Konstantin

Mondd hát neved...

2011.05.28. 09:00

Programkereső

Madarász Henrik német király fegyverbe szólítja vitézeit a kalandozó magyarok ellen - így indul a Lohengrin cselekménye. Fischer Ádám hazánkba toborozza korunk legkiválóbb Wagner-énekeseit - így kezdődnek a Budapesti Wagner-napok. Immár hagyományszerűen, s ezúttal éppen a Lohengrinnel.
Fischer Ádám
Fischer Ádám

"A Lohengrin előadását egyetlen próba sem előzte meg, és így Brabanti Elzát a színpadon láttam először életemben. Mint valami kétlábon járó fényszóró állottam előtte ezüst fegyverzetben, óva intettem, meg ne kérdezze, ki és mi vagyok, s merre van hazám, mert ez igen kellemetlen bonyodalmakra vezetne. Miután biztosított, hogy nyugodtan rábízhatom magamat, nem fog kíváncsiskodni, mámoros örömmel tettem néki vallomást: "Elzám, szeretlek Téged!" Az előttem térdelőt felemeltem és fejét az előírás szerint csillogó keblemre vontam: "Engedje meg, Slezak Leó vagyok" - suttogtam. - "Nagyon örvendek, Ternina vagyok" - hangzott a szintén suttogó válasz. Így ismerkedtünk meg." Az előző, a békebeli századelő nagynevű tenorja, a bohémkedélyű Leo Slezak idézte fel ekképpen humoros visszaemlékezéseinek lapjain legelső londoni Lohengrinjét, s mi tagadás, ha tán nem is ennyire karikírozottan, ám azért a repterek és operaházak között ingázó, világjáró énekesek élete olykor bizony még mostanság is produkál hasonló helyzeteket. Csakhogy nem a 2006-ban életre hívott Budapesti Wagner-napok előadásain, s korántsem csupán azért, mert a szcenírozott produkciók hagyományosan gondos próbákat követően kerülnek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége elé. Hanem mivel a nyaranta fővárosunkban vendégelt művészek jószerint mindahányan nemzetközi hírű Wagner-specialisták, ha tetszik, valóságos eliténekesek, akik a világ legjelentősebb operaházaiból és fesztiváljairól, s így kiváltképpen Bayreuth legendás Zöld Dombjáról már igencsak jól ismerhetik egymást.

Az idei eseménysorozatot útjára indító, s Marton László rendezésében összeálló új produkció, a Lohengrin szereplőgárdájával is épp ilyesformán áll az eset, hiszen a főszerepekben megannyi világszerte keresett énekes vonul majd a dobogóra. A címszereplő hattyúlovagot (apropó: e cím alatt a romantikus opera ifjúsági változata is elkészül a reménybeli Wagner-rajongókat csábítandó!) például a hamburgi születésű Burkhard Fritz fogja énekelni, aki a pesti Lohengrin után alig pár héttel immár a Bayreuthi Ünnepi Játékokon küzd majd meg egy hölgy kezéért: brabanti istenítélet helyett nürnbergi dalnokversenyen, Stolzingi Walther próba- és versenydalát zengve. Az orvosi diplomával is rendelkező, 41 esztendős énekes Spieltenorból vált rövid úton a Wagner-hősök hivatott megformálójává, s a kurta évtizede egyebek mellett még Bóni grófot is eljátszó Fritz ma a félelmes nehézségű tenorszerepek nagybirtokosa. Pályafutásának gyors felívelésében a legtöbbet alkalmasint Daniel Barenboim pártfogó bizalmának köszönheti a 2004-ben a Berlini Staatsoperhez szerződtetett német hőstenor. 2005 tavaszán itt mutatkozhatott be első ízben (és hozzá mindjárt zajos sikerrel) a Parsifal címszerepében, s 2009 áprilisában ugyancsak itt, az Unter den Lindenen énekelte legelőször Parsifal messzire elkóborolt hős magzatának, Lohengrinnek a szólamát is. Barenboim Trisztán szerepével is megkínálta az énekest, azonban Fritz gondos mérlegelés után nemet mondott a lehetőségre, hogy beálljon a Scala 2007-es évnyitó produkciójába, mivel a hangját még nem érezte teljesen alkalmasnak erre a tenorpróbáló feladatra. Ebből azonban ordas tévedés lenne Fritz túlzott óvatosságára, netán félénkségére következtetni, hiszen a tenorista éppen 2007-ben ejtette ámulatba a Salzburgi Ünnepi Játékok vájt fülű közönségét, amidőn az osztrák kormányzatra megneheztelő sztártenortól, Neil Shicofftól szinte az utolsó pillanatban átvette a címszerepet a Benvenuto Cellini extravagáns kiállítású előadásában. Fritz szerepei és sikerei azóta egyre csak gyarapodnak: idén a Wagner-hősök mellett Richard Strausst csakúgy énekel, mint Smetanát és Korngoldot, s Bécsben még Liszt Ferenc Faust-szimfóniájának tenorszólistájaként is hallhatják majd a szerencsések.*

Camilla Nylund
Camilla Nylund

Brabanti Elzából kettő is akad majd a budapesti sorozatban: az első két este Camilla Nylund, a harmadik alkalommal pedig Ricarda Merbeth fog végzetes módon rákérdezni megmentőjének nevére és nacionáléjára. Akárcsak Fritz, úgy finn Elzája, Camilla Nylund is Bayreuth felé veszi majd az irányt budapesti szereplését követően, hiszen a Tannhäuser ez évi sorozatában ő fogja énekelni a megváltó szerelmű Erzsébet szerepét. A megejtő szépségű szőke szoprán, aki énektanulmányait a magyar származású Illés Évánál kezdte, diadalmas Wagner-szerepei (Éva, Erzsébet és Elza) mellett napjaink egyik legkiválóbb Leonórájának (Fidelio) számít: e nadrágszerepében Nikolaus Harnoncourt és Simon Rattle zenei irányítása alatt egyaránt emlékezetes sikert aratott. Nylund idei esztendejét azonban, úgy lehet, leginkább a Strauss-szerepek dominálják majd: Salomét, Ariadnét, Arabellát, Chrysotemist és a Tábornagynét fogja megformálni - Bécsben, Drezdában, Amszterdamban, valamint a japán főváros Új Nemzeti Színházában. Az énekesnő, aki 2006-ban még nyolc hónapos terhesen is felettébb illúziókeltő és ihletett Elzának bizonyult a Kölni Operaház színpadán, a 2011-es évet egy világpremierrel zárja: a múlt századelő nagy finn szopránjáról, az éppenséggel Elzaként is legendás emlékezetű Aino Acktéről írt kortárs opera címszerepében lép majd fel Helsinkiben, a Finn Nemzeti Operában.

Camilla Nylund ezen a nyáron debütál Erzsébet őrgrófné szólamában a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, pesti váltótársa, Ricarda Merbeth pedig 2002 és 2005 között, majd azután 2007-ben énekelte ott újólag e hótiszta szerepet Christian Thielemann pálcája alatt. A Lipcsében képzett művésznő korábban egyébiránt Freiát és Gutrunét is énekelte már a Wagner zenedrámáinak szentelt Zöld Dombon. Merbeth pályafutása a magdeburgi operatársulat lírai szopránjaként indult, ám igen hamar a német nyelvterület és egyszersmind a német repertoár egyik legsokoldalúbb énekese vált belőle. Merbeth az ezredfordulón több évadra az osztrák fővárosba, közelebbről a Bécsi Staatsoperbe helyezte át a székhelyét, s 2007 nyarán itt debütált a Lohengrin Elzájaként is. Legnagyobb művészi diadalait talán a kései Strauss-remek, a Daphne címszerepében aratta, s aratja mindmáig: júliusban éppenséggel a barcelonai Liceu színpadán énekli majd ezt a roppant igényes szólamot.

Camilla Nylund engesztelhetetlen darabbéli ellenlábasát, az ármányos Ortrudot a frankfurti születésű, s a finn szopránhoz hasonlóan ugyancsak többszörös versenygyőztes, Petra Lang fogja életre kelteni. Az énekversenyeken megszerzett elsőségek mellett a mezzoszoprán ráadásul még két Grammy-díjnak is büszke társtulajdonosa, miután a Petra Langot Kasszandraként mikrofon elé állító Berlioz-opera, a Trójaiak felvétele (dirigens: Colin Davis) 2002-ben elnyerte mind a legjobb operaprodukciónak, mind a legjobb klasszikus albumnak kijáró díjat. A tavalyelőtt Szemjon Bicskov vezényletével Ortrud szerepét is hanglemezre éneklő vörös csoda tavasszal a Budapesti Fesztiválzenekar társaságában indul kiadós európai turnéra: Brünnhilde III. felvonásbeli monológját énekli majd Az istenek alkonyából - Fischer Iván vezénylete alatt.

Németh Judit
Németh Judit

Ortrud június 18-i megformálója immár a magyar énekkultúra dicsőségét zengi, s egyúttal persze jogos honfiúi büszkeségünknek is tárgya lesz, hiszen Németh Judit tőlünk, Miskolcról, majd Budapestről indult el az operai fellegvárak meghódítására. Hét esztendő és öt szerep Bayreuthban, s hozzá vendégszereplések Európa és a világ megannyi híres operaházában a Scalától a Liceuig, a drezdai Semperopertől a berlini Deutsche Operig. A Budapesti Wagner-napoknak pedig valóságos alappillére a magyar mezzo: most júniusban például Ortrud mellett a bájitalt kitöltő Brangäne szólamában is hallhatjuk majd Németh Juditot, míg éveken át ünnepelt szerepét, a Parsifal Kundryját ezen a nyáron egy nagy vendég, Waltraud Meier fogja elénk varázsolni. Büszkeségünk értelemszerűen a Lohengrinben közreműködő mindahány "hazai erőre" kiterjedhet, kezdve a sort a Magyar Állami Operaház hősbaritonján, a Telramundot éneklő Perencz Bélán, s folytatva a Madarász Henrikként a Schelde folyó partjához vonuló Fried Péterrel.

Ám még a vendégművészek között is találhatunk magyarországi származást. A király hirdetőjeként kiálló markáns baritonista, Michael Nagy személyében. A fiatal énekes a berlini Komische Oper társulatából indult, s vált mára a frankfurti opera együttesének egyik alapjátékosává. A Frankfurtból idén Bécsbe és Spanyolországba is invitált, s oratóriuménekesként ugyancsak előszeretettel foglalkoztatott művész ezen a nyáron debütál majd a jubileumi Bayreuthi Ünnepi Játékokon is. Akárcsak Camilla Nylund, úgy ő is a Tannhäuser újdonat produkciójában fogja próbára tenni szerencséjét és művészi felkészültségét. Michael Nagy a budapesti hirdető megformálása után Bayreuthban már a nemes Wolfram von Eschenbach jelmezét magára öltve lép majd a dalnokverseny résztvevőinek sorába. Ha úgy tetszik, a Müpa-beli Wagner-dalnokverseny előzetes megmérettetését követően. Mert mint látjuk: a hatodik Budapesti Wagner-napok és a századik Bayreuthi Ünnepi Játékok igencsak közel esik egymáshoz. És önérzettel hozzátehetjük: korántsem csupán a naptárban!

Wagner: Lohengrin

2011. június 9., 12., 18. 16:00

Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Budapesti Wagner-napok

Zenedráma három felvonásban

Km.: Alfred Muff (Henrik), Burkhard Fritz (Lohengrin), Camilla Nylund/Ricarda Merbeth (Elsa); Perencz Béla (Telramund), Petra Lang/Németh Judit (Ortrud), Michael Nagy/Geiger Lajos (A király hirdetője), Mukk József (1.nemes), Kiss Tivadar (2. nemes), Bakó Antal (3. nemes), Jekl László (4. nemes), Honvéd Férfikar, Budapesti Stúdió Kórus (karig.: Strausz Kálmán), MR Énekkar (karig.: Somos Csaba), Magyar Állami Operaház Zenekara
D.: Horgas Péter
J.: Benedek Mari
Kor.: Duda Éva
Világítás: Bányai Tamás
Játékmester: Frigyesi Tibor
Rend.: Marton László
Műv. vez., vez.: Fischer Ádám

*A cikk a Müpa Magazin-beli megjelenéskor rendelkezésre álló információk alapján készült. Azóta kiderült, az előadásokban Burkhard Fritz helyett Kovácsházi István énekli Lohengrin szerepét.