Auguszta

Háromgarasos, koldus, filléres

2010.12.03. 07:37

Programkereső

A Budapesti Operettszínház Koldusopera-premierje kapcsán tekintsünk vissza a darab keletkezésére és előadás-történetére! VIDEÓVAL

A Csőcseléktől a Filléres operáig

Az 1920-as évek végén a veimari Németországban egy gyárigazgató fiából lett író is felfigyelt John Gay 1728-as Koldusoperájára, és Csőcselék címmel hozzálátott az átdolgozásához. Bertolt Brecht ekkor már egyre ismertebb volt a német színházi-irodalmi körökben: több darabját bemutatták, versei, tanulmányai jelentek meg, de még mindig szűkösen, kiadók előlegeiből éldegélt berlini albérletében. A polgári rendszerrel en bloc elégedetlen Brecht számára - aki az alábbi mondatokat ezekben az években jegyezte fel - Gay "alvilági" témája éppen jókor jött: "Az igazság ábrázolása nehéz feladat. Maguk az írószolgák is felismerték, hogy a viszonyok tarthatatlanok, hogy a rendszer kimerült és csődöt mondott. De milyen a rendszer? Nehéz ezt ábrázolni. A puszta rokonszenvtüntetés nem elegendő." (Bertolt Brecht és Kurt Weill)

Így készült

1928-ban Ernst Josef Aufricht, a berlini Theater am Schiffbauerdamm igazgatója új darabot keresett a színház megnyitására, s több próbálkozás után eljutott Brechthez, aki hét jelenetet mutatott meg neki készülő Gay-átiratából. Aufricht szerint már a Brecht által elmondott történet is "színpadért kiáltott", s amikor megkapta a kéziratot, az írás "szemtelenségében és száraz vicceiben" egy új stílus jelentkezését látta, ezért elhatározta, hogy a Csőcselékkel fogja megnyitni a színházat. Brecht közölte vele, hogy a darab zeneszerzője Kurt Weill lenne, aki már az 1927-ben bemutatott Mahagonny című daljátékban is alkotótársa volt. Miután Brecht és Weill megegyeztek a színházzal, a francia riviérára utaztak, hogy befejezzék a darabot. Mire elkészültek, a cím Csőcselékről Die Dreigroschenoperre, vagyis Háromgarasos operára változott. (Brecht darabja Magyarországon leginkább Koldusoperaként ismert, de játszották Háromgarasos operaként is, a legújabb fordításban pedig Filléres opera lett a címe, Miskolcon is ezzel a címmel játszották).

Az 1928-as ősbemutató

1928 augusztus elején megkezdődött az egy hónapos, meglehetősen zaklatott, problémákkal teli próbaidőszak - a Koldusopera ősbemutatójáról Aufricht is részletesen beszámol visszaemlékezésében -, majd eljött a bemutató napja. A szereposztásnál egyébként a magánéletnek is jutott némi szerep: Weill felesége, Lotte Lenya kapta Kocsma Jenny szerepét, Brecht leendő feleségének, Helene Weigelnek pedig a bordélyház madámját kellett volna játszania, de betegsége miatt végül nem lépett színpadra.

A premierközönség kezdetben meglehetősen fagyosan fogadta a színpadi eseményeket, de a bemutató végül viharos siker lett, s hamarosan mind Brecht, mind Weill számára meghozta a nemzetközi elismerést is. A Filléres operát azóta a világ minden színpadán játsszák, Brecht szövegeiből szállóigék, Weill songjaiból slágerek lettek. Egy 18. századi színházi sikertörténet tehát új hangszerelésben kétszáz év múlva is sikertörténetként folytatódott.

Brecht - aki mindig is szívesen használt forrásként más műveket - Gay Koldusoperájának cselekményvázát, a főbb karaktereket, sok esetben még a neveket is megtartotta, a szöveget azonban szinte teljesen "brechtizálta", és egy friss, kortárs adaptációt hozott létre.

Brecht "ideológiát romboló parabolatípusnak" nevezte, így a Filléres operát egy példázat színpadi hangszerelésének is tekinthetjük: a bűnözők nyílt és a meggazdagodott "tisztességes" polgárok leplezett rablása között legfeljebb módszerbeli különbség van, a lényeg ugyanaz. Ha piti bűnöző vagy, a törvény szigora lecsap rád, ha nagyban játszol, a hatalom nemcsak szemet huny ügyeid felett, de még támogatni is fog...

Kurt Weill zenéje, mely a kabarék és a jazz dallamvilágát, ritmikáját ötvözte, nagyon jól illeszkedett Brecht ironikus, groteszk humorú, olykor elég durva szövegeihez. A színpadi beszédet megszakító szólószámok, duettek, tercettek és kórusok minduntalan emlékeztették a nézőket arra, hogy ezúttal nem a megszokott operai varázsvilág elevenedik meg előttük. Ha John Gay és Pepusch kora "operaüzemét" gúnyolta ki, akkor Brecht és Weill leginkább a romantikus nagyopera elé tartott görbe tükröt - nem véletlen, hogy az "új" Koldusoperában sokan a Wagner-kultusszal való leszámolást látják.

A Filléres opera témája később is foglalkoztatta Brechtet: előbb egy filmforgatókönyvet írt belőle, melyet a filmgyártó céggel folytatott hosszas pereskedés után 1931-ben be is mutattak, majd 1934-ben megjelentette a Háromgarasos regényt. A történetet - melybe rengeteg új szereplőt vont be - ezúttal a viktoriánus Angliába helyezte.

A mű magyarországi ősbemutatója 1930-ban volt a Vígszínházban, A koldus operája címmel. Rendhagyó volt ez az előadás, mert Heltai Jenő összevonta-átdolgozta John Gay eredetijét és Brecht adaptációját, a zenében pedig egyaránt felhasználták Pepusch és Weill szerzeményeit. Heltai magyarításában Jeremiah Peachum, a Koldusok barátja cég tulajdonosa például "Fékom Jónás Jeremiás, koldusvajda", Bicska Maxi pedig "Captn Johnny, haramiavezér" lett, akit Jávor Pál alakított.