Luca, Ottilia

Gyerekcsalogató meseopera

2008.10.23. 00:00

Programkereső

Ránki György 1953-ban bemutatott művének, a Pomádé király új ruhája című meseoperának játékrendbe illesztése kicsinek és nagynak egyaránt önfeledt kikapcsolódást, remek szórakozást jelent.

Az Operaház mostani felújítása minden szempontból sikeresnek mondható, melynek foka felmérhető a tátott szájjal csodálkozó, örömtől csillogó szemű gyermekarcokon, miként a napi gondjukat-bajukat közel másfél órán keresztül elfeledő derűs felnőtteken és unokájukat büszke mosollyal figyelő nagyszülőkön. A színpadon zajló eseménnyel együtt élő gyerkőcök nem fukarkodtak a véleményükkel: az egyik kisfiú például fennhangon így szólt édesanyjához: "Anya, én nem akarok király lenni…"

A pergő ritmusú produkció spiritus rektora a rendező, Toronykőy Attila, aki a függöny előtt, a lefedett zenekari árkon mozgatja a szereplőket úgy, hogy a mindössze nyolc tagú muzsikuscsapat a karmesterrel együtt a színpad bal sarkában, a cselekményhez igazodóan mozgatható dobogón kap helyet. A kis létszámú kórusnak is jutott szerep, szólamukhoz igazított látványos koreográfiával.

A jórészt fiatal erőkből álló szereplőgárda szemmel láthatóan örömmel, jó kedvvel vett részt a produkcióban. A zeneszerző találó dallamokkal rajzolta meg hősei jellemét, utolérhetetlen zenei tréfái találóan ábrázolták a királyi udvar képmutató világát: a görbe tükörbe nézők a zene segítségével akár korunk gondolatvilágának, eszmeiségének kétarcúságára ismerhetnek.

c35ad36a-888b-44af-99a7-beabc1524ddf

A királyt éneklő Cser Krisztián zengő basszusa már-már Kováts Kolos vagy Gregor József gyönyörű tónusára emlékeztet. Alakításában van méltóság, irónia, artikulációja példás, minden szava érthető. Az első felvonásban a Garda Robertóval énekelt nagyjelenete az előadás legélvezetesebb része volt. A királyi ruhamestert megszemélyesítő Horváth Ádám rokonszenves jelenség, alakítása életszerű, természetes, jellemábrázolása kiváló, erős vivőerejű hangjával könnyedén birkózik meg szólama technikai nehézségeivel.

Palerdi András nem nyelt nyársat, Nyársatnyelt Tóbiásként felszabadultan komédiázott, arcjátéka, mozgása eddig alig megtapasztalt humorát is mutatta. A Dzsufit alakító Kertesi Ingrid, kipróbált, nagyszerű szopránja dalszínházunknak, aki kis szerepében kedves játékával, virtuóz koloratúráival szerzett örömet a közönségnek.

Dani és Béni – Beöthy-Kiss László és Rezsnyák Róbert – takácskettőse kellemes színfoltja az előadásnak. Bartal László karmestert különleges öltözete sem zavarta abban, hogy biztos kézben tartsa a produkciót.

A dalszínház életét felpezsdítő "friss szelek" eredménye a gyerekek számára is érthető nyelvezettel megjelent, képi illusztrációkban gazdag műsorfüzet, amely nem csak az előadásra készülő ifjoncokat ismerteti meg közérthetően az opera tartalmával, de a közölt kedves versek, találós kérdések a későbbiek során akár hasznos, nevelési célzatú időtöltésként is használhatók.

Jó volt ezen a délelőttön a nézőtéren ülni. Az üde gyerekzsivaly és a minden tekintetben nagyszerű előadás kellemes kikapcsolódásul szolgált.
A meseoperát novemberben és februárban 3-3, áprilisban és májusban 1-1 alkalommal láthatja a közönség.

(2008. október 19. Magyar Állami Operaház (Budapest) 11:00 – Rámki: Pomádé király új ruhája; km.: Cser Krisztián (Pomádé király), Beöthy-Kiss László (Dani), Rezsnyák Róbert (Béni), Horváth Ádám (Garda Roberto), Palerdi András (Nyársatnyelt Tóbiás), Kertesi Ingrid (Dzsufi), Dobos Sándor (Kapitány); rend.: Toronykőy Attila)