Zenés színház

Zenés színházi központ lehetne Budapest

2013.05.12. 15:50
Ajánlom
A Kolozsvári Magyar Opera előadásában Kálmán Imre népszerű operettjével, a Cirkuszhercegnővel zárult az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál a Nagymező utcában, mely több ezer magyar és külföldi nézőt vonzott a Budapesti Operettszínház szervezésében.

"Tizenegy rangos produkcióra válthatott jegyet a néző. Érdekes volt, mennyire egymásra találtak a különböző nemzetek zenés színészei, nézték egymás előadásait, sőt együtt buliztak. Még egy kedves privát esemény tanúi is lehettünk: a berliniek Edith Piaf-produkciójának szereplője, a német fővárosban tanuló francia lány kezét egy szintén Berlinben tanuló lengyel fiú kérte meg az előadás után Budapesten" - mesélte Kerényi Miklós Gábor direktor. A Jövőre, Veled, Itt! című zenés játékban, amit Budapesten és Szentpétervárott is Somogyi Szilárd rendezett, a magyar és az orosz társulat is kölcsönösen megtanult mondatokat a másik nyelvén, és ezeket beleszőtték a saját előadásukba. Rendkívüli sikert aratott a Marica grófnő, amelyet a házigazda teátrummal egy napon a Szentpétervári Zenés Komédia Színház is eljátszott - az orosz operettisták sem fukarkodtak a magyar poénokkal.

"A közönség elismerte azt a zeneiséget, amivel a vendégek bemutatkoztak, és könnyedén átvették a modern előadásmódot, amit átadtunk nekik" - meséli a direktor, aki hozzátette, a Marica grófnő volt a rendezvénysorozat díszelőadása, amit a komponista, Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne is megtisztelt jelenlétével. A Csíki Játékszín Isten pénze című előadását és a marosvásárhelyi egyetem mesterszakos hallgatóinak Bernarda Alba háza című produkcióját is őszinte szeretettel fogadták a nézők, ahogy a kétnyelvű (magyar-román) Rómeó és Júliát, amit az Operettszínház és a bukarest Ion Dacian teátrum művészei közösen játszottak - immár negyedik alkalommal. "A fesztiválnak csak nyertesei voltak, a legnagyobb nyertes természetesen a közönség, mely meggyőződhetett róla, hogy a zenés színház igazi barátságteremtő műfaj. A mai világban a kultúra az egyik legnagyobb adu ász, amellyel népek és országok egymás felé fordulhatnak, ügyeket jó irányba fordíthatnak" -  mutatott rá Kerényi Miklós Gábor igazgató.

2014-re Berlinbe tervezik a következő nagy zenés színházi találkozót, 2015-re ismét Budapest szeretné meghívni a zenés színház legjobbjait. "A fesztiválnak úgy van igazán értelme, ha az időtartama alatt minden társulat jelen van, akár egy olimpián, és még több eseményt szervezhetünk. Ehhez azonban további 25-30 millió forintra lenne szükség, de egyelőre nem látjuk, hogy ez rendelkezésre állna. Komoly tárgyalásokat folytatunk azért, hogy elhitessük - és bizonyítsuk -, Budapestből érdemes lenne egy európai zenés színházi központot formálni" - foglalta össze a direktor. A fesztiválon utolsóként fellépett Kolozsvári Magyar Operával egy nagy koprodukciót készít elő egyébként az Operettszínház: Lehár A mosoly országa című klasszikus operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében viszik színre, a budapesti premierre 2014 tavaszán kerül majd sor. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.