Eszter, Eliza

Régi Doktor urak

2010.01.14. 02:55

Programkereső

Doktor Sárkány ügyvédnek furcsa jelszavai valának: "Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kell bocsátanunk!", illetve "Oly sokan vagyunk ügyvédek, hogy még az adósoknak se kell megbocsátanunk." Emellett a "Polgári pörben a pénz beszél és a kutya harap. És ha a pénz nem beszél, akkor a kutya harap" szép elveit követte.
Molnár Ferenc
Molnár Ferenc

"Első nagyobb színpadi munkám - írja az 1878-ban született Molnár Ferenc önéletrajzában - a Kék barlang című látványos dráma volt, amelyet a kilencvenes években József körút 68., III. 17. ajtó alatt Feiks Jenő barátom nyolc forint értékű házi színpadán került színre szép sikerrel, az általa festett papiros-bábok kitűnő előadásában, az általam festett díszletekkel. A Kék barlang tartalma az volt, hogy - atyám orvos lévén - házi gyógyszertárunkban eltörött egy sötétkék orvosságos üveg, s annak egy darabja mögé égő gyertyát állítva, kék fényt voltunk képesek színpadunkon előállítani, miközben drámám alakjai: huj, huj, most gyövök én kiáltásokkal ugráltak a kék fényben. " Az első "nagyobb" és az első "komoly" színpadi mű között azonban nem is oly sok idő telt el.

Molnár Ferenc az érettségi után egy évig a genfi egyetemen tanult büntetőjogot és statisztikát. Innen küldte első cikkeit, és itt irányította figyelmét az irodalom felé Heim Péter, aki nyugdíjas kora ellenére - a posta nyugalmazott igazgatója volt - az intézmény francia szakos hallgatója volt. Hazatérése után Molnár a Budapesti Naplóhoz lépett be, és szinte azonnal elkezdett francia vígjátékokat, kortárs szerzők divatos darabjait fordítani a Vígszínháznak. Első premierje 1901-ben volt A zsába című komédiával, amelyet egy bizonyos Hennequin-Duval írt. Lengyel Menyhért elbeszélése szerint Molnárnak néha egy éjszaka is elég volt ahhoz, hogy elkészítse a fordítást, ami sokszor szellemesebbnek hatott, mint az eredeti. Ezeken a darabokon csiszolta tökéletesre a szerző dramaturgiai és írástechnikáját.

A doktor úr megírására Beöthy László, a Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója 1902 elején, 400 korona előleggel kérte fel Molnárt. A darab premierjét azonban már a Vígszínházban tartották, mivel a kártyaszenvedélye miatt pénzügyi botrányba keveredett Beöthynek le kellett mondania az igazgatói tisztségről. A doktor urat a Vígszínház Komor Gyula dramaturg-színházi titkár közvetítésével, ezer korona örök áron vette meg. A bemutatót tartották 1902. november 28-án. A főszereplők Hegedűs Gyula és Góth Sándor voltak. Góth rendezte a nagy sikerű, harminc előadást megért produkciót, amelynek minden próbáját végigülte Molnár, aki híresen babonás ember volt. (Később minden premierjén állítólag azt a frakkot viselte, amelyet A doktor úr premierjére vett fel. Sőt a margitszigeti kisszállóból később magával vitte azt a vas kerti asztalt, amelyen az őt a világhír felé elindító Az ördög című darabját írta. De nem fogadott el ajándékokat, nem olvasta el az újságokban a halálhíreket és a róla szóló kritikákat, az álmokban viszont nagyon hitt.)

Molnár nagy krimirajongó volt, jogi tanulmányait sem feledte, látta Tristan Bernard A falu banditája című darabját Párizsban - később pedig több Bernard-munkát fordított a Vígszínháznak -, érdekelte a korabeli Pest - ezt mutatja a szociológiai szempontból is érdekes, egy évvel korábban megjelent Az éhes város című regénye -, és ez a sokféle hatás és inspiráció mind A doktor úrhoz, ehhez a komoly és elszomorító társadalmi mondanivalóval bíró vígjátékhoz vezette.

A darabnak két főszereplője van. Puzsér, a tizennyolcszorosan büntetett betörő, aki saját bevallása szerint "nem ijed meg a rendőröktől, csak undorodik tőlük", komoly szociális érzékkel bír. "Én csak gazdag emberek feje alól viszem el a párnát" - mondja a másik főszereplőnek, doktor Sárkánynak. Aki egyrészt az ügyvédje, másrészt pedig a főnöke, hiszen Puzsér "szakmai ajánlásával" számos kuncsaftja lett. Sárkánynak azonban nem elég a pénz, hírnevet is akar. "A modern kriminalisztika nevében hadat üzenek a középkori rendőri brutalitásnak: elmondom, mint tettem ki magamat álöltözetben, Mátyás királyként a nép közé keveredve, a rendőrök ütlegeinek és a rendőrség patáinak" - szavalja, ám leginkább a címlapok és az újabb megbízások lebegnek a szeme előtt. Aztán ahogy annak lennie kell egy jól megcsinált színdarabban: féltékeny, öregedő férj, könnyűvérű feleség, gavallér, ifjú szerelmesek, ruhacsere, szópárbajok, félreértések, meglepetések, újabb csavarok, közben flört, szerelem, végül pedig happy end. Nem csoda, hogy a szerzőt a premieren mindkét szünetben a függöny elé hívta a közönség, hogy tapssal jutalmazza.

Molnár Ferenc már Amerikából (1940. január 12-én, épp születésnapján érkezett meg a háború elől az Újvilágba) hosszas levelezés után adott engedélyt arra, hogy A doktor úrból zenés darab legyen. Zerkovitz Béla, a zeneszerző-dalszövegíró két dologban volt biztos: az operett-átdolgozást csakis Kellér Dezső végezheti, Sárkány ügyvéd feleségét pedig Honthy Hanna játszhatja. A híresen hiú színésznő épp az Ő és Ő sikertelen premierje után volt, ráadásul a Marica grófnő bemutatóját követően a Németh Marikát ünneplő kritikákban nem átallották őt valahai primadonnának nevezni. A doktor úr után azonban ismét régi fényében tündökölhetett.

A zenés Doktor úr premierjét 1947 decemberében tartották a Medgyaszay Színházban, ami 1945 és 1949 között működött a Jókai tér 10. szám alatt, a mai Kolibri Színház helyén, műsorán többnyire zenés vígjátékok és bohózatok, a háború előtti Budapest nagy színházi sikerei szerepeltek. Az előadásban Puzsért, a betörőt Feleki Kamill, Sárkányt Apáthy Imre, Sárkánynét Honthy Hanna, a csábító rendőrkapitányt Bilicsi Tivadar játszották. A fiatal szerelmeseket Szapáry Gabi és Verebes Károly alakították, a krimirajongó nevelőnő Somogyi Nusi volt, a másod-harmadrangú vidéki színházakból frissen Budapestre került Mátray György pedig Cseresnyés szerepében tette le komikusi névjegyét.

A doktor úr premierje 2010. január 15-én lesz a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház koprodukciójában.