Zenés színház

Zenés boldogságkeresés, minden korosztálynak - A kék madár az Operettszínházban

2018.12.12. 15:20
Ajánlom
A kék madár új zenés változatát mutatta be az Operettszínház a Kálmán Imre Teátrumban. Az új változatról a rendezővel, Szenteczki Zitával, a zeneszerzőkkel Ádám Ritával és Darvas Benedekkel, valamint a szövegíróval, Závada Péterrel beszélgettünk. 

A szegény favágó két gyermeke, Tyltyl és Mytyl karácsony este elindulnak, hogy megkeressék a  boldogság kék madarát. De valahányszor megtalálni vélik, a dolgok elvesztik csillogó kékségüket. Röviden így foglalható össze A kék madár cselekménye, amelynek teljesen új zenés színházi változatát mutatta be az Operettszínház. A történet allegorikus alakokon keresztül, mint a Kenyér, Cukor, Tűz, Víz, Kutya, Macska, Éjszaka, Fény, Idő mesél, de

a  felszín mögött mély filozófiai mondanivaló és egyetemes kérdések feszítik a darabot, amelyet már száz évvel ezelőtt is a szimbolizmus egyik remekművének tartottak.

Maurice Maeterlinck belga író fantáziájában megszületett bölcseleti költemény 1906-ban készült el, két évvel később már Sztanyiszlavszkij színházában, a moszkvai Művész Színházban, valamint Párizsban is bemutatták, szerzőjét 1911-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el. Magyarországon először 1913-ban, a Magyar Színházban játszották.

A Kálmán Imre Teátrum ősbemutatóját  Szenteczki Zita rendezte, aki legalább annyira felnőttmesének is gondolja a "boldogságmesét": „Felnőtt fejjel újra olvasva Vas István fordítását rájöttem, hogy teljesen másról szól, mint amire gyerekkoromból emlékeztem.

Szinte madáchi a történet, ami a keresésről, kételyről, úton levésről, végső soron a küzdésről szól. És arról is, hogy ha rá akarunk telepedni a boldogságunkra, ha kalitkába akarjuk zárni, akkor az tovalebben.

Ősbemutató a Kálmán Imre Teátrumban

Mint minden remekmű esetében, amely a gyerekirodalomban él tovább, megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában gyerekekhez szól-e, avagy egyetemes műről van szó. Ahogyan az Aliz, Csodaországban, a Micimackó, vagy A kis herceg esetében is történik, A kék madár is egyszerre szól felnőttekhez és gyerekekhez.

_E_L0609-142849.jpg

A kék madár (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A zenés színház igényei szerint átalakított dramaturgia újdonsága, hogy Tyltyl és Mytyl kísérői, a Tűz, a Víz, a Kutya, a Macska, a Cukor és a többiek állandó kórusként szinte végig jelen vannak a színpadon. Az eredeti mű egyetlen éjszaka alatt egy álomban játszódik, Szenteczki Zita értelmezésében kiemelték az álomkeretből a történetet és egy egész életutat mutatnak be.

Nálunk a szereplők eljutnak a gyerekkortól az időskorig, ez azért is érdekes, mert így találkoztatni tudom a főszereplőket fiatalkori, vagy időskori önmagukkal.

„Rendezőként nagyon izgalmas az Éjszaka, Idő, Fény fogalmait elképzelni, emberi tulajdonságokkal felruházni, a rengeteg helyszínváltás, és a sok szereplő mozgatása mindannyiunkat nagyon inspirál képileg és szimbólumrendszerében is.”

Szenteczki Zita másodjára rendez az Operettszínházban, de ekkora apparátussal még nem dolgozott: „Most dolgoztam először ennyi emberrel és megtapasztaltam, hogy igazi csapatban tudtunk együttműködni. Nagyon bízunk egymásban és egy olyan védőhálót éreztem az előadás körül, ami mindenben segített.”

Sztanyiszlavszkij híres jelmezeit ő is látta képeken: „A jelmeztervező mutatta meg nekem, de mi nagyon elrugaszkodtunk tőlük. Inkább csak távoli inspirációs kiindulási pontot jelentettek nekem.” Az előadásba szinte beleolvad Varga Vince videója, mint a díszlet meghatározó eleme: „Mozgóképet csak akkor használok, ha nagyon igényli a darab. A Kálmán Imre Teátrumban annyira kicsi a tér, hogy nem lehet mindig újabb és újabb díszletet betenni, ezért a koncepciónk szerint a díszlet részeként készítettük el a videón kivetített égitestet.”

Zenés boldogságkeresés

Az új előadásban a boldogság kék madarához „zenés boldogságkeresés” vezet, ahogy a színlapon is olvashatjuk. Ádám Rita és Darvas Benedek közösen írta a darab zenéjét, összesen 12 dalt. A két zeneszerző annyira hasonlóan gondolkodik a zenéről, hogy teljesen egységes zenei világot tudtak teremteni, amely egyszerre szól gyerekekhez és felnőttekhez. Bár Darvas Benedek már régóta fontos színházi zeneszerző, kettőjüknek ez az első nagyszabású, zenés-táncos közös munkájuk.

Állandó egymásra hatások és kiegészítések mentén remekül tudunk együtt dolgozni

– mondta el Darvas Benedek az alkotófolyamatról. „A dalokat általában külön-külön kezdjük el írni, aztán egy ponton megmutatjuk egymásnak, beépítjük egymás ötleteit, de olyan is van, hogy az elejétől kezdve közösen írunk meg egy számot. Persze vannak olyan dalok, amelyek inkább Rita szerzeményei, például az Idő dala, vagy az otthoni boldogságok dala, a Teadal, és van, ami inkább hozzám tartozik, például a Kutya-duett vagy az Éjszaka áriája.”

A zenei stílust befolyásolta a darab kora és mondanivalója. „Ez egy sok rétegű, filozofikus, szimbolista mű a múlt század elejéről. Főként tárgyak és fogalmak a szereplői, már ezért is nehéz feladat volt a zenei világ kitalálása.

Már önmagában nagy feladat volt eldönteni, hogy miről énekeljen mondjuk a Kenyér, vagy a Fény.

A zene minden korosztály számára megfoghatót és érdekeset kínál: „Megjelennek benne a 10-es, 20-as évek motívumai, a későromantika, az operett, a német kabaré, a Brecht-Weill vonal, a swing és a klasszikus Broadway-musical stílus egyaránt, közben az egész mégis egységes, koherens zenei világot teremt, játékos, szellemes és mély is egyszerre, harmóniában áll a szöveggel, és a látvánnyal.”

Klasszikus értelemben vett librettó született

Darvas Benedek és Ádám Rita komplex zenei anyaga megihlette a dalszövegírót, Závada Pétert, aki a munkamódszeréről árult el részleteket. „Nézem a kottát, figyelem a prozódiát, sakkozok a szótagokkal, van, hogy órákat, napokat töltök el azzal, hogy kitaláljam, énekelhető-e egy-egy sor, milyen hosszú egy szótag, hány magánhangzó és mássalhangzó van benne, nem torlódnak-e. De nagyon élvezem ezt a fajta munkát, mert a költészet része a forma ismerete is, és ez, ebben a műfajban kiválóan hasznosítható.”

A kék madár több fordításban is ismert, az alkotók ezúttal Vas István fordítása alapján dolgozták át a művet. „Vas István nyelve hagyományosabb, szikárabb, a dalokat is ennek megfelelően írtam meg – avat be munkájába Závada Péter.

Klasszikus értelemben vett operett librettó született, kevesebb direkt mai fordulattal, aktualizálással, szlenggel, de egy-két poén, finom utalás azért van benne.

Az előadást legközelebb december 14-én, 15-én és 16-án játsszák a Kálmán Imre Teátrum színpadán.

A cikk az Operett Magazinnal együttműködésben készült.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.