatározó művésze, Peller Anna és Peller Károly lesznek a vendégek.
Zenés színház interjú

Operát írtak porszívóra – beszélgetés Iván Sárával és Perczel Enikővel

Kortárs operabemutatóval indította az évet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, az Előjáték Lear királyhoz a vidéki teátrum számára készült. A zenei tagozat fiatal tehetsége, az Olaszországban zeneszerzést tanult Iván Sára írta a partitúrát, a librettóért Perczel Enikő dramaturg felelt. A közös munkáról, a mű születéséről és egy különleges porszívóról beszélgettünk velük.
Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.