Ne nézd az apját, inkább hallgasd a lányát!

A szenátor büszke lehet magára, hiszen a szenátus egyhangúan, 73-24 arányban szavazta meg indítványát, ami szerint a kaszinók és a golfpályák mellett a színházakra, múzeumokra, művészeti központokra, uszodákra és parkokra szánt kiadások megbocsáthatatlannak minősülnek – hiszen ezek tartoznak a „hiábavaló, nem stimulatív” projektek közé. A politikus minden bizonnyal tudja, miről beszél, hiszen lányát az egyik legígéretesebb amerikai szoprántehetségnek tartják. Sarah Coburn a következő szezonban debütál a Los Angeles-i Operában, ahol Asteriát énekli Händel Tamerlanójában, Plácido Domingo oldalán. Sarah Coburn Washingtonban, a National Operában már játszotta a szerepet, alakításáról azt írta a Washington Post kritikusa, hogy Particia Bardonnal énekelt duettjük alatt „megállt az idő”. Alex Ross, a New Yorker kritikusa tavaly nyáron a Glimmerglass Opera produkciójában látta a szopránt (Bellini: I Capuleti e i Montecchi), és „különös fényű” hangját emelte ki. Sarah Coburn nem kommentálta a papa álláspontját, menedzsere által csak annyit közölt, hogy eddig sem nem reagált édesapja politikai karrierjét illetően, és ezután sem fog.