Zenés színház

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

2018.12.12. 15:20
Ajánlom
A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 

A szegény favágó két gyermeke, Tyltyl és Mytyl karácsony este elindulnak, hogy megkeressék a  boldogság kék madarát. De valahányszor megtalálni vélik, a dolgok elvesztik csillogó kékségüket. Röviden így foglalható össze A kék madár cselekménye, amelynek teljesen új zenés színházi változatát mutatta be az Operettszínház. A történet allegorikus alakokon keresztül, mint a Kenyér, Cukor, Tűz, Víz, Kutya, Macska, Éjszaka, Fény, Idő mesél, de

a  felszín mögött mély filozófiai mondanivaló és egyetemes kérdések feszítik a darabot, amelyet már száz évvel ezelőtt is a szimbolizmus egyik remekművének tartottak.

Maurice Maeterlinck belga író fantáziájában megszületett bölcseleti költemény 1906-ban készült el, két évvel később már Sztanyiszlavszkij színházában, a moszkvai Művész Színházban, valamint Párizsban is bemutatták, szerzőjét 1911-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Magyarországon először 1913-ban, a Magyar Színházban játszották.

A Kálmán Imre Teátrum ősbemutatóját  Szenteczki Zita rendezte, aki legalább annyira felnőttmesének is gondolja a "boldogságmesét": „Felnőtt fejjel újra olvasva Vas István fordítását rájöttem, hogy teljesen másról szól, mint amire gyerekkoromból emlékeztem.

Szinte madáchi a történet, ami a keresésről, kételyről, úton levésről, végső soron a küzdésről szól. És arról is, hogy ha rá akarunk telepedni a boldogságunkra, ha kalitkába akarjuk zárni, akkor az tovalebben.

Ősbemutató a Kálmán Imre Teátrumban

Mint minden remekmű esetében, amely a gyerekirodalomban él tovább, megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában gyerekekhez szól-e, avagy egyetemes műről van szó. Ahogyan az Aliz, Csodaországban, a Micimackó, vagy A kis herceg esetében is történik, A kék madár is egyszerre szól felnőttekhez és gyerekekhez.

_E_L0609-142849.jpg

A kék madár (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A zenés színház igényei szerint átalakított dramaturgia újdonsága, hogy Tyltyl és Mytyl kísérői, a Tűz, a Víz, a Kutya, a Macska, a Cukor és a többiek állandó kórusként szinte végig jelen vannak a színpadon. Az eredeti mű egyetlen éjszaka alatt egy álomban játszódik, Szenteczki Zita értelmezésében kiemelték az álomkeretből a történetet és egy egész életutat mutatnak be.

Nálunk a szereplők eljutnak a gyerekkortól az időskorig, ez azért is érdekes, mert így találkoztatni tudom a főszereplőket fiatalkori, vagy időskori önmagukkal.

„Rendezőként nagyon izgalmas az Éjszaka, Idő, Fény fogalmait elképzelni, emberi tulajdonságokkal felruházni, a rengeteg helyszínváltás, és a sok szereplő mozgatása mindannyiunkat nagyon inspirál képileg és szimbólumrendszerében is.”

Szenteczki Zita másodjára rendez az Operettszínházban, de ekkora apparátussal még nem dolgozott: „Most dolgoztam először ennyi emberrel és megtapasztaltam, hogy igazi csapatban tudtunk együttműködni. Nagyon bízunk egymásban és egy olyan védőhálót éreztem az előadás körül, ami mindenben segített.”

Sztanyiszlavszkij híres jelmezeit ő is látta képeken: „A jelmeztervező mutatta meg nekem, de mi nagyon elrugaszkodtunk tőlük. Inkább csak távoli inspirációs kiindulási pontot jelentettek nekem.” Az előadásba szinte beleolvad Varga Vince videója, mint a díszlet meghatározó eleme: „Mozgóképet csak akkor használok, ha nagyon igényli a darab. A Kálmán Imre Teátrumban annyira kicsi a tér, hogy nem lehet mindig újabb és újabb díszletet betenni, ezért a koncepciónk szerint a díszlet részeként készítettük el a videón kivetített égitestet.”

Zenés boldogságkeresés

Az új előadásban a boldogság kék madarához „zenés boldogságkeresés” vezet, ahogy a színlapon is olvashatjuk. Ádám Rita és Darvas Benedek közösen írta a darab zenéjét, összesen 12 dalt. A két zeneszerző annyira hasonlóan gondolkodik a zenéről, hogy teljesen egységes zenei világot tudtak teremteni, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. Bár Darvas Benedek már régóta fontos színházi zeneszerző, kettőjüknek ez az első nagyszabású, zenés-táncos közös munkájuk.

Állandó egymásra hatások és kiegészítések mentén remekül tudunk együtt dolgozni

– mondta el Darvas Benedek az alkotófolyamatról. „A dalokat általában külön-külön kezdjük el írni, aztán egy ponton megmutatjuk egymásnak, beépítjük egymás ötleteit, de olyan is van, hogy az elejétől kezdve közösen írunk meg egy számot. Persze vannak olyan dalok, amelyek inkább Rita szerzeményei, például az Idő dala, vagy az otthoni boldogságok dala, a Teadal, és van, ami inkább hozzám tartozik, például a Kutya-duett vagy az Éjszaka áriája.”

A zenei stílust befolyásolta a darab kora és mondanivalója. „Ez egy sok rétegű, filozofikus, szimbolista mű a múlt század elejéről. Főként tárgyak és fogalmak a szereplői, már ezért is nehéz feladat volt a zenei világ kitalálása.

Már önmagában nagy feladat volt eldönteni, hogy miről énekeljen mondjuk a Kenyér, vagy a Fény.

A zene minden korosztály számára megfoghatót és érdekeset kínál: „Megjelennek benne a 10-es, 20-as évek motívumai, a későromantika, az operett, a német kabaré, a Brecht-Weill vonal, a swing és a klasszikus Broadway-musical stílus egyaránt, közben az egész mégis egységes, koherens zenei világot teremt, játékos, szellemes és mély is egyszerre, harmóniában áll a szöveggel, és a látvánnyal.”

Klasszikus értelemben vett librettó született

Darvas Benedek és Ádám Rita komplex zenei anyaga megihlette a dalszövegírót, Závada Pétert, aki a munkamódszeréről árult el részleteket. „Nézem a kottát, figyelem a prozódiát, sakkozok a szótagokkal, van, hogy órákat, napokat töltök el azzal, hogy kitaláljam, énekelhető-e egy-egy sor, milyen hosszú egy szótag, hány magánhangzó és mássalhangzó van benne, nem torlódnak-e. De nagyon élvezem ezt a fajta munkát, mert a költészet része a forma ismerete is, és ez, ebben a műfajban kiválóan hasznosítható.”

A kék madár több fordításban is ismert, az alkotók ezúttal Vas István fordítása alapján dolgozták át a művet. „Vas István nyelve hagyományosabb, szikárabb, a dalokat is ennek megfelelően írtam meg – avat be munkájába Závada Péter.

Klasszikus értelemben vett operett librettó született, kevesebb direkt mai fordulattal, aktualizálással, szlenggel, de egy-két poén, finom utalás azért van benne.

Az előadást legközelebb december 14-én, 15-én és 16-án játsszák a Kálmán Imre Teátrum színpadán.

A cikk az Operett Magazinnal együttműködésben készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

A dél-afrikai taxist, aki operát énekel az utasainak, felkapta az internet

Egy virális videóval kezdődött az egész: egy Menzi Mngoma nevű Uber-sofőr a Rigolettóból énekelt egy utasának, majd egyre többekhez jutott el az erről készült videó.
Zenés színház interjú

Felmutatni a világ tetejét - Interjú Szemző Tiborral

Óbudán, az Esernyős belső udvarán új szabadtéri kamaraszínházi sorozat indul, amelyben (újra) debütál Szemző Tibor Kőrösi Csoma Sándorról készített opera cinematique műfajú előadása, a Csoma.   
Zenés színház ajánló

Operett show a Vajdahunyadvárban

Július 18-án Magyarország leglátványosabb operett produkcióját tekinthetjük meg a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A Monarchia Operett gálaműsora fantasztikus szólistákkal és ruhakölteményekkel varázsolja el a nagyérdeműt.
Zenés színház hír

Koncertfilmmel ünnepelték Jonas Kaufmann 50. születésnapját

Németország, Ausztria és Svájc több mint 200 filmszínházában mutatták be július 10-én, Jonas Kaufmann 50. születésnapján a sztártenor egyik berlini (Waldbühne) koncertjéről készült filmet.
Zenés színház armel

Hogy milyen volt Alföldi Don Giovannija? Profi.

Ha sztárrendező operafavoritot állít színpadra, abból könnyen siker lehet, de nálam Tihanyi Ildi díszletei ágyaztak meg annak, hogy szeressem ezt a Don Giovannit.