Konstantin

Operett-tanulságok

2011.05.07. 08:46

Programkereső

Május 3-án került sor arra a zenés kerekasztal-beszélgetésre, melyet az ELTE Bölcsész Napok keretében, a Zenei Tanszék közreműködésével szervezett néhány lelkes egyetemi hallgató. A konferencián napjaink operettjátszását vették górcső alá és a szakma jeles képviselőivel keresték a választ többek között arra a kérdésre, hogy napjaink újabb és újabb musicalei mellett van-e még létjogosultsága az operetteknek, illetve miért nem születnek operettek a 21. században, és hogyan lehet a fiatalokkal megszerettetni a műfajt.

A Kodály-teremben összegyűlt érdeklődőket a tanszék kórusa Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című operettjéből vett dallal köszöntötte. Majd a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Molnár Karesz és Varga Noémi főszervező üdvözölte a jelenlévőket és mutatta be a beszélgetés első "felvonásának" résztvevőit: Sáfár Mónika színésznőt, Kerényi Miklós Gábort, a Budapesti Operettszínház főigazgatóját és Kiss Zoltánt, a Kecskeméti Katona József Színház művészét, akinek nevéhez egy német nyelvű Csárdáskirálynő-rendezés is kötődik.

ELTE Opikon
ELTE Opikon

A konferenciát Bartos Mónika országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki az operettet is érintő, a hungarikumokkal foglalkozó törvénytervezetről beszélt. Elmondása szerint semmi akadálya, hogy az operett is hungarikum legyen, de végig kell mennie egy minősítési eljáráson.

Az első részben ezután rendezői szemszögből járták körbe a műfajt. Kerényi igazgató úr a kiosztott szövegkönyvek és érdekes adatok, történek elmondásával szemléltette, hogy igenis szükség van a dalok, szövegek megújításra, újrafordítására, hiszen az első változatok egy körülbelül száz évvel ezelőtti kor politikai, társadalmi rendszerét tükrözik. Mint elmondta: nem kérdés, hogy Arany Jánosé a legszebb Shakespeare-fordítás, ma már mégsem ír vagy beszél senki sem abban a stílusban. "Az operett 21. századi sikerének titka abban rejlik, hogy a koreográfia, a karakterek és az előadásmód is illeszkedjen a kor elvárásaihoz. Háromféle operettjátszást különböztethetünk meg. A hagyományos, múzeumszerű előadásokat, melyek a fiatalokat nem igazán érdeklik, a kísérleti jellegű produkciókat, melyek általában nem mozgatnak meg nagy tömegeket. És van egy harmadik lehetőség, amely az izgalmas, valóságos konfliktusokat a jelenbe helyezi, megtartva a darabok eredeti keretét, de visszanyúlva a gyökerekhez. Ez egy látványos, életszerű megoldás. Az Operettszínház ebben hisz" - emelte ki az igazgató úr.

Sáfár Mónika a színészek egyéniségéről, az alakított figurák eredetiségéről beszélt. Szerinte sokszor jelent problémát, hogy a színészek még mindig például Honthy Hanna játékát tartják követendő példának, mellőzve így saját stílusukat, mellyel maivá, aktuálissá és a jelen kor nézőjének is élvezhetővé tehetnék a produkciót. 

Megtudtuk, abban, hogy egy rendező milyen módon közelít egy-egy darabhoz, fontos szerepe van az emberek színházi szocializációjának: Kaposváron "kaposvári Csárdáskirálynőt" várnak a nézők, Budapesten "budapestit", és bár egy felmérésből (Borbély Krisztina: Tradíció és modernizáció. Szükség van az operett megújítására?) kiderült, sokan lennének kíváncsiak egy merész, modern, kissé alternatív rendezésre a fővárosban, a tapasztalatok azt mutatják, nem lenne sokáig repertoáron egy ilyen jellegű előadás: egyszerűen nem ez a nézői elvárás, amellyel a Nagymező utcai teátrumba mennek.

ELTE Opikon
ELTE Opikon

Kiss Zoltán beszélt a Kecskeméti Katona József Színházban kiírt operettpályázatról, melyre ugyan szép számmal érkeztek pályaművek, mégsem valószínű, hogy teljes egészében bármelyik bemutatásra kerülne. Hogy miért? A konferencián végre elhangzott: ma nem lehet operettet írni! Úgy tűnik, Fényes Szabolccsal véget ért az a korszak, mely még magáénak mondhatta a műfajt. Ahogy ma nem születnek görög drámák és angol szonetteket sem írnak, úgy a színházban is már csak a megújítás eszköze van a kezünkben.

A második blokkban csatlakozott hozzánk Oszvald Marika, Bordás Barbara és Peller Károly; következhetett tehát a színészek véleménye: miért is jó operettet játszani, nézni? "Mert az embereknek szüksége van a jóra, a szépre, illetve arra az illúzióra, hogy valami szép és jó lehet, a nőkért eljöhet a herceg fehér lovon, a férfiak pedig meghódíthatják a leggyönyörűbb nőt. Ezt adja az operett" - mondta az örökifjú szubrett, Oszvald Marika, akivel az újabb lemezén dolgozó Peller Károly is egyetértett. "Annak ellenére, hogy tudjuk, a férfiak nőzni és inni jártak az orfeumban, a néző nem feltétlenül kíváncsi erre."

A kerekasztal-beszélgetés utolsó részében a hallgatók véleményére, kérdéseire voltak kíváncsiak a szervezők. A lemezkiadás problémája mellett szó esett a média szerepéről is. Kerényi igazgató úr elmondta, a magyar színházi kritikában is erőteljesen megmutatkozik a hazánkban oly jellemző pesszimizmus, negatív látásmód: míg külföldön a magyar operettjátszás sikerétől hangos a sajtó, itthon rendre becsmérlő, elmarasztó írásokat olvasni. Hiányzik az objektív, szakértő véleményezés, így torzul az operettek megítélése.