Csilla, Noémi

Seregi-évforduló

2007.10.02. 00:00

Programkereső

Baráti körben ünnepelhettük hétfőn Seregi László Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész operaházi tagságának 50. évfordulóját a Magyar Állami Operaházban.
19a3bffa-7ff8-4b15-9da1-2f2817f0f61b

Amikor Seregi belépett a Székely Bertalan terembe, szűnni nem akaró tapssal köszöntötték barátai, tanítványai, pályatársai, kollégái és a sajtó képviselői. Az összejövetelt Molnár Szabolcs előadása nyitotta meg, majd Tokody Ilona énekelt az ünnepelt tiszteletére két olasz dalt. Szirtes György az Operaház egykori gazdasági igazgatója, később igazgató helyettese köszöntötte először a művészt a szavak segítségével. Elmesélte közös élményeiket és végigtekintett a koreográfus sikerekben bővelkedő pályáján.

"Köszönjük meg, hogy az élő, mosolygó Seregit köszönthetjük itt, aki Shakespeare méltó alkotótársa lett. Seregi a nagy koreográfusok polihisztora." – fogalmazott Kaán Zsuzsa tánctörténész, kritikus, koreográfus, tanár, a Seregi című könyv írója, aki Szirtes György után köszöntötte a mestert. A sort Szirtes Tamás, a Madách Színház ügyvezető igazgatója folytatta és a Macskák című előadásról beszélt, amely nem jöhetett volna létre Seregi László nélkül, akinek zsenialitása véleménye szerint három pilléren nyugszik. Az első a műbe és önmagába vetett hit, a második a heroizmus képessége, mely szerint másokon és önmagán is úrrá tud lenni, harmadik elemként pedig a hűséget emelte ki. Színházi emberként egy novellával, Karinthy Hasműtét című írásának felolvasásával zárta köszöntőjét.

Keveházi Gábor a Magyar Állami Operaház balett igazgatója a jövőről beszélt. Kiemelte, hogy egy Seregi-héttel készülnek 2008-ban, és nagyon szeretné, ha hamarosan megszületne a negyedik Shakespeare-koreográfia is. Vass Lajos, az Operaház főigazgatója is méltatta a művész munkásságát, elmondta, hogy személy szerint ő már a 60. évfordulóra készül, majd átadta ajándékait az egész társulat nevében.

Seregi László is mondott pár szót, az Operaházhoz fűződő gondolatait osztotta meg velünk: "Ebben a házban, ezek között a falak és arányok között minden megnyilvánulásnak tartalma kell, hogy legyen, minden lélegzetnek művészi köntösbe kell öltöznie. Én olyan darabokat szerettem volna készíteni, amik örökzöldek és nem mennek ki a divatból." Ezek után megköszönte, hogy az egybegyűltek jelenlétükkel megtisztelték őt, az Operaházat és magát a táncot is, a műfajt amelynek él, és ami talán a halálát is okozza majd. De addig reméljük, még elkészíti negyedik Shakespeare-koreográfiáját és tagságának 60. évfordulóján is köszönthetjük Seregi Lászlót.