Pandora, Gabriella

Olyan mozi, hogy valami csuda

2009.03.06. 00:00

Programkereső

Sokan, sokszor kilátásba helyezték már az opera pusztulását. Mások azt mondják, hogy a műfaj közönsége harminc éve épp ilyen öreg volt, mint manapság. Közelebbről szemlélődve azonban nemcsak azt látjuk, hogy van közönség, méghozzá minden korosztályból, hanem azt is, hogy az opera csodálatosan felvette a világ tempóját, és jön, jön, jön!
d170fd50-d70d-474e-b0fb-2a691d3d54f2

Messziről kezdem: 1894-ben Párizsban mutatták be először Massenet Thais című művét. Mi magyarok legutóbb a Müpa vetítővásznán láthattuk a Metropolitan előadásában – műholdak segítségével, egyenesben. Januárban a Müpa honlapján olvasom a New York-i recenzens írását, amelyben az egekig dicséri a főszerepet éneklő Renée Fleminget, és megjegyzi: "utoljára éppen 30 éve, 1978-ban, a csodálatos Beverly Sills "birtokában" vállalkozott a New York-i Metropolitan Operaház erre a bemutatóra."

1894-ben nagyobb sanszunk lett volna Párizsba utazni, mint 1978-ban Amerikába. Évtizedekkel azelőtt bezártak minket – "szerencsére" operaénekeseinket is –, így maradt nekünk a magyar operakultúra, amelybe azért be-becsöppent egy-egy külföldi nagyság és a rádió. Az arra érdemes darabokat arra érdemes művészekkel megfilmesítették, így énekeseinket a tévében is láthattuk, akit érdekelt, megismerhette a Bánk bánt fekete-fehérben és színesben, részletekben, egészben, és filmre rendezve. Idővel sorra szivárogtak be a külföldi operafilmek, míg mára opera DVD-k széles választéka áll rendelkezésünkre, mi több, közeli és távoli operaházak teljes repertoárja, amelyből kedvünkre szemezgethetünk, az internetes jegyrendelés perceket vesz csupán igénybe. Operát tehát bárhol, bárhogyan élvezhetünk.

 
de21e65a-fff4-4a3d-838d-a5ac27c1dde1
 

A 21. század küszöbét épp csak átlépve mégis olyan, sosem látott különlegességgel állt elő a Metropolitan Opera, amely az eddig elérhető lehetőségeket mintegy elegyíti. A "Live in HD" közvetítések a legmodernebb digitális technika segítségével történő opera-élőadások (sic!), amelyek a világ bármely pontján foghatók és megtekinthetők. Magyarországon először a Művészetek Palotája kötött szerződést a kontinenseken átívelő programra. Hogy mit is elegyít az operamozi? A színház élményét, a film adta képi élményt, az élő hang élményét, és ha még nem elég, a kulissza varázsát.

Így eshet meg, hogy a fent említett Renée Fleminget egyszer főszerepben, máskor házigazdaként láthatjuk, vagy éppen az, hogy a színpadon maradhatunk, miután lemegy a függöny – megleshetjük, amint Roberto Alagna törölgeti könnyáztatta szemeit. Olyan karmestereket kísérhetünk az árokba, mint James Levine, vagy Jesús López-Cobos; a felvonások között operasztárok interjúvolják fellépő kollégáikat – s e megismételhetetlen pillanatok tanúiként úgy lehetünk részesei az előadásnak, hogy közben az operaénekesekkel közvetlen, szinte személyes élményekhez jutunk.

 
566927a9-0b6c-41c8-9ed9-70dbc16b8246
 

A Met a legnagyobbakat hozza elérhető közelségbe. Szó szerint, tehát képben is, ami tán új kihívás a legkiválóbb énekesek számára is, hiszen a HD mozi nem film, nincs lehetőség ismételni, cizellálni, újra venni; de nem is színházi előadás: egy világközvetítés közönségével képtelenség együtt rezdülni, intim pillanatokat teremteni. Az élő rádiós közvetítés hosszú évtizedek óta megszokott a Metropolitan előadásaiban fellépő énekesek számára – ám itt észrevétlen mikrofonok helyett mozgó kamerák tömege pásztáz földön, vízen, levegőben: nemcsak hanggal nem lehet hibázni, de minden mozdulatnak, pillantásnak tökéletesnek kell lennie. Lám, a négyszáz éves operakultúra virágában van, és ma is képes erőpróbák elé állítani az énekeseket.

A 125 éves amerikai operaház által életre hívott "Live in HD" pedig szép csendben a globalizáció részévé teszi az operát. Egy-egy közvetítés egymástól mérföldekre élő, különböző kultúrákhoz tartozó emberek tömegeit kapcsolja össze. Pedig a Metropolitan nem csinál mást, mint folytatja évtizedek óta tartó missziós tevékenységét: megpróbálja a legszélesebb közönséghez eljuttatni az operát. A Met a kezdetektől fogva a legjobbakkal dolgozik: mai dirigensei személyében Toscanini és Mahler utódai lépnek a karmesteri dobogóra, a világ operaénekesei számára pedig ma is a legnagyobb rang a Metropolitan Opera színpadára lépni. A ház az általuk létrehozott világszínvonalú előadásokat – 1931 óta minden időben a legkomolyabb technikai lehetőségeket megragadva – igyekszik közkinccsé tenni. 1977-ben már több mint négymillió néző nézhette a Bohémélet közvetítését. A "Live in HD" program előadásait egy időben élvezheti Dél-Amerika, Ázsia, Európa és Ausztrália közönsége, a New-York-i fiatalok pedig egy oktatási program részeként saját iskolájukban, ingyenesen ismerhetik meg az opera világát a Met jóvoltából. S hogy ebből nekünk mi a nyereségünk? Például az, hogy naprakészen ismerhetjük meg a Metropolitan kínálatát, vagy az, nemcsak otthoni "ketyeréink" által, kis képernyőn, hanem más módon is megismerkedhetünk a jelen operaóriásaival. Márciusban például láthatjuk a hirtelen és korán elhunyt Anthony Minghella, Az angol beteg rendezője által színpadra állított Pillangókisasszonyt, amelynek címszerepére még Minghella választotta a chilei születésű Cristina Gallardo-Domás-t , valamit a Mary Zimmerman által megálmodott Az alvajárót, s benne Natalie Dessay oldalán az egyik legfelkapottabb operamacsót, Juan Diego Flórezt.

A "Live in HD" műsorszerkesztése hűen követi a színház repertoár-összeállítási hagyományait. A programban a korai operáktól a kortársig minden korszak darabjaira hangsúlyos figyelem vetül. Ha a cél az, hogy százezrek ismerjék és szeressék meg a legkomplexebb művészeti ágat, csak így érdemes. S hogy a digitális operaközvetítés után mi jöhet még? Talán újra atomjaira hullanak a nagy operaszerető közösségek, és visszabújunk lakásainkba. Mert a vége most már csak az lehet, hogy Florez kilép a tévéből – ahogy annak idején Mézga Géza otthonában, a Köbüki-féle készülékből Harangozó Teri.

(A Metropolitan Opera a Müpában - Művészetek Palotája - Előadóterem (Budapest)
2009. március 7. 19:00 - Puccini: Madame Butterfly (Pillangókisasszony), km.: Cristina Gallardo-Domás (Csocsoszán), Maria Zifchak (Suzuki), Marcello Giordani (Pinkerton), Dwayne Croft (Sharpless), a Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa, vez.: Patrick Summers, rend.: Anthony Minghella
2009. március 21. 18:00 - Bellini: La Sonnambula (Az alvajáró), km.: Natalie Dessay (Amina), Juan Diego Flórez (Elvino), Michele Pertusi (Rodolpho), a Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa, vez.: Evelino Pidó, rend.: Mary Zimmerman
Élő közvetítések magyar feliratozással)