Zita, Mariann

Mindig otthon

2009.09.09. 03:09

Programkereső

Az Operaház évada a Figaro házasságával indul, amelyben Susanne jelmezét négy előadáson Keszei Bori ölti magára. Interjú
Keszei Bori
Keszei Bori

- Megtiszteltetés, hogy Rost Andrea és a csodálatos karmester, Peskó Zoltán mellett szerepelhetek a kiemelt névsorban. Nem feledkezhetünk meg azonban a címszerepet alakító Kálmán Péterről sem, aki hosszú éveken át Zürichben énekelt.

- Rost Andreával és Peskó Zoltánnal volt már munkakapcsolata.

- Andreával egyszer szerepelhettem együtt egy bécsi Rigoletto előadáson, melyet beugrással mentett meg, de a karnagy úrral most dolgozom először.

- Milyen a próbák hangulata?

- Nagyon jó, remek az összhang a kollégák között, sokat nevetünk, s őszintén remélem, ez a vidámságot sikerül majd átmentenünk az előadásokra is.

- Hallhatjuk más szerepben is idehaza az új évadban?

- Egyelőre csak a tárgyalások folynak. Annyi viszont bizonyos, hogy szeptember 26-án, a jubileumi esten fellépek A Figaro házassága negyedik felvonásának fináléjában, valamint beugrással Melinda áriáját énekelem, az utóbbira a felkérést a napokban kaptam. Decemberben Miklósa Erikával felváltva, Rossini Ory grófjában éneklek Szegeden, Nagyon örülök, hogy ismét együtt dolgozhatok Pál Tamással, akinek nagyon sokat köszönhetek.

- Külföldi fellépések?

- Egyelőre nem gondolkodom ezekben, a szakma mellett minden időmet és energiámat leköti másfél és fél éves gyermekem, s azt is figyelembe kell venni, születésükkor majdnem egy évet kihagytam, így újból be kell énekelnem magam. Majd később... Az viszont már biztosra vehető, hogy jövő tavasszal egy ária- és dalestem lesz Londonban, a nyáron pedig a Denevér Adélját énekelem a bécsi Konzerthausban.

- Hogyan egyeztethető össze a szakma és az anyai hivatás?

- Nagyon nehezen. Hála Istennek csodálatos férjem van, aki minden segítséget megad a munkámhoz.

- Ő is szakmabeli?

- Festőművész.

- 2003-tól négy sikeres évadot töltött a bécsi operaház tagjaként. Ez idő alatt közel kétszáz előadáson lépett fel, volt úgy, hogy naponta színpadon volt. De a szerződéshez elő is kellett énekelni.

- Harazdy Miklós, a korrepetitorom vitt ki a meghallgatásra. Nagy lelki tehertől szabadított fel, amikor megérkezésünk pillanatában azt mondta, itt az esélytelenek nyugalmával énekelhetek.

- Az előéneklés után Ioan Holender azonnal szerződést kínált önnek. Pedig, ha jól tudom, az előéneklés utolsó perceiben eléggé puskaporos volt a levegő.

- Az igazgató úr majd' egy órát énekeltetett. Már szinte mindent megmutattam neki, ami a tarsolyomban volt. Idegileg elfáradtam, ám akkor még egy Nanettát kért tőlem. Kértem, tekintsen el ettől, két éve énekeltem, és akkor is csak magyarul. Ekkor rám reccsent, hogy vagy eléneklem, amit kért, vagy azonnal hazautazom. Én elénekeltem, ő pedig szerződtetett.

- Mennyiben változott az életvitele a császárvárosban?

- Beilleszkedési problémáim nem voltak, a nyelvet jól beszélem, de szinte mindenben megváltozott az életem. Itthon huszonkét évesen már színpadon voltam, a nemzetközi körforgásba kikerülni viszont sok mindenre rádöbbenti az embert. Idehaza egy üdvöske voltam, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Odakint viszont ez senkit nem érdekelt. Úgy érzem, kellő önkritikával észrevettem, Bécsben más a mérce, más a lépték. Gyakorlatilag itt újrakezdtem a szakmát. A múltamra és a jövőmre nézve meghatározónak tartom azokat a tapasztalatokat és tanultakat, amiket a Staatsoperben szereztem. Csodálatos négy év volt, a legnagyobb karmesterekkel és énekesekkel lehettem egy színpadon. A tapasztalatokat két részre bonthatom: rendkívül magas a színvonal, és ugyanúgy ember mindenki. Még a világnagyságok is esendőek a színpadra lépés előtt. van, akiben olyan nagy a drukk, hogy minden ízében remeg, mielőtt a deszkákra lép, de olyan is, aki például homeopátiás gyógyszerekkel nyugtatja magát, vagy olyan, aki óriási hisztivel vezette le feszültségét. Önbizalmat szereztem, s ha nincs ez a négy év, nem tudnám reálisan értékelni helyemet a szakmában.

- Az eltelt négy év mely fellépéseire emlékszik vissza a legszívesebben?

- 2005-ben, a Staatsoper újranyitásának fél évszázados évfordulóján rendezett gálakoncerten az élő legnagyobbak léphettek fel. A karmesterek közül Gatti, Mehta, Ozawa és Thielemann, az énekesek között pedig Gruberova, Domingo, Hampson és Furlanetto, hogy csak néhányat említsek. Megtiszteltetés, hogy engem is felkértek.

- Legnagyobb sikerei?

- Az álarcosbál Oszkárja. Az előadásra a kint megszokottnál jóval több próbát kaptunk. Ez az öt előadás különösen emlékezetes számomra. Ugyanakkor meg kell említenem 2007 januárjában egy beugrásomat Mozart Don Giovannijába. A címszereplő, Bryn Terfel akkor szembesült a szereposztás-változással, amikor szembekerült velem a színpadon.

- Az operatörténelem mely korszakában érzi magát a leginkább otthon?

- Mindig abban, amire készülök. Most éppen a Figaro házasságában.

Keszei Bori honlapja