Emma

Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond

2007.10.30. 00:00

Programkereső

A friss Gramophone-díjas Budapesti Fesztiválzenekar a Trafó színpadán lép fel. A theresienstadti koncentrációs táborban komponált megrázó Ullmann-opera, az Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond a szeptemberi bemutató után három napon keresztül újra látható november 1. és 3. között. Egy lenyűgöző zenemű, egy torokszorító történet Lukáts Andor rendezésében, Fischer Iván művészeti vezetésével.
e0b07a1f-98a9-447e-ae39-3a6dcf04866f

A zeneszerző-karmester Viktor Ullmann 1898-ban született Csehországban, német nyelvű zsidó családban. Iskoláit Bécsben végezte, Schönberg tanítványa, majd Alexander Zemlinsky asszisztense volt a Prágai Operaházban. Amikor 1942-ben a theresienstadti koncentrációs táborba deportálták, már a prágai zenei élet ismert alakja volt, csaknem negyven művel, köztük két operával a háta mögött. Theresienstadt (Terezín) a nácik kirakattábora volt, ahol az Európa különböző országaiból oda deportált művészek rendszeresen rendezhettek hangversenyeket és operaelőadásokat. Ullmann a szintén ott raboskodó költő és festő, Petr Kien librettója alapján 1943-ban kezdett hozzá operája komponálásához. A zenekar méretét és hangszereit a körülmények szabták meg: a vonós hangszereket többek között bendzsó, harmónium, fuvola, csembaló és altszaxofon egészítik ki.

A történet alig leplezett parabola az emberi életet semmibe vevő nácikról. Atlantisz zsarnok császárának értelmetlen öldöklését a Halál is megelégeli: sztrájkba lép. A császár először örül: katonái ezentúl halhatatlanok lesznek, de amikor hadserege agonizáló sebesültjei hiába várják a Halált, engednie kell. A Halál azonban kemény feltételt szab: akkor veszi fel a munkát, ha első áldozata maga a császár lesz. A próbák 1944 nyarán kezdődtek el a lágerben, az októberre kitűzött bemutató azonban elmaradt, mert a tábor vezetése a librettót megismerve betiltotta a darabot. A közreműködő zenészek és énekesek többségét, köztük Ullmannt is átszállították Auschwitzba. A zeneszerző a gázkamrában végezte életét.

A Theresienstadtban raboskodó Hans Adler 1955-ben könyvet írt a „mintatáborról”. Ebben hosszan foglalkozott Ullmann operájával, de az csak 1975-ben derült ki, hogy Adlernek a partitúrát is sikerült megmentenie. A szenzációs felfedezés után nem kellett sokat várni: a mű ősbemutatója 1975. december 16-án volt, az amszterdami Bellevue Színházban, 31 évvel Ullmann halála után. A megrázó és csodálatos operát azóta a világ számos dalszínháza műsorára tűzte, Magyarországon 2007. szeptemberében a Művészetek Palotájában került sor a premierre.

Az Ullmann-opera Theresienstadtban tervezett, végül elmaradt előadásának résztvevői közül egyetlen személy, a Halál szerepét éneklő cseh Karel Berman élte túl a koncentrációs táborok poklát. Az ő hagyatékából került elő a terezíni emlékmúzeumban őrzött próbafüzet, amelybe saját szólamát és a próbák során elhatározott zenei és szövegváltoztatásokat jegyezte fel.

A füzet lapjainak másolatából 2007. október 20. és november 5. között kiállítás látható a Trafó kávézójában. Az előadásra szóló jeggyel 2007. november 30-ig ingyenesen megtekinthető a Holokauszt Emlékközpont kiállítása, valamint az előadások napján 18:30-19:30 között részt lehet venni a Tomi című foglalkozáson, melynek során egy, a terezíni lágerben élő család életébe pillanthatunk be egy olyan képeskönyvön keresztül, amit egy festőművész apa rajzolt kisfia harmadik születésnapjára. A könyv egyszerre dokumentum és fikció: színes album a gettó mindennapjairól, a vágyakról, a megnyugtatóvá rajzolt félelmekről, az elveszített életről, és a remélt jövőről.

(2007. november 1., 2., 3. 20:00 Trafó - Kortárs Művészetek Háza (Budapest) - A Budapesti Fesztiválzenekar előadása;Viktor Ullmann: Atlantisz császára, avagy a Halál nemet mond - egyfelvonásos opera, op. 49; km.: Cseh Antal (Halál), Gábor Géza (Hangszóró), Kiss Noémi (Bubikopf), Megyesi Zoltán (Harlekin, Katona), Mester Viktória (Dobos), Molnár Levente (Overall); műv. vez: Fischer Iván; jelmez: Nagy Viktória; rend.: Lukáts Andor; vez.: Julian Kuerti)