Szilárda

A zene szüli színpadra a művet

2006.07.24. 00:00

Programkereső

Harangi Mária a Színművészeti Egyetem zenés osztályában Szinetár Miklós tanítványaként végzett. Nevét először akkor olvashattuk a színlapon, amikor Erkel Hunyadi László című operáját felújították az Erkel Színházban. 2003-ban még utolsó éves hallgatóként érte az a megtiszteltetés, hogy az Operaház igazgatója mellett dolgozhatott.

Jelenet a Gólyakalifából, Harangi Mária eddigi legismertebb rendezéséből

- Milyen folytatása volt ennek a felkérésnek?

- Hivatalosan 2004 tavaszán Donizetti Rita című egyfelvonásos vígjátékával vizsgáztam. A diploma megszerzése után abban a szerencsében volt részem, hogy Szinetár Miklós újbóli meghívására társrendezője lehettem Verdi Rigoletto című operájának. A következő feladatom Gyöngyösi Levente Gólyakalifa című két felvonásos művének megrendezése volt. Ennél nagyobb megtiszteltetést és kihívást nem is álmodhattam volna magamnak egy évvel a diploma megszerzése után.

- Július végén két alkalommal (26-án és 27-én) a Hilton Dominikánus Udvarban Donizetti Rita című egyfelvonásos vígoperája kerül színre. Ez a mű már szerepelt eddigi rendezői repertoárjában.

- A Ritát 2004-ben egy alkalommal adtuk elő a Millenáris Teátrumban Tom Johnson Négyhangú opera című darabjával együtt. Utóbbit Romvári Gergely osztálytársam rendezte.

- Mindkét mű a kamaraopera műfajába sorolható. Hogyan illeszkednek egymáshoz?

- Mindkét darabot ritkán játsszák. Amikor annak idején a Ritára felkérést kaptam, felmerült az igény, hogy keressek egy hozzá illőt, hogy teljes értékű színházi este születhessen. Így választottuk a Négyhangút. Előadásunkban összeköti a két operát, hogy a főszerepeket ugyanazok a művészek éneklik: Herczenik Anna, Derzsi György és Hámori Szabolcs, ily módon egy klasszikus vígopera előadása után a második részben a művészek arról nyilatkoznak, mi is jár a fejükben egy operaelőadás alatt. Donizetti műve két házaspár története, ahol a „régi” és az „új” férj áll szemben ugyanazzal az asszonnyal. A régi férj verte a feleséget, az új férjet pedig a feleség veri. Háromnegyed óra alatt sok tréfás, önfeledt nevetést provokáló, ugyanakkor lélektani mélységeket is érintő fordulaton keresztül válik a pipogya férjből igazi férfi, a házsártos menyecskéből pedig a másik felet kiegészítő, odaadó házastárs.

- A Négyhangú operát Tom Johnson l97l-ben komponálta, tehát kortárs műnek számít. Zenei felépítését tekintve mennyire mondható huszadik századi műnek?

- Valójában opera-paródia. Címéhez hűen mindössze négy hang variációiból áll. Négy operaénekes négy hangon – szoprán, alt, tenor, bariton – énekli el a művet, amelynek klasszikus értelemben vett történetét sohasem ismerjük meg. Ehelyett az operaénekesek gondolatvilágába nyerünk bepillantást. A szereplők az operáról – mint műfajról – éneklik el a véleményüket. Tele van zenei ötletekkel, groteszk dallamvariánsokkal. A fent említett három énekes mellé Szolnoki Apollónia és Szécsi Máté csatlakozik.

- Milyen kísérettel adják elő a két operát?

- A Ritát a Ventoscala Ifjúsági Zenekar kíséri Meskó Ilona irányításával, aki maga hívta életre a ma már akár 60 tagot is számláló együttest. A Hilton Udvarban tizenhat fős kamaraegyüttes kíséri a művet. A Négyhangú esetében a zeneszerző csak zongorakíséretet ír elő: Dinyés Dániel adja a zenekart.

- A következő színházi évad hoz-e újabb izgalmas feladatot az Ön számára?

- A Veszprémi Színház november l0-én mutatja be Berté Három a kislány című daljátékát, ennek rendezésére kértek fel. A felkészülési időszak közepén tartok, és most már örömteli kihívásnak érzem a feladatot. Utoljára l994-ben játszották a művet Horváth Zoltán rendezésében az Erkel Színházban. Úgy érzem, érdemes újra bemutatni, ugyanakkor felfrissíteni a darabot, hiszen zenei kuriózumról van szó, szebbnél szebb Schubert-dalokból épül fel a mű. A főszerepekre vendégművészeket hívunk Veszprémbe: Derzsi Györgyöt, Lloyd Cecíliát, Szécsi Mátét és Domoszlay Sándort ismerheti meg a helyi közönség. A nagy szimfonikus zenekar helyett 14-16 fős kamarazenekarral dolgozunk majd, az áthangszerelést Lázár Zsigmond végzi. Reményeink szerint a zenekar összeállítása hangulati erősítése és támasza lehet a rendezői koncepciónak.

- Milyen elképzelése van a rendezés tekintetében?

- Egy körhintára helyezzük a cselekményt, a vurstli hangulatát idézi majd az említett, vonósokból, fúvósokból és egy tangóharmonikából álló együttes hangzása. A darab három felvonásából a két szélső eredetileg Schubert lakóházának udvarán, illetve az az előtti téren, a középső rész pedig Tschöll üvegfestőmester házában játszódik. A kisrealista díszletet követelő, „házmester-Bohéméletnek” is csúfolt darabot olyan környezetbe emeljük, ami egyszerre idézi Schubert és Berté korát, a darabbeli bécsi miliőt, ugyanakkor finom karikatúra megrajzolását is lehetővé teszi. A színház vezetősége – bízva a sikerben – a szezon után, jövő nyáron a Balaton környékén szeretné utaztatni a produkciót.

Berté Henrik, a magyarországi születésű, bécsi operettkomponista (l857-l924) Schubert dalaiból és hangszeres műveiből állította össze a „Három a kislány” zenéjét. A dallamok összeszövése kiváló muzsikusra vall. A daljáték történetében nem annyira a halhatatlan zeneköltőt, mint inkább az embert ismerhetjük meg, aki úgy belefeledkezik a muzsikába, hogy boldogságáról, az életről is lekésik…