Szilárda

Mozart-remix

2013.12.01. 07:06

Programkereső

A Zeneakadémia egykori, főként főtárgyvizsgák céljára fenntartott kisterme a felújítás után zsinórpadlással és zenekari árokkal felszerelt kamaraopera-műhelyként született újjá Solti György Kamaraterem néven. Az új helyszín első operaelőadása Mozart Varázsfuvolájának Marton Éva művészeti vezetése alatt álló bemutatója lesz. A készülő produkcióról a rendezőt, Almási-Tóth Andrást kérdeztük. INTERJÚ

- Olyan régen nem láthatta már senki a termet az eredetire akár csak emlékeztető állapotban sem, hogy visszanyert funkciói szinte tökéletes újdonságnak számítanak. Milyenek az első tapasztalatok, hogy lehet használni a Solti György Kamaratermet operaelőadások helyszíneként?

- Elég speciális színházi tér ez, a legsajátosabb benne, hogy a színpad mérete kicsi, a nézőtér közel van, és ez lehetőséget ad arra, hogy érdekes, intim viszonyt alakíthassunk ki az énekesek és a közönség között. Nincs hasonló, operajátszásra alkalmas, zenekari árokkal rendelkező helyszín hazánkban, és számos opera éppen egy ilyen bensőséges teret kíván meg.

Zeneakadémia, kisterem
Zeneakadémia, kisterem

- Ugyanakkor a színpad mérete feltétlenül kihívást jelent még A varázsfuvola esetében is, pedig ez a darab nem mozgat túlságosan sok szereplőt egyszerre a színpadon. Hogyan lehet testre, illetve teremre szabni a kompozíciót?

-  Legfőképpen arra törekedtem, hogy megfosszam a művet a patetikus vonásoktól: egy ilyen pici térben könnyen nevetségessé válik minden operai közhely. Ez a helyszín kétségtelenül nem teszi lehetővé a látványos effektusokat, szcenikai bravúrokat sem, tehát nem lehet elfedni vizuális elemekkel az emberi viszonyok részletező kibontását, ahogy sok Varázsfuvola-előadás esetében tapasztaljuk. Máshogy alakulnak az energiák, mint egy nagy színpadon, a szereplők egymás közti és a nézőkkel fenntartott viszonya egyaránt hangsúlyt kap.

- Ebben a pátoszmentes hangvételben valószínűleg szerepe lesz annak is, hogy Varró Dániel fordítja újra a Singspiel szövegét a produkció számára.

- Varró Dani fordítása volt az első gondolatom, amikor töprengeni kezdtem a megvalósításon. Nagyon sok belemagyarázás tapadt az idők során A varázsfuvolára, ami elnyomta a darab humorát, báját, fiatalos lendületét. Értelmezték már szabadkőműves szimbólumok felől közelítve, volt már a humánum története és a sötétség-világosság harcának metaforája - ezek mind leegyszerűsítik a mű összetettségét. Ezért azt gondoltam, itt az idő, hogy újraolvassuk, lefejtsük róla mindezt. Ennek érdekében még a számok sorrendjét is átszerkesztettem. Ironikus szemléletet látok megnyilvánulni a szerzők részéről a cselekményben, ami mindent áthat, az egyes szereplők jellemét és tetteit is, és ezt Varró remekül jeleníti meg. Schikaneder szórakoztató librettót írt egy külvárosi színház számára. Mozart zenéje, persze, túlmutat mindezen, éppen ezért érzem fontosnak, hogy a történet könnyedén érthető legyen, mert így lehetőségünk nyílik arra, hogy a zene bontsa ki a sokrétű cselekményt.

Almási-Tóth András
Almási-Tóth András

- Hogyan szerkesztette át a tételek sorrendjét?

- Kihasználtam, hogy a Singspiel műfaji sajátossága, a prózai részletek miatt több variációs lehetőség adódik, mint egy végigkomponált opera esetén. Alapjában véve úgy látom, hogy a színpadi változatosságra való törekvés miatt Schikaneder sok felesleges kört futott a librettóban, és arra törekedtem, hogy ezeket leegyszerűsítsem. Ezért szereplőket megjelenítő pilléreket, tömböket hoztam létre, amelyek Sarastróra, Taminóra, Paminára és a többiekre épülnek. Az áriákat arra használom, hogy a szereplők egyénisége, személyes sorsa táruljon fel bennük, ne betétszámok legyenek. Vegyük példának az Éj királynőjét: hagyományosan a két áriája során szinte semmi nem történik vele, mi azonban kihasználjuk, hogy az egyes áriák, jelentek alatt adott esetben mások is a színpadon vannak, akiknek a jelenléte árnyalja az egyes figurákat, feltárja a színpadi sorsukat: az Éj királynője áriáiban feltárul egész múltja, Sarastróval való igen bonyolult viszonya. Mivel erőteljesen meghúztuk a prózai részeket, felértékelődött az énekelt szöveg, ez fogja kifejteni a cselekményt.

- Bizonyos értelemben voltaképpen operaszerűbb lett a darab.

- Lényegében igen.

- A karmester, Alpaslan Ertüngealp hogyan viszonyul ezekhez a változtatásokhoz?

- Tapasztalataim szerint nagyon toleráns a rendezői színházzal szemben, készségesen elfogadja az értelmezésemet. Kifejezetten üdvözölte, hogy sűrűbb lett a zenei anyag.

Alpaslan Ertüngealp
Alpaslan Ertüngealp

- Az interjú elején említette, hogy a kisterem színpadán korábban operavizsgákat rendezett. Milyen lesz az őszi szemesztert lezáró előadás koncepciója?

- Mivel összesen négy lány van pillanatnyilag az opera szakon, ennyi a "társulatom", ezért rájuk szabom az előadást. A címe Don Juan-project lesz. Mozart-koncertáriákat választottam tartóoszlopoknak, melyekre az Álruhás kertészlány néhány áriájának felhasználásával egyfajta sci-fi thrillert írtam. Arra, hogy a Mozart-áriákat zenével összekössék, zeneszerzés szakos hallgatókat kértem fel, így egy sajátos, végigkomponált opera fog születni. Emellett most először rendezzük meg az operavizsga-fesztivált is. Sok operavizsgát láttam már külföldön, amelyeknek az inspiráló frissességét mindig nagyon fontosnak éreztem, ezért régi vágyam volt, hogy a magyar közönség is megismerkedhessen a látásmódjukkal. Az új kezdeményezés értelmében minden évben más intézmények előadásait tervezzük meghívni. Most stockholmiak érkeznek majd egy elektronikus produkcióval, firenzeiek egy Dido és Aeneas-előadással, a zágrábiak pedig A katona történetét állítják színpadra.