Szilárda

Százhatvan éves a Filharmóniai Társaság Zenekara

2013.11.12. 14:20

Programkereső

November 18-i hangversenyével fennállásának 160. évfordulóját ünnepli a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese. Az est műsorán Bartók, Kodály és Mahler egy-egy műve szerepel Dr. Győriványi Ráth György és Pinchas Steinberg vezényletével.

Győriványi Ráth György 2011-es elnök-karnagyi kinevezésével a Budapesti Filharmóniai Társaság szorosabbá fűzte kapcsolatát a Magyar Állami Operaházzal és a fenntartó minisztériummal, s ezzel megindult a neves vendégkarnagyok meghívásának időszaka. A zenekar élén az utóbbi időben dobogóra állt többek közt Christoph Eschenbach, Juraj Valcuha és Pinchas Steinberg, aki 2014 februárjától átveszi az elnök-karnagyi tisztséget.

Pinchas Steinberg
Pinchas Steinberg

Pinchas Steinberg a nemzetközi opera- és koncertrepertoár legigényesebb és legnehezebben interpretálható műveinek egyik kiemelkedő tolmácsolója. Az izraeli származású karmester zenei tanulmányait az Egyesült Államokban és Berlinben folytatta, ahol dirigensként 1974-ben lépett először a nagyközönség elé. Azóta vezényelte Európa összes jelentős szimfonikus zenekarát, és visszatérő vendégművészként lépett pulpitusra a legnevesebb operaházakban (Covent Garden, Párizsi Operaház, Müncheni Operaház). 2010-ben debütált a Milánói Scalában, ahol egy három koncertből álló szériát dirigált. Clevelandi debütálása óta az amerikai zenei színpadok gyakori vendége. Hét éven át volt a Bécsi Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója. 2012-ben óriási sikerrel vezényelte Bécsben Giordano művét, az Andrea Chenier-t, majd Helsinkiben Wagner Parsifalját és Rómában Puccini klasszikusát, a Pillangókisasszonyt, ezután Róma, Cincinnati, Sydney, Moszkva és Amszterdam zenei színpadai várták. Az Operaházban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának hangversenyei mellett operaelőadásokat is vezényel.

Az est műsorán Bartók Táncszvitje hangzik fel elsőként. A darabválasztás apropója az a különlegesség, hogy a művet a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara mutatta be Dohnányi Ernő vezényletével 1923-ban. Bartók Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félévszázados jubileumát e mű komponálásával ünnepelte. Valamennyi tétel eredeti szerzői invenció, bár zenei anyaguk sokszor úgy hat, mintha népdalból származna; Bartók ezzel a hanggal és ezzel a zeneszerzői magatartással lépett érett mesterkorszakába.

Kodály 1933-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság nyolcvanéves fennállásának tiszteletére írta ünnepi kompozícióját Galántai táncok címmel. A művet 1936-ban mutatták be. A feldolgozás tárgyául az elmúlt század elejéről való galántai cigánynóták dallamait választotta. Vérbő verbunkos-muzsikát komponált, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját.

Gustav Mahler
Gustav Mahler

Szintén a Budapesti Filharmóniai Társaság mutatta be Mahler I. szimfóniáját 1889. november 20-án a Vigadóban; a komponista a Magyar Királyi Operaház igazgatójaként állt a zenekar élén. Az I. szimfóniát Mahler jelentős részben az 1887 végétől 1888 márciusáig terjedő időszakban komponálta Drezdában, noha felhasznált hozzá korábbi ötleteket is. Annak ellenére, hogy egy bécsi barátját 1888 márciusában levélben értesítette a kompozíció befejezéséről („Úgy bizony! Művem elkészült!" - írta), nyomtatásban publikált formáját az alkotás csak évekkel később nyerte el. A budapesti bemutatón ugyanis a mű még egy két részből álló, öt tételes, cím nélküli szimfonikus költemény volt, amelyet Mahler utóbb átdolgozott.

A november 18-i hangversenyprogramhoz tartozó zenetörténeti tények is bizonyítják, hogy az idén 160 éves zenekart a legnagyobb szerzők tisztelték meg műveik bemutatásának lehetőségével. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának 1853. november 20-ai, első koncertjét Erkel Ferenc vezényelte. A Társaság élén másfél százados történelme során mindössze kilenc elnök-karnagy állt. Az első maga Erkel Ferenc (1853-1871), akit Erkel Sándor (1875-1900), Kerner István (1900-1918), Dohnányi Ernő (1918-1960), Ferencsik János (1960-1967), Kórodi András (1967-1986), Erich Bergel (1989-1994), Rico Saccani (1997-2005), majd Dr. Győriványi Ráth György követett, s akitől majd 2014 februárjától Pinchas Steinberg veszi át a stafétabotot.

A Filharmonikusok nevéhez több mint száz mű ősbemutatója fűződik. A Filharmóniai Társaság alapszabálya értelmében különleges figyelmet fordít az új magyar zeneművekre: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Goldmark Károly, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner Leó, Kadosa Pál, Szokolay Sándor számos művet ajánlott vagy írt a zenekarnak, s neves külföldi szerzők - mint Brahms, Dvořák, Mahler, Mascagni, Prokofjev, Ravel, Respighi, Richard Strauss vagy Stravinsky is gyakran vezényelték alkotásaikat a Filharmonikusok élén. Az elnök-karnagyok mellett számos kiemelkedő karmester játszott fontos szerepet a zenekar életében, mint Richter János, Nikisch Artur, Sergio Failoni vagy Otto Klemperer, és szinte fel sem lehet sorolni a sok nagynevű karmestert, hangszeres és énekes szólistát, akik a legnagyobb múltú magyar hangversenyzenekar koncertjein szerepeltek.

Az idei évadban további hét hangversenyt ad még a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara - az Opera együttese az Operaházban. Dr. Győriványi Ráth György és Pinchas Steinberg mellett dobogóra áll még Pedro Halffter, Ötvös Gábor, Ion Marin és Lionel Bringuier.

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Az Opera kiemelt jelentőséget tulajdonít nagy tradíciójú zenekarának, fontosnak tartja azonban, hogy az Operaházban és az Erkel Színházban időről időre más együttesek is lehetőséget kapjanak. Pénteken a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik az Erkel Wagner200 gálaestjén - a Wagner-év eseményeinek zárásaképp. A hangversenyt Stefan Soltész vezényli, közreműködik Németh Judit és Kovácsházi István. Az esten Az istenek alkonyából és a Parsifalból hallhatók részletek, de felcsendül a ritkán játszott Columbus-nyitány is.

Az évfordulós események sorát november 22-én pedig a Benjamin Britten születésének 100. évfordulója alkalmából Csányi János félig szcenírozott színrevitelében a Lukrécia meggyalázása című műve hangzik fel az Operában Hámori Máté vezényletével, Collatinus, római hadvezér szerepében Cser Krisztiánnal, a címszerepben Simon Krisztinával.