Pandora, Gabriella

Fekete Gyula vokális művei koncertpódiumon és szcenírozva

2011.12.18. 09:38

Programkereső

A Zeneakadémia Ének- és Opera-tanszékének december elsejei koncertje egyben kortárszenei szerzői est volt.

Az Ének- és az Opera-tanszék 2011. december elsején a Régi Zeneakadémián megrendezett formabontó estje két részből állt: az első részben az énekszakosok az első éves operista Vörös Szilviával kiegészülve koncertszerűen adtak elő Fekete Gyula-dalokat, míg a másodikban a végzős operaszakosok - az alapképzében tanuló, harmadéves Balogh Eszter közreműködésével - szcenírozott formában szólaltattak meg dalokat és operarészleteket.

Fekete Gyula
Fekete Gyula

A koncertet két dalciklus nyitotta meg: a 2002-ben komponált Három dal Petőfi Sándor verseire (Nem süllyed az emberiség, Jellemtelenség, Le az égből hull a csillag) és a Hiador álnéven közismertté vált, XIX. századi romantikus pap-költő, Jámbor Pál költeményei alapján ihletett 2001-es Hiador-dalok (elhangzott: Mindig szerettem a tavaszt, A rózsáról, A harmadik). Ez utóbbi ciklus nem szólalt meg teljes terjedelmében: a második, Mi az örök c. dal betegség miatt maradt el. Ezek a dalok sajnálatos módon egysíkúra sikeredtek: Gulyásová Anna, Tímár Tímea, Nász Renáta, Sztaszny Zsófia, Halmosi Tímea szopránok számára van még mit tanulni művészi kifejezés terén, ellenben a mezzoszoprán Balgová Gabriella hangilag és kifejezőkészségben egyaránt jól helytállt.

Ezt követően érkeztünk meg a kortárs líra területére: a Kukorelly Endre ihlette Három Kukorelly dal (2000) a koncert első felének vitathatatlan csúcspontja volt. A 2011-es Gundel-díjas Vörös Szilvia ismét elsőrangú hangi és előadóművészi kvalitásáról tett tanúbizonyságot. Nagy vivőerejű mezzoszopránja meglepően jól érvényesült az intim megoldásokat kívánó kamarazene terén. Már most, elsőéves operaszakosként elmondható róla, hogy a daléneklés legnemesebb hagyományait képviseli. A második és a harmadik dal közötti hangulati váltás mesterien sikerült: a legmélyebb rezignáltság, elkeseredettség után képes hirtelen volt humorra, viccelődésre váltani. Kamarapartnereivel, Várkonyi Zsófiával (hegedű - MA I.) és Tóth Ramónával (fagott - BA II.) igazi együttzenélésbe vonta be a hallgatóságot.

Vörös Szilvia a 2011-es Gundel díj átadón
Vörös Szilvia a 2011-es Gundel díj átadón

„Csak azt nem tudom, ki vagyok" - summázta az impozáns termettel és basszushanggal megáldott Dani Dávid a Tudom, mi tejben a légy c. Villon-megzenésítés (Szabó Lőrinc fordításában) végén. A szép pályafutás előtt álló, még alapképzésben tanuló harmadéves ének-szakos művésznek azonban a legato-technikáján kell még csiszolnia.

A Karafiáth Orsolya verseire írt Kabaré dalok (2003) egyes darabjait is több szoprán szólaltatta meg. Az (operett-)szubrett-szerepkörben ígéretes Molnár Ágnes a Kristóf c. dalban színpadi rátermettségét bizonyította:  korábbi operavizsgákon több alkalommal is közreműködött, nagyszínpadon pedig 2009-ben, Győrben mutatkozott be a Hunyadi László Mátyásaként. Az első részt Csóka Anita zárta a Ballada és a fecskenadrágra vonatkozó Egy fecske c. dalok közvetlen, humoros interpretációjával.

A második részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-szakán idén végzett Kovács Dániel állított színre egy izgalmas parafrázist, főiskolai mestere, az opera-szakosok színpadi mesterség-tanára, Almási-Tóth András segítségével. Lényegében a Római láz c. egyfelvonásos kamaraopera (1992) és A csemegepultos dalai c. dalciklus (2011) cselekményét ötvözve teljesen új darab született, amely önállóan is megállja a helyét. A fiatalok, Marton Éva tanítványai alaposan kidolgozott, átélt játékukkal és hangi teljesítményeikkel, kivétel nélkül tudásuk legjavát nyújtották.

A színjáték prológjaként a Karafiáth-ciklus A vágy érintése c. darabja hangzott el. A dal tulajdonképpen egy ruhareklám szövege és ezt Balogh Eszter meggyőzően, jó kommunikációs készséggel adta elő.

Rab Gyula
Rab Gyula

A tulajdonképpeni történet ezután következett: in medias res elevenedett meg előttünk Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója c. regényének főhőse, Rab Gyula megformálásában. A csemegepultos dalait az egy héttel korábban, 2011. november 23.-án a Fészek Művészklubban lezajlott ősbemutató után az ígéretes lírai tenor még érettebben, még magabiztosabban adta elő (az öt dalból csupán egy nem hangzott el), amelyhez a színpadi játék is döntő módon hozzájárult. A csemegepultosként dolgozó tenorista (az eredeti regényben író, amit a komponista stílszerűen megváltoztatott) barátnője Kinga, az „amorf" szépségű hegedűtanár, akit Jakab Ildikó személyesített meg. De a fiú közben másról ábrándozik, akivel később szintén kalandba bonyolódik - őt Ambrus Orsolya formálta meg. A két nő, Kinga és vetélytársa hirtelen az Edith Wharton regény alapján, Lisa Radetsky szövegére komponált Római láz vetélytárs-barátnőjivé, Grace Ansley és Alida Slade figurájáivá transzformálódtak. Betétként egy epizód erejéig megjelent Kinga édesanyja is, őt szintén Ambrus Orsolya alakította. A Beney Zsuzsa műfaji meghatározása szerint „Requiem-drámája" alapján komponált Egy anya története c. operából szólaltatott meg egy áriát. A két női főszereplő még A denevér-beli alakításaikat is felülmúlta: Jakab Ildikó lírai, puha hangon énekelt és illúziókeltő alakítást nyújtott, Ambrus Orsolya pedig igazán otthonosan mozgott a kortárszene világában.

A cselekményfüzért Nagy Gabriella költeményeire írt dalok is tarkították: a szerelmi jelenetben Jakab Ildikó az Engedi-dalt, további betétepizódokban pedig Dékán Jenő a Vállalok bérbe sírni és a Csacska nő c. dalokat énekelte. Az ifjú buffó-tenor sajátos egyéniségével képes atmoszférát teremteni, később, ha tudatosan építi fel a pályáját, Wagner és R. Strauss nagy karakterszerepeiben (Mime, Loge, Heródes) nyújthat emlékezetes alakításokat.

Fekete Gyula dalai - Az Ének Tanszék növendékeinek hangversenye
2011. december 1. 19.00 Régi Zeneakadémia, Kamaraterem