Valér

Rondó - Színházigazgatók válaszolnak

2006.10.19. 00:00

Programkereső

Rovatunkban ezúttal három vidéki kőszínház igazgatóját kérdeztük arról, a zenés darabokat tekintve mik a terveik a következő évadra.

Székhelyi József

Székhelyi József (a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója)

A Szegedi Nemzeti Színház a 2006/2007-es évadban zenés darabok széles skáláját vonultatja fel a nagyoperáktól a könnyebb műfajú zenés játékokig. A Mozart-év alkalmából a Don Giovanni kerül bemutatásra Bagossy László rendezésében. A darab érdekessége, hogy Oberfrank Péter és Kardos Gábor a csembaló mellől vezénylik a zenekart. Főbb szerepekben: Réti Attila, Bátki Fazekas Zoltán, Vajda Júlia, Wittinger Gertrúd és Altorjay Tamás látható. Verdi Trubadúrjában Kelemen Zoltánt és Szonda Évát hallhatják. Vezényel: Molnár László és Gyüdi Sándor. Az évad végén mutatjuk be Nicolai A Windsori víg nők című operáját Toronykőy Attila rendezésében, Gábor Gézával a főszerepben. Mindhárom előadáson a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséri az énekeseket. A Zene Világnapja alkalmából október 1-jén Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műve csendül fel. A gyermekbérletben szerepel Rossini Hamupipőke című operája, de a szellemes rendezést bátran ajánljuk bármely korosztálynak. A főszerepet Simon Krisztina énekli. Az elmúlt évek sikerdarabjai közül Verdi A végzet hatalma című művét játsszuk tovább. Ez utóbbi két operát Toronykőy Attila rendezte. Ismét felcsendülnek a Carmen népszerű dallamai is. Az opera címszerepében Tóth Judit hallható, az előadást Bal József rendezte. A komolyzene mellett musicaleket is kínál a színház programja. Dés László remek zenéjét hallhatják a pár éve nagy sikert aratott Dzsungel könyve című darabban. A kaktusz virága főszerepeiben Kovács Istvánt és Szilágyi Annamáriát láthatják. Mindkettőt Bal József rendezi. Az 1956-os forradalom évfordulójára Horváth Péter: Csaó, bambínó című darabjával emlékezünk meg, amely a kor slágereinek felidézésével mutatja be ezt az időszakot. Megyeri Zoltán rendezésében kerül színpadra a Liliomfi, valamint tovább játsszuk a Mechanikus narancsot és az Anconai szerelmeseket.


Halasi Imre

Halasi Imre (a Miskolci Nemzeti Színház főigazgatója)

A Miskolci Nemzeti Színház 2006/2007-es színházi évadát jelentős mértékben meghatározzák a zenés színpadi művek. Ezek között a legkülönbözőbb műfajú produkciók találhatók. a gyerekeknek szóló mesétől (Romhányi József–Fényes Szabolcs: Hamupipőke) a felnőtteknek is szóló zenés drámán keresztül (Dés László–Nemes István–Böhm György–Korcsmáros György–Horváth Péter: Valahol Európában), a nem kizárólag az operarajongóknak szóló szórakoztató vígjátékon át (Nóti K.–Zágon I.–Eisemann M.–Vajda K.– Vajda A.: Hyppolit a lakáj) egészen a zene nélkül íródott, de nálunk élőzenével bemutatásra kerülő japán drámáig (Müller Péter: A vihar kapujában). Talán ebből is érzékelhető, hogy a zene rendkívül meghatározó eleme színházi működésünknek. A zenén keresztül alkalmunk van olyan érzelmi hullámzások és gondolatok közvetítésére, melyek csak ebben a közegben tudnak a nézők számára értékelhető érvényes hatást kifejteni. Míg a legkisebb nézők a Hamupipőke dallamára élvezik végig a mese játékos, de igazságos történetét, addig más produkciók felnőtt nézői Dés László drámai, szenvedélyes muzsikáján keresztül szembesülhetnek az örök elkerülhetetlen veszélyek fenyegetésével, mint amilyen a háború. Megint mások Offenbach áradó melódiái közben ismerhetnek rá az opera comique varázslatos hatására. A vihar kapujában alkalmával pedig a távol-kelet hangszerei erősítik a történet rendkívüli drámaiságát, de ugyanúgy a zene segít a nézőknek és nekünk abban, hogy a Hyppolit a lakáj Kabos Gyula és Csortos Gyula óta ismert fergeteges humora még élvezhetőbb és szórakoztatóbb legyen. Ahogy a színházunk eddigi évadainak mottójaként használt mondat szerint „a művészet (a színház) feladata, hogy élni segít…”, úgy minden bizonnyal az évad egésze során mondhatjuk azt a Dés László zenéjéből ismert gondolatot, mely szerint: „ a zene, az kell, hogy ne vesszünk el…”


Csányi János

Csányi János (a Debreceni Csokonai Színház főigazgatója)

Olyan színház születésén szeretnénk munkálkodni Debrecenben, amely a meglévő hagyományokat tiszteletben tartja, a létező értékeket nagy alázattal őrzi meg. Amelyben minden próbafolyamat szellemi és művészi útkeresés, amelyben minden színészi alakítás megnyilatkozás, minden előadás ünnep. Ünnep – mert nem a színház lehetőségeinek tagadásából, hanem egy új, egyetemes érvényű magyar teatralitás megszületésének igényéből indul ki. Ünnep – mert a közönséget nem a kultúra fogyasztójának, hanem az alkotási folyamat résztvevőjének tekinti, aki a színházzal szellemi kontaktusba lépve együtt teremti és éli meg a katarzis pillanatát. Az egyesülő Európa egyik legaktuálisabb kérdése, hogy a nemzeti lét, a nemzeti kultúra vállalása anakronisztikus jelenség-e, vagy éppen a modernség új formája, amelyben a jövő kihívásaira nem a tradíciók tagadásával, hanem azok vállalásával és továbbgondolásával válaszolhatunk. Meggyőződésünk szerint a Bartók és Kodály által zenében megfogalmazott eszmények a színház területén is érvényesek – a hagyományokból kiinduló kulturális megújulás a legmodernebb, leghaladóbb alkotói attitűd. Most, a harmadik évezred kezdetén, a magyar kultúra szempontjából ez a kérdés talán még aktuálisabb, hiszen paradox módon, a globalizáció folyamatával párhuzamosan, szemmel látható a különböző nemzetek kulturális identitásának erősödése. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyar kultúra nemzetközivé válásának, egyetemes jelentőségének záloga nem a nemzeti öntudat és kultúra feladásában, hanem éppen következetes és színvonalas vállalásában rejlik. Ebben a szellemben mutatjuk be az idei évad során többek között a Toscát és a Szöktetés a szerájból című vígoperát, valamint A Csárdáskirálynőt és a West Side Storyt, illetve Horváth Csaba táncprodukcióját Mozart Requiemjére. Rendezünk majd önálló esteket, zenés irodalmi beszélgetéseket: vendégünk lesz többek között Szabó Magda és Lázár Ervin. Helyt adunk egy kortárs drámafesztiválnak, valamint táncsorozatunk keretében Bozsik Yvettet is színpadunkon üdvözölhetjük majd.