Valér

Kortárs tapasztalatokkal a klasszikusok felé

2008.06.30. 00:00

Programkereső

A bergeni operaház igazgatója, Stein Olav Henrichsen bár többször volt Magyarországon, legutóbb 25 éve járt erre. Most nem turistáskodni jött, hanem a 2009-es Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval részleteiről tárgyalt. INTERJÚ

Stein Olav Henrichsen

- Az új oslói operaház szinte az egyetlen dolog, ami errefelé eszünkbe jut a norvég, sőt általában a skandináv operaszcéna kapcsán. Dióhéjban összefoglalná a legfontosabb tudnivalókat?

- Semmi baj nincs azzal, hogy keveset tudnak rólunk, hiszen Európa peremén vagyunk. Annak örülünk, hogy az oslói opera, az új épület ténye, építészeti megoldásai felkeltették irántunk az érdeklődést. Norvégiában igen népszerű az opera műfaja, a közönség pedig nagyon nyitott. Körülbelül harminc társulat működik az országban, a legtöbben félprofik vagy amatőrök. Sok előadás van nyáron, szabad téren: történelmi emlékhelyeknél, várakban, kastélyokban, különösen a romok inspirálják rendezőinket. A bergeni operaházat 1982-ben alapították. Norvégia második legnagyobb társulatának ad otthont az 1500 férőhelyes Grieg Terem. Projekt alapon szerveződnek előadásaink, és ez nagy szabadságot ad. Nincs saját zenekarunk, a város két szimfonikus zenekarának művészeivel dolgozunk együtt. Saját kórusunk sincs, jelmez- vagy díszletkészítő műhelyeket sem tartunk fenn. Kifejezetten kortárs darabokra specializálódtunk, évente egy-két művet rendelünk zeneszerzőktől. Jelentős tapasztalatot szereztünk a kortárs opera megismertetését illetően művészi, pedagógiai és marketingszempontból is. És van még egy terület, ahol exportálható gyakorlattal rendelkezünk, és ezért állami támogatásban részesülünk. Tavaly 13.000 gyerek vett részt abban a projektben, amelyben a cél egy eredeti opera színpadra állítása volt. A gyerekek írták a librettót, a zenét, ők tervezték a díszletet, a jelmezt, ők rendezték a produkciót, de a szponzorkeresés és a jegyeladás is az ő faladatuk volt. A kreatív munkában művészeink mentorálták őket. 15 gyerekek készítette és játszotta operát láthatott tavaly a Bergeni Nemzetközi Fesztivál közönsége. Az előadások után összegyűltünk egy cukrászdában a társulatok kis vezetőivel kakaó és kalács mellett, és megvitattuk munkatapasztalatainkat.

- Hová exportálják ezt a tapasztalatot?

- Ausztriába, Japánba, jelenleg épp Vietnamban dolgoznak szakértőink egy ötéves projektben. Nagy az érdeklődés irántunk, de korlátaink miatt nem tudunk mindenhová elmenni.

- Milyen korlátokra gondol?

- Most alakítjuk ki az új struktúránkat. A repertoárrendszer bevezetését épp csak elkezdtük. Ebben öt előadás lesz évadonként a gyerekoperák és az országon belüli turnék mellett. Említettem, hogy a bergeni operaházra elsősorban a kortárs művek bemutatása jellemző. A nagy klasszikusok eddig hiányoztak a műsorrendről, de terveink szerint jövőre a három kortárs opera mellett egy klasszikust is játszunk.

- Ha jól tudom, az Armel Produkciós Iroda kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a bergeni operával. Miért keltette fel az érdeklődését ez a verseny?

- Leginkább az fogott meg, hogy ez nem csupán egy énekverseny a sok között, hanem a színészi kvalitásokra is súlyt helyez. Az opera műfaját nemcsak mi Bergenben értelmezzük színházként, hanem szerte a világon az a tendencia, hogy a nagy hanghoz színészi képességnek is kell társulnia. Emellett szeretnénk, ha Norvégia bekapcsolódna a nemzetközi vérkeringésbe, hogy nemzetközi projektekben vegyünk részt, de a koprodukcióhoz ne csak anyagilag, hanem művészileg is járuljunk hozzá. Tavaly készített egy dokumentumfilmet a Mezzo a norvég zenei életről, és forgattak nálunk. A médiában jelen kell lenni, és ez a verseny, bár idén rendezik meg először, már most a nemzetközi operaélet fókuszába került. Hiszek a kultúrák közötti párbeszédben, abban, hogy a tapasztalatcserével inspiráljuk egymást.