Szilárda

A kimondott szavak erejével

2009.06.04. 11:59

Programkereső

Mészáros Árpád Zsolt először csak iskolai igazolás reményében jelentkezett a nyíregyházi színház statisztaválogatására, majd hirtelen egy Zsótér Sándor és Gaál Erzsébet rendezte előadásban találta magát. Hosszú éveken át prózai szerepeket játszott, ma pedig a Budapesti Operettszínház musicalszínésze, aki saját életében folyamatosan keresi a kihívásokat.

- Milyen volt az iskolapadból szinte véletlenül belecsöppeni a színészetbe?

- Nagyon filmbe illő. Édesanyám beíratott egy szakmunkásképzőbe, ahol esztergályosnak tanultam, de éreztem, hogy ez nem nekem való. Ezért amikor a színházba kerestek embereket, elmentem a meghallgatásra, de semmilyen tapasztalatom nem volt. Itt találkoztam Zsótér Sándorral  és Gaál Erzsébettel, akiknek nagyon hálás vagyok mind a mai napig, hiszen tőlük tanultam meg a színház alapjait. A felvételire nem készültem semmivel, jobb híján a Tavaszi szél vizet árasztot és valamilyen Edda-dalt énekeltem el. Majd röhögőgörcsöt kaptam, és nem tudták, mi bajom van. Nagyon tetszett nekik, hogy így tudok nevetni, megkérdezték, menne-e színpadon is. Végül felvettek a Danton halála című előadásba.

- Merre ment volna az életed, ha nem ezt csinálod?

- Nem tudom, mert az első pillanattól fogva tudtam, hogy itt fogok maradni: nagyon tetszett, hogy mindenkitől lehet tanulni, és különböző emberek bőrébe lehet bújni estéről-estére. A színház elég jó közeg volt számomra. 16 évesen már külön éltem a szüleimtől, így ki tudtam élni magam, talán túl sokat is éltem az elején... kicsit meg is kellett fékeznem magam.

- Hogyan indultál el a zenés színház felé?

- 1997-ben hirtelen jött egy betegség, és el kellett gondolkodnom arról, hogyan tovább. Megpróbáltam új életet kezdeni. Néztem, hogy mi az, ami egy színésznek fontos, viszont az én életemben még nincs. Akkor meghallottam Miller Zolit énekelni, és eldöntöttem, hogy Pestre megyek, és énekelni tanulok. Megkerestem Toldy Máriát azzal, hogy "szeretnék magánál énekelni, mert maga a legjobb énektanár!" Megtetszett neki a hozzáállásom, az elszántságom. Ez volt a második iskolám.

- Majd 2002-ben következett az Operettszínház. Van itt kedvenc musicalszereped?

- Természetesen: a Mozart! Szerettem volna Mozart lenni, de először nem kerültem be az előadásba. Mivel azonban Magócs Ottó lesérült, hirtelen be kellett állnom a helyére. Erre mindössze egy hét állt rendelkezésemre. Nagy kihívás volt, de így még jobban tetszett. Azt gondolom, a kimondott szavaknak nagy erejük van, és a gondolatok irányítják a tetteinket. Nyíregyházán az egyik darabtemetésen azt kiáltottam a színpadon, hogy én Budapestre megyek, és sztár leszek az Operettszínházban! Tapsban és röhögésben tört ki a közönség. Rá egy hónapra hívott Kerényi Miklós Gábor, hogy szeretné, ha beállnék a West Side Storyba. Vagy például a Musicalek Mázs-képpen című lemezemen énekeltem Gianni Morandi-számokat, és akkor azt gondoltam, fogok én még ezzel az emberrel ölelkezve énekelni! Ez a múlt héten megtörtént, mert Gianni Morandi meghívott magához, és a június 27-i budapesti koncertjének is fellépője leszek.

- Legutóbb Kleisermann Mihály és Bajkhállóy Richárd szerepeibe bújtál az Ibusárban. Hogyan érzed magad ebben a szituációban, ami egyszerre prózai-operettes és groteszk-drámai?

- Ez a műfaj és ez a kettősség közel áll hozzám. A "prózai korszakom" alatt sok ilyen kamaradarabban játszottam Zsótér, Mohácsi János, Szász János rendezéseiben, és mindegyik kuriózum volt. Hasonló műhelymunkában dolgozunk Béres Attilával is: összedugjuk a fejünket esténként, elemezzük, megfejtjük a szerepeket... Izgalmas két különböző karaktert játszani, akiknek bizonyos részeken azonban találkozniuk kell. A kettőt nem is tudnám különválasztani, ez a kettő nekem egy szerep.

- Erre az évre milyen terveid vannak még?

- Októberben jelenik meg majd új szólólemezem, amelyre egy különleges duettel is készülök. A többiről még egyelőre nem beszélnék...

- Voltál prózai színész, játszottál tévésorozatban, most az Operettszínház musicalszínésze vagy. Mik azok az irányok, amerre szívesen indulnál tovább?

- A filmezésbe szeretnék belekóstolni, de valahogy a filmesek elkerülnek. Vannak kedvenc filmszínészeim, velük szívesen megmérettetném magam a vásznon. Van egy filmfelkérésem, ami sajnos pénzhiány miatt csúszik, arra várok nagyon, hogy ott megmutathassam magam.