Géza

Szíve vágya Amneris

2010.02.01. 09:18

Programkereső

Gál Erikából derű, kiegyensúlyozottság árad. Az Operaház mezzoszopránja boldog édesanya és feleség, a minap pedig Oláh Gusztáv-emlékplakettel ismerték el művészi munkásságát.
Gál Erika
Gál Erika

- Úgy látszik, a Jóisten a tenyerén hordoz mostanában. Fantasztikus férjem, kisfiam, családom van. Jó barátok vesznek körül rájuk is bármikor számíthatok. Édesapám és a húgom is jön Debrecenből segíteni, ha szükség van rá, a védőnőnkre és a bébiszitterre is számíthatunk, akik már családi jó barátok. Ez óriási segítséget jelent, hogy nyugodtan tudjunk dolgozni. A szakmai díj nagyon meglepett, egyáltalán nem számítottam rá. Teszem a dolgomat, mert a munkám a hobbim, a hivatásom. Ha el kell mennem próbálni, és meg kell tanulni egy darabot, az nekem öröm. Az nem feladat, nem fáradság. Nagyon komoly koordinációt és tervezést igényel, hogy mindig arra tudjak figyelni, amit éppen csinálok. Ha otthon vagyok, akkor anyuka vagy feleség legyek, ha próbálok, vagy fellépek, akkor maximálisan művésznő legyek. A kisfiam szokott figyelmeztetni, ha otthon vagyok, és egy-két hangot énekelek: „Nem, anya, csak a színházban énekelünk. Itthon csak a Kis kacsa fürdik!" De szereti a könnyűzenei CD-ket is.

- Otthon ő a cenzor?

- Máté születése nagyon megváltoztatta az életünket. Lacival (Szvétek László operaénekes, Gál Erika férje - a szerk.) sokat dolgozunk, és amikor otthon vagyunk, kizárjuk életünkből a munkánkat, próbálunk csak a gyerekre és egymásra figyelni. Amikor Máté elalszik, folyathatjuk mindketten a szereptanulást. Ha együtt vagyunk, a család a legfontosabb.

- Máté látta már szüleit játszani vagy próbálni?

- Az ősz folyamán sokat próbáltuk A varázsfuvolát. Az őszi bölcsiszünet idején többször behoztuk a próbákra. Fantasztikus volt. A rendezőtől kezdve a kollegákig mindenki el volt ájulva tőle, hogyan tud ez a nem egészen két és fél éves fiúcska a sötét nézőtéren majdnem háromnegyed órát mozdulatlanul ülni és ámulva figyelni a próbát. Nagyon szeret a színházba jönni. Laci később állt be az előadásba. Egyszer a próbáján Máté ott ült mellettem, és váratlanul megszólalt: „Ez a néni bután énekel." Hamar kifejlődött a kritika érzéke, tehát egyáltalán nem biztos, hogy őt a próbákra ezentúl is be fogjuk hozni. Nagyon szereti a zenét. Hét hónapos terhesen még énekeltem. Érdekes, amikor születése után nyugtalan volt, és Fenéna áriáját énekeltem vagy CD-n feltettem, azonnal megnyugodott, és ugyanígy hatott rá Laci Gvardian szólama, amit Debrecenben énekelt. Ezek voltak azok a szerepek, amelyeket a várandósságom vége felé énekeltünk, és Máté emlékezett rájuk. Egyébként a 2007-es Budafesten, augusztus elején ezzel az operával vendégszerepeltek. Egyik nap délelőtt még Laci főpróbáját hallgattuk meg „kettesben", másnap délelőtt megszületett Máté, a férjem velem volt a kórházban, este pedig premiert énekelt.

- Eddigi pályája során nem az emlékplakett az első elismerése.

- Az „Év hangja" díjat 2003-ban kaptam meg.

- Ön szerint mivel érdemelte azt ki, hiszen abban az évadban lett a színház szerződtetett tagja?

- A Carmen címszerepéért. Szinetár direktor úr már korábban felkért a szerepre, akkor Komlóssy Erzsébet tanárnőmmel konzultálva úgy döntöttem, nagyon megtisztelő az ajánlat, de még korainak tartom. A következő évadban tizenöt kisebb-nagyobb szerepet énekeltem, és a második felkérésre már nyugodt lelkiismerettel mondtam igent. Egy évvel később a Mándy Alapítvány díját nyertem el. Egyébként Komlóssy művésznő az 1998-as Simándy-énekversenyen figyelt fel a hangomra - ez volt az egyetlen énekverseny, amelyen indultam -, és azt mondta, szívesen foglalkozna velem. Hosszú évekig dolgoztunk együtt, sokat tanultam tőle szakmailag és emberileg egyaránt. Nagyon hálás vagyok tanácsaiért.

- A mostani szakmai elismeréskor bizonyára számvetést is készített eddigi pályájáról. Nyolc éve szerződtetett tagja a színháznak, de már 2000-ben megkapta Lola szerepét a Parasztbecsületben. Hogyan értékelné az elmúlt időszakot, mivel elégedett, és esetleg mivel nem?

- Nehéz kérdés. Úgy állok a pályámhoz, hogy mindig saját magamhoz képest értékelek egy produkciót. Nem másokhoz mérem szerepléseimet, hanem az adott körülmények között mindig a maximumot szeretném kihozni önmagamból. Nyilvánvaló, hogy a pályám kezdetén játszott szerepeket ma már másként énekelném. Valamennyi szerepemet nagyon szeretem, és megpróbálom a legjobb tudásom szerint előadni. Amire igazán büszke vagyok, az Carmen, Fenéna, a Wagner-operák és az első igazán nagy Verdi-feladat, tavaly novemberben, a Requiem alt szólója. Ha a Jóisten is megsegít, valószínűleg február 7-én ismét elénekelhetem Sümegi Eszter mellett a Művészetek Palotájában. Ez lelkileg is nagyon sokat jelent, mert édesanyám öt évvel ezelőtti halála óta, őérte nagyon szerettem volna elénekelni. Hálát adok az Istennek, hogy ez nem korábban jött el. A szülés és a sok-sok kisebb és nagyobb szerep által most értem el oda, hogy úgy szólaltathatom meg, ahogyan három éve még nem tudtam volna.

- Magdalénaként is sikere volt a Mesterdalnokokban.

- Igen, szerencsére nagy a hangterjedelmem, ezt adottság, és az alt szerepektől a mezzókig volt szerencsém sokat elénekelni. Jól érzem magam lent is, fent is, és hogy ez a hangterjedelem jól szóljon, sokat dolgozom, nem adják ingyen. Irena Szaveljevában kiváló korrepetitorra találtam, aki maximalista, és addig dolgozik velem, amíg a legkisebb hibát is korrigálni tudjuk. Szerencsés egymásra találás ez közöttünk, egy a célunk, egyet akarunk, nem csücsülünk a babérjainkon, s ha valami már jól megy, akkor arra törekszünk, hogy az másnap még jobb legyen.

- Számos világsztár partnerrel énekelt már.

- Renato Bruson partnere lehettem például a Traviatában és a Rigolettóban, Maria Gavrilováé A pikk dámában, ahol Paulinát énekeltem. De kár, hogy nincs repertoáron ez a csodálatos opera! Fantasztikus partnerekkel szerepelhettem A Rajna kincsében és Az istenek alkonyában, a zenepalotában. A karmesterek közül Jurij Szimonovra, Rico Saccanira és Pier Giorgo Morandira emlékszem szívesen.

- Külföldi szereplések?

- 2005-ben a Bukaresti Nemzetközi Operafesztiválon énekeltem a Carmen címszerepét. Korábban énekeltem többek között Finnországban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában, Japánban és Thaiföldön. Jelenleg a családom a legfontosabb, Mátét nem hagyhatom sokáig magára, nagyon felborítja a kis lelkét az anyahiány, bármennyire megtesz is ilyenkor mindent érte a férjem.

- Szerepálmok?

- Szeretnék mindenképpen nagy Verdi-szerepeket énekelni. Különösen Amneris áll szívemhez közel. Sümegi Eszter megígérte, ha megkapom a szerepet, bejön a próbákra együtt énekelni velem Aztán Eboli, és nagy szívfájdalmam, hogy nem sikerült egyeztetni a szegediekkel, ahol Ulrikát énekelhettem volna. Úgy érzem, életkorom, jelenlegi szakmai tudásom és tapasztalataim alapján, most kellene elkezdenem igazán nagy szerepeket tanulni. De egyszerre csak egyet, és nem sokat. Vigyázni akarok a hangomra, az a munkaeszközöm, és sokáig szeretnék jól énekelni.