Zenés színház

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

2018.12.12. 15:20
Ajánlom
A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 

A szegény favágó két gyermeke, Tyltyl és Mytyl karácsony este elindulnak, hogy megkeressék a  boldogság kék madarát. De valahányszor megtalálni vélik, a dolgok elvesztik csillogó kékségüket. Röviden így foglalható össze A kék madár cselekménye, amelynek teljesen új zenés színházi változatát mutatta be az Operettszínház. A történet allegorikus alakokon keresztül, mint a Kenyér, Cukor, Tűz, Víz, Kutya, Macska, Éjszaka, Fény, Idő mesél, de

a  felszín mögött mély filozófiai mondanivaló és egyetemes kérdések feszítik a darabot, amelyet már száz évvel ezelőtt is a szimbolizmus egyik remekművének tartottak.

Maurice Maeterlinck belga író fantáziájában megszületett bölcseleti költemény 1906-ban készült el, két évvel később már Sztanyiszlavszkij színházában, a moszkvai Művész Színházban, valamint Párizsban is bemutatták, szerzőjét 1911-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Magyarországon először 1913-ban, a Magyar Színházban játszották.

A Kálmán Imre Teátrum ősbemutatóját  Szenteczki Zita rendezte, aki legalább annyira felnőttmesének is gondolja a "boldogságmesét": „Felnőtt fejjel újra olvasva Vas István fordítását rájöttem, hogy teljesen másról szól, mint amire gyerekkoromból emlékeztem.

Szinte madáchi a történet, ami a keresésről, kételyről, úton levésről, végső soron a küzdésről szól. És arról is, hogy ha rá akarunk telepedni a boldogságunkra, ha kalitkába akarjuk zárni, akkor az tovalebben.

Ősbemutató a Kálmán Imre Teátrumban

Mint minden remekmű esetében, amely a gyerekirodalomban él tovább, megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában gyerekekhez szól-e, avagy egyetemes műről van szó. Ahogyan az Aliz, Csodaországban, a Micimackó, vagy A kis herceg esetében is történik, A kék madár is egyszerre szól felnőttekhez és gyerekekhez.

_E_L0609-142849.jpg

A kék madár (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A zenés színház igényei szerint átalakított dramaturgia újdonsága, hogy Tyltyl és Mytyl kísérői, a Tűz, a Víz, a Kutya, a Macska, a Cukor és a többiek állandó kórusként szinte végig jelen vannak a színpadon. Az eredeti mű egyetlen éjszaka alatt egy álomban játszódik, Szenteczki Zita értelmezésében kiemelték az álomkeretből a történetet és egy egész életutat mutatnak be.

Nálunk a szereplők eljutnak a gyerekkortól az időskorig, ez azért is érdekes, mert így találkoztatni tudom a főszereplőket fiatalkori, vagy időskori önmagukkal.

„Rendezőként nagyon izgalmas az Éjszaka, Idő, Fény fogalmait elképzelni, emberi tulajdonságokkal felruházni, a rengeteg helyszínváltás, és a sok szereplő mozgatása mindannyiunkat nagyon inspirál képileg és szimbólumrendszerében is.”

Szenteczki Zita másodjára rendez az Operettszínházban, de ekkora apparátussal még nem dolgozott: „Most dolgoztam először ennyi emberrel és megtapasztaltam, hogy igazi csapatban tudtunk együttműködni. Nagyon bízunk egymásban és egy olyan védőhálót éreztem az előadás körül, ami mindenben segített.”

Sztanyiszlavszkij híres jelmezeit ő is látta képeken: „A jelmeztervező mutatta meg nekem, de mi nagyon elrugaszkodtunk tőlük. Inkább csak távoli inspirációs kiindulási pontot jelentettek nekem.” Az előadásba szinte beleolvad Varga Vince videója, mint a díszlet meghatározó eleme: „Mozgóképet csak akkor használok, ha nagyon igényli a darab. A Kálmán Imre Teátrumban annyira kicsi a tér, hogy nem lehet mindig újabb és újabb díszletet betenni, ezért a koncepciónk szerint a díszlet részeként készítettük el a videón kivetített égitestet.”

Zenés boldogságkeresés

Az új előadásban a boldogság kék madarához „zenés boldogságkeresés” vezet, ahogy a színlapon is olvashatjuk. Ádám Rita és Darvas Benedek közösen írta a darab zenéjét, összesen 12 dalt. A két zeneszerző annyira hasonlóan gondolkodik a zenéről, hogy teljesen egységes zenei világot tudtak teremteni, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. Bár Darvas Benedek már régóta fontos színházi zeneszerző, kettőjüknek ez az első nagyszabású, zenés-táncos közös munkájuk.

Állandó egymásra hatások és kiegészítések mentén remekül tudunk együtt dolgozni

– mondta el Darvas Benedek az alkotófolyamatról. „A dalokat általában külön-külön kezdjük el írni, aztán egy ponton megmutatjuk egymásnak, beépítjük egymás ötleteit, de olyan is van, hogy az elejétől kezdve közösen írunk meg egy számot. Persze vannak olyan dalok, amelyek inkább Rita szerzeményei, például az Idő dala, vagy az otthoni boldogságok dala, a Teadal, és van, ami inkább hozzám tartozik, például a Kutya-duett vagy az Éjszaka áriája.”

A zenei stílust befolyásolta a darab kora és mondanivalója. „Ez egy sok rétegű, filozofikus, szimbolista mű a múlt század elejéről. Főként tárgyak és fogalmak a szereplői, már ezért is nehéz feladat volt a zenei világ kitalálása.

Már önmagában nagy feladat volt eldönteni, hogy miről énekeljen mondjuk a Kenyér, vagy a Fény.

A zene minden korosztály számára megfoghatót és érdekeset kínál: „Megjelennek benne a 10-es, 20-as évek motívumai, a későromantika, az operett, a német kabaré, a Brecht-Weill vonal, a swing és a klasszikus Broadway-musical stílus egyaránt, közben az egész mégis egységes, koherens zenei világot teremt, játékos, szellemes és mély is egyszerre, harmóniában áll a szöveggel, és a látvánnyal.”

Klasszikus értelemben vett librettó született

Darvas Benedek és Ádám Rita komplex zenei anyaga megihlette a dalszövegírót, Závada Pétert, aki a munkamódszeréről árult el részleteket. „Nézem a kottát, figyelem a prozódiát, sakkozok a szótagokkal, van, hogy órákat, napokat töltök el azzal, hogy kitaláljam, énekelhető-e egy-egy sor, milyen hosszú egy szótag, hány magánhangzó és mássalhangzó van benne, nem torlódnak-e. De nagyon élvezem ezt a fajta munkát, mert a költészet része a forma ismerete is, és ez, ebben a műfajban kiválóan hasznosítható.”

A kék madár több fordításban is ismert, az alkotók ezúttal Vas István fordítása alapján dolgozták át a művet. „Vas István nyelve hagyományosabb, szikárabb, a dalokat is ennek megfelelően írtam meg – avat be munkájába Závada Péter.

Klasszikus értelemben vett operett librettó született, kevesebb direkt mai fordulattal, aktualizálással, szlenggel, de egy-két poén, finom utalás azért van benne.

Az előadást legközelebb december 14-én, 15-én és 16-án játsszák a Kálmán Imre Teátrum színpadán.

A cikk az Operett Magazinnal együttműködésben készült.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.