Gerzson

Világpremier előtt - A Szentivánéji álom próbáján

2008.07.21. 00:00

Programkereső

A szegedi Dóm tér színpadán a Mesteremberek jelenete majdnem pont olyan, mint az „igazi”, vagyis a prózai darabban, de nem sokáig, mert hamarosan ők is dalra fakadnak Szakcsi Lakatos Béla világzenéjét énekelve. PRÓBARIPORT

„Majd vackori songban elénekeled, hogy te vagy a hold” – mondja a színpadon Zuboly-Bereczki Zoltán, majd jelenetüket zárva a mesterek kulturált szextetté alakulnak, végül saját művészetüktől megmámorosodva sete-suta balerinaként kiugrabugrálnak a színről. Új szereplők érkeznek, díszlet, jelmez, maszk rendben (csupán alkotójuk marad homályban a színlap hiányossága okán), ám a többi még pontosításra vár.

Kerényi Miklós Gábor, a Szentivánéji álom című musical rendezője gyakran állítja meg a próbát, de bármely ok miatt is – hang, mozgás, tánc – a hibát pontosan korrigálja: ha kell, előénekli, ha kell, lemozogja. Ez nem lep meg senkit, se a kőszínházban is mellette dolgozó „operettes” művészeket, sem a szabadtéri színpad technikai stábját, munkamódszerét mindenki jól ismeri, mivel ő az egyik, Szegedre leggyakrabban visszajáró rendező. Egyszerűen mindent lát, és mindent hall. „Eltűnt a teteje Attila hangjának!” – kiált oda a mintegy húsz méterrel feljebb ülő hangfelelősöknek, majd négyszer ismételteti meg Lysander-Dolhaival az alvó Hermia melletti táncos énekszólóját.

Bár az előbb még bernsteini harmóniákat véltem felfedezni a zenében, ez a dal szinte magyaros, sőt mi több, mintha a mulatós zenének lenne egy jóval magasabb szintű, zenei humort sem nélkülöző parafrázisa. Lelki füleimmel hallom a közönség vastapsát, ezt most a nézőtéren ülő színházi kollégák pótolják. Világzene ez a javából, szereplőcsoportonként változó vezérműfajokkal. Titánia környezetét musical, a mesteremberekét rock és blues, Puck figuráját szvinges hangzás kíséri. Ehhez a zenei változatossághoz illeszkednek a táncbetétek is, bár Duda Évának ezúttal a szokásosnál is „alkalmazkodóbb” koreografálásra volt csak módja, mert Kerényi Miklós Gábor mindenre kiterjedő, határozott elképzelése alig hagy szabad teret munkatársainak. Koreográfus és rendező egyaránt gyakran mennek fel a színpadra, aminek oka az instrukciókból válik világossá: a zongorakísérettel betanult szólamok és mozdulatok hangsúlyait kell a nem rég elkészült zenekari hangszereléshez idomítani. „Ne sírjál bele! - mármint az éneklésbe – mert azt a zenekar megcsinálja” – szól a rendező Helena-Peller Annának, s másodszorra még a botfülűnek is világos, miképp szomorú a zene.

A színpadot egyébként hippik és rockerek, továbbá mesésen játékos és musicalesen elegáns szereplők népesítik be. Az utóbbi kategória természetesen a karcsú Titánia-Janza Katának van fenntartva, aki egy óriási zöld harangvirág kehelyben üldögél. A színpadot az erdő zöldje és a tündérvilág türkize uralja, s ha éppen nem Titánia trónol a fő helyen, három spirálisan csavarodó - határozottan El Liszickij emlékművére emlékeztető - konstruktív torony helyezkedik el a tér közepén. Hangsúlyos elem még egy hatalmas kerek forma, ami a forgószínpad mozgása – no és a világítás – jóvoltából hol az idő kerekét, hol a másik világba nyíló kaput sejteti. A színpad szélei felé bonyolódik a helyzet, mert mindkét oldal tárgyakkal van tele: roncsautók, olajoshordók, biciklik és egyéb lim-lomok heverésznek egymás hegyén hátán funkciójukra várva. Errefelé már a háttér sem olyan idilli, mint középen, a vas traverzek és a rozsdás lemezekből tákolt falak West Side-i világot sejtetnek.

A zene nagyvonalú „world musical”, a rendezés profi, mi más kell még a sikerhez? Július huszonötödik éjszakáján kiderül.

(2008. július 25., július 26., 27., augusztus 1., 2. 21:00 - Dóm tér, Szeged
Szakcsi Lakatos Béla-Müller Péter Sziámi-Kerényi Miklós Gábor: Szentivánéji álom
Km.: Szabó P. Szilveszter (Oberon), Janza Kata (Titánia), Vágó Bernadett (Hermia), Peller Anna (Heléna), Szabó Dávid (Demetrius) Dolhai Attila (Lysander), Kerényi Miklós Máté (Puck), Németh Attila (Theseus), Petridisz Hrisztosz (Rendőrfőnök), Csengeri Ottília (Hyppolita), Bereczki Zoltán (Zuboly), Földes Tamás (Vackor), György-Rózsa Sándor (Gyalu), Sánta László (Dudás), Faragó András (Orrondi), Dézsy Szabó Gábor (Ösztövér), Rákász Dániel, Pirgel Dávid (Puck haverjai); kor.: Duda Éva; társrend.: Béres Attila; rend.: KERO)