"Tizenegy rangos produkcióra válthatott jegyet a néző. Érdekes volt, mennyire egymásra találtak a különböző nemzetek zenés színészei, nézték egymás előadásait, sőt együtt buliztak. Még egy kedves privát esemény tanúi is lehettünk: a berliniek Edith Piaf-produkciójának szereplője, a német fővárosban tanuló francia lány kezét egy szintén Berlinben tanuló lengyel fiú kérte meg az előadás után Budapesten" - mesélte Kerényi Miklós Gábor direktor. A Jövőre, Veled, Itt! című zenés játékban, amit Budapesten és Szentpétervárott is Somogyi Szilárd rendezett, a magyar és az orosz társulat is kölcsönösen megtanult mondatokat a másik nyelvén, és ezeket beleszőtték a saját előadásukba. Rendkívüli sikert aratott a Marica grófnő, amelyet a házigazda teátrummal egy napon a Szentpétervári Zenés Komédia Színház is eljátszott - az orosz operettisták sem fukarkodtak a magyar poénokkal.

"A közönség elismerte azt a zeneiséget, amivel a vendégek bemutatkoztak, és könnyedén átvették a modern előadásmódot, amit átadtunk nekik" - meséli a direktor, aki hozzátette, a Marica grófnő volt a rendezvénysorozat díszelőadása, amit a komponista, Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne is megtisztelt jelenlétével. A Csíki Játékszín Isten pénze című előadását és a marosvásárhelyi egyetem mesterszakos hallgatóinak Bernarda Alba háza című produkcióját is őszinte szeretettel fogadták a nézők, ahogy a kétnyelvű (magyar-román) Rómeó és Júliát, amit az Operettszínház és a bukarest Ion Dacian teátrum művészei közösen játszottak - immár negyedik alkalommal. "A fesztiválnak csak nyertesei voltak, a legnagyobb nyertes természetesen a közönség, mely meggyőződhetett róla, hogy a zenés színház igazi barátságteremtő műfaj. A mai világban a kultúra az egyik legnagyobb adu ász, amellyel népek és országok egymás felé fordulhatnak, ügyeket jó irányba fordíthatnak" -  mutatott rá Kerényi Miklós Gábor igazgató.

2014-re Berlinbe tervezik a következő nagy zenés színházi találkozót, 2015-re ismét Budapest szeretné meghívni a zenés színház legjobbjait. "A fesztiválnak úgy van igazán értelme, ha az időtartama alatt minden társulat jelen van, akár egy olimpián, és még több eseményt szervezhetünk. Ehhez azonban további 25-30 millió forintra lenne szükség, de egyelőre nem látjuk, hogy ez rendelkezésre állna. Komoly tárgyalásokat folytatunk azért, hogy elhitessük - és bizonyítsuk -, Budapestből érdemes lenne egy európai zenés színházi központot formálni" - foglalta össze a direktor. A fesztiválon utolsóként fellépett Kolozsvári Magyar Operával egy nagy koprodukciót készít elő egyébként az Operettszínház: Lehár A mosoly országa című klasszikus operettjét Kerényi Miklós Gábor rendezésében viszik színre, a budapesti premierre 2014 tavaszán kerül majd sor.