Luca, Ottilia

Boldog születésnapot, Oszvald Marika!

2012.04.12. 08:38

Programkereső

Hihetetlen: a Jászai Mari-díjas színésznő, szubrett, aki kis termete ellenére az operett nagyasszonya, ma hatvanéves.

Oszvald Marika színész-énekes családból származik: anyja, Halasi Marika elismert szubrett, apja, Oszvald Gyula az Operettszínház népszerű bonvivánja volt. Ő is a színház közelében nőtt fel, négyévesen Somaként színpadra lépett a Bánk bánban, később is szinte mindennap bejárt szülei próbáira, az előadásokra. Apja kívánságára elvégezte a közgazdasági technikumot, majd a színművészeti főiskola prózai szakára felvételizett - abban az évben ugyanis nem indult operett-musical osztály. Akkor nem vették fel, így egy évet a szegedi színházban töltött, ahol a kórusban énekelt és néhánymondatos szerepeket is kapott. Ilyen előtanulmányok után, a következő évben felvették a főiskolára, ahol 1974-ben végzett az operett-musical szakon.

Oszvald Marika
Oszvald Marika

Diplomával a zsebében leszerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, amelynek azóta is ismert és elismert tagja. Élete első főszerepét a János vitézben játszotta. Nagy álma az volt, hogy primadonna lehessen, de kis termete miatt - 148 centiméteres magasságával a legkisebb magyar színésznők egyike - szubrettként foglalkoztatták. Valódi tűzrőlpattant szubrett, kiválóan énekel és táncol. Fiatalként tornázott, még a műugrásba is belekóstolt, innen ruganyossága, akrobatikus képességei. Számára nem jelent gondot, ha cigánykereket kell hánynia vagy spárgába kell lemennie - igaz, több "sportsérülése" is van, s mindkét térdét műtötték már.

Ismert és népszerű szerepeinek se szeri, se száma, neve ma is gyakran szerepel az Operettszínház plakátjain. Emlékezetes alakítása volt Mi (Lehár: A mosoly országa), Juliette (Lehár: Luxemburg grófja), Stázi (Kálmán: A csárdáskirálynő), Violetta (Kálmán: A montmartre-i ibolya), Liza (Kálmán: Marica grófnő), Adél (Strauss: A denevér), Denise (Hervé: Nebáncsvirág), Fiametta (Suppé: Boccaccio), Iluska (Kacsóh: János vitéz), Chodel (Bock: Hegedűs a háztetőn), Marcsa (Szirmai: Mágnás Miska), Bessy (Jacobi: Leányvásár). Számos tévéjátékban szerepelt (Róza néni elintézi, Eljegyzés lámpafénynél, Madame Pompadour, A primadonna).

Oszvald Marika művészi munkáját 1984-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 2002-ben lett érdemes művész, 2003-ban Hevesi Sándor-díjat kapott, a Halhatatlanok Társulatának 1998 óta tagja.

Élete első anyaszerepét túl az ötvenen kapta, a Csókos asszony című Zerkovitz-operettben. 2008-ban feltűnt az egyik kereskedelmi televízió népszerű szappanoperájának néhány epizódjában, láthatta a közönség a Legyen ön is milliomos című vetélkedő egyik adásában. Bejárta szinte az egész világot, külföldi vendégjátékokon fellépett többek közt az Egyesült Államokban, Izraelben, Kanadában, Ausztráliában, Japánban.

Oszvald Marika a mai napig fiatal, s évtizedek óta a szakma és a közönség egyik nagy kedvence. Szerinte a sikerhez a tehetség mellett szorgalom, kitartás és a kritika elviselése is szükséges, no meg persze szerencse. Az operetten kívül több mindenhez is ért, édesapjától megtanult fúrni-faragni, de varr és fest is. Saját bevallása szerint az életben is olyan, mint a színpadon: mint egy tank, átmegy tűzön, vízen. "Privát jókedvemben sem áll távol tőlem az operett. Előfordul, hogy a konyhában, palacsintasütés közben a számaimat énekelem, a Délibábos Hortobágyot és hasonlókat" - nyilatkozta 2010-ben a Fideliónak, és hozzátette: "Sosem gondoltam olyasmit, hogy mondjuk Lady Macbethként megváltanám a világot. Ha valaki épp ezt a feladatot akarná rám bízni, megpróbálnám persze, de vágyni nem vágytam rá soha. Nem vagyok meg nem értett zseni, nincsen hiányérzetem. Ami belőlem játékban kikívánkozik, azt mind bele tudom szorítani a szerepeimbe."

A Csókos asszonyba például így szorította be:

Oszvald Marikát jelenleg a Budapesti Operettszínház négy produkciójában, két operettben - Mágnás Miska, Egy éj Velencében -, valamint két operettgálában - Borban a vigasz!, Ez hungarikum! - láthatja a közönség.