Zenés színház

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

2018.12.12. 15:20
Ajánlom
A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 

A szegény favágó két gyermeke, Tyltyl és Mytyl karácsony este elindulnak, hogy megkeressék a  boldogság kék madarát. De valahányszor megtalálni vélik, a dolgok elvesztik csillogó kékségüket. Röviden így foglalható össze A kék madár cselekménye, amelynek teljesen új zenés színházi változatát mutatta be az Operettszínház. A történet allegorikus alakokon keresztül, mint a Kenyér, Cukor, Tűz, Víz, Kutya, Macska, Éjszaka, Fény, Idő mesél, de

a  felszín mögött mély filozófiai mondanivaló és egyetemes kérdések feszítik a darabot, amelyet már száz évvel ezelőtt is a szimbolizmus egyik remekművének tartottak.

Maurice Maeterlinck belga író fantáziájában megszületett bölcseleti költemény 1906-ban készült el, két évvel később már Sztanyiszlavszkij színházában, a moszkvai Művész Színházban, valamint Párizsban is bemutatták, szerzőjét 1911-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Magyarországon először 1913-ban, a Magyar Színházban játszották.

A Kálmán Imre Teátrum ősbemutatóját  Szenteczki Zita rendezte, aki legalább annyira felnőttmesének is gondolja a "boldogságmesét": „Felnőtt fejjel újra olvasva Vas István fordítását rájöttem, hogy teljesen másról szól, mint amire gyerekkoromból emlékeztem.

Szinte madáchi a történet, ami a keresésről, kételyről, úton levésről, végső soron a küzdésről szól. És arról is, hogy ha rá akarunk telepedni a boldogságunkra, ha kalitkába akarjuk zárni, akkor az tovalebben.

Ősbemutató a Kálmán Imre Teátrumban

Mint minden remekmű esetében, amely a gyerekirodalomban él tovább, megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában gyerekekhez szól-e, avagy egyetemes műről van szó. Ahogyan az Aliz, Csodaországban, a Micimackó, vagy A kis herceg esetében is történik, A kék madár is egyszerre szól felnőttekhez és gyerekekhez.

_E_L0609-142849.jpg

A kék madár (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A zenés színház igényei szerint átalakított dramaturgia újdonsága, hogy Tyltyl és Mytyl kísérői, a Tűz, a Víz, a Kutya, a Macska, a Cukor és a többiek állandó kórusként szinte végig jelen vannak a színpadon. Az eredeti mű egyetlen éjszaka alatt egy álomban játszódik, Szenteczki Zita értelmezésében kiemelték az álomkeretből a történetet és egy egész életutat mutatnak be.

Nálunk a szereplők eljutnak a gyerekkortól az időskorig, ez azért is érdekes, mert így találkoztatni tudom a főszereplőket fiatalkori, vagy időskori önmagukkal.

„Rendezőként nagyon izgalmas az Éjszaka, Idő, Fény fogalmait elképzelni, emberi tulajdonságokkal felruházni, a rengeteg helyszínváltás, és a sok szereplő mozgatása mindannyiunkat nagyon inspirál képileg és szimbólumrendszerében is.”

Szenteczki Zita másodjára rendez az Operettszínházban, de ekkora apparátussal még nem dolgozott: „Most dolgoztam először ennyi emberrel és megtapasztaltam, hogy igazi csapatban tudtunk együttműködni. Nagyon bízunk egymásban és egy olyan védőhálót éreztem az előadás körül, ami mindenben segített.”

Sztanyiszlavszkij híres jelmezeit ő is látta képeken: „A jelmeztervező mutatta meg nekem, de mi nagyon elrugaszkodtunk tőlük. Inkább csak távoli inspirációs kiindulási pontot jelentettek nekem.” Az előadásba szinte beleolvad Varga Vince videója, mint a díszlet meghatározó eleme: „Mozgóképet csak akkor használok, ha nagyon igényli a darab. A Kálmán Imre Teátrumban annyira kicsi a tér, hogy nem lehet mindig újabb és újabb díszletet betenni, ezért a koncepciónk szerint a díszlet részeként készítettük el a videón kivetített égitestet.”

Zenés boldogságkeresés

Az új előadásban a boldogság kék madarához „zenés boldogságkeresés” vezet, ahogy a színlapon is olvashatjuk. Ádám Rita és Darvas Benedek közösen írta a darab zenéjét, összesen 12 dalt. A két zeneszerző annyira hasonlóan gondolkodik a zenéről, hogy teljesen egységes zenei világot tudtak teremteni, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. Bár Darvas Benedek már régóta fontos színházi zeneszerző, kettőjüknek ez az első nagyszabású, zenés-táncos közös munkájuk.

Állandó egymásra hatások és kiegészítések mentén remekül tudunk együtt dolgozni

– mondta el Darvas Benedek az alkotófolyamatról. „A dalokat általában külön-külön kezdjük el írni, aztán egy ponton megmutatjuk egymásnak, beépítjük egymás ötleteit, de olyan is van, hogy az elejétől kezdve közösen írunk meg egy számot. Persze vannak olyan dalok, amelyek inkább Rita szerzeményei, például az Idő dala, vagy az otthoni boldogságok dala, a Teadal, és van, ami inkább hozzám tartozik, például a Kutya-duett vagy az Éjszaka áriája.”

A zenei stílust befolyásolta a darab kora és mondanivalója. „Ez egy sok rétegű, filozofikus, szimbolista mű a múlt század elejéről. Főként tárgyak és fogalmak a szereplői, már ezért is nehéz feladat volt a zenei világ kitalálása.

Már önmagában nagy feladat volt eldönteni, hogy miről énekeljen mondjuk a Kenyér, vagy a Fény.

A zene minden korosztály számára megfoghatót és érdekeset kínál: „Megjelennek benne a 10-es, 20-as évek motívumai, a későromantika, az operett, a német kabaré, a Brecht-Weill vonal, a swing és a klasszikus Broadway-musical stílus egyaránt, közben az egész mégis egységes, koherens zenei világot teremt, játékos, szellemes és mély is egyszerre, harmóniában áll a szöveggel, és a látvánnyal.”

Klasszikus értelemben vett librettó született

Darvas Benedek és Ádám Rita komplex zenei anyaga megihlette a dalszövegírót, Závada Pétert, aki a munkamódszeréről árult el részleteket. „Nézem a kottát, figyelem a prozódiát, sakkozok a szótagokkal, van, hogy órákat, napokat töltök el azzal, hogy kitaláljam, énekelhető-e egy-egy sor, milyen hosszú egy szótag, hány magánhangzó és mássalhangzó van benne, nem torlódnak-e. De nagyon élvezem ezt a fajta munkát, mert a költészet része a forma ismerete is, és ez, ebben a műfajban kiválóan hasznosítható.”

A kék madár több fordításban is ismert, az alkotók ezúttal Vas István fordítása alapján dolgozták át a művet. „Vas István nyelve hagyományosabb, szikárabb, a dalokat is ennek megfelelően írtam meg – avat be munkájába Závada Péter.

Klasszikus értelemben vett operett librettó született, kevesebb direkt mai fordulattal, aktualizálással, szlenggel, de egy-két poén, finom utalás azért van benne.

Az előadást legközelebb december 14-én, 15-én és 16-án játsszák a Kálmán Imre Teátrum színpadán.

A cikk az Operett Magazinnal együttműködésben készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház aj vej-vej

Aj Vej-vej Rómában rendezi első operáját

Puccini Turandot című operáját rendezi meg Rómában Aj Vej-vej kínai művész, aki ezzel az előadással debütál operarendezőként.
Zenés színház drezda

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Zenés színház premier

Gyöngyösi Levente-mű bemutatójára készül az Operaház

Bulgakov világhírű regényéből, A Mester és Margaritából készített operát Gyöngyösi Levente, amelyet Miskolc után a fővárosban is hallhat az Eiffel Műhelyház közönsége.
Zenés színház tűzvész

Tűzoltók fotóit vetítették a Sydney-i Operaházra

Önkéntes tűzoltók fotóit vetítették a Sydney-i Operaház épületére helyi idő szerint szombat este. A tragikus tűzvész eddig több mint 10 millió hektárnyi területet érint.
Zenés színház ajánló

A zágrábi Nemzeti Színház vendégeskedik az Erkelben

Jakov Gotovac Ero, a tréfacsináló című vígoperáját és Valentina Turcu Halál Velencében című táncelőadását mutatja be a Zágrábi Horváth Nemzeti Színház 2020. január 21-én és 23-án az Erkel Színházban. A vendégjáték az Európai Unió Tanácsának soros horvát elnöksége alakalmából valósul meg.