Pandora, Gabriella

Molnár Piroska dalban mondja el

2017.09.21. 10:04

Programkereső

Molnár Piroska gazdag életpályája nemcsak jelentős prózai alakításokat tartalmaz, hanem emlékezetes zenés szerepek sorát is. Ezek dalaiból hallhatunk egy csokorra valót a Rózsavölgyi Szalonban október 6-tól látható színházi esten.

- Hogyan épül fel a készülő est?

- Egy önálló estre készülök, amely az életemről és a pályám főbb állomásairól fog szólni, de természetesen csak annyit árulok majd el, amennyi a közönséget érdekelheti. A történetek egy-egy dallal lesznek megtűzdelve a fontosabb zenés színházi szerepeimből.

Molnár Piroska
Molnár Piroska
Fotó: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon

- A készülés során mennyire kellett újratanulni ezeket a dalokat? Könnyen vissza tudott emlékezni rájuk?

Igen,

többnyire megmarad bennem, amit egyszer megtanultam,

a dalszövegek különösen, mert azok a zenével rögtön fölidéződnek. Ugyanúgy, ahogy egy felújító próbán, ahol a partner vagy a díszlet rögtön eszébe juttatja a színésznek a szöveget és a cselekményt. Ráadásul elég sokat játszottam ezeket a szerepeimet, közel állnak hozzám, így jobban megmaradtak.

- Milyen dalok csendülnek majd fel?

- A pályám során rengeteg zenés előadást játszottam, elsősorban ezekből szemezgettünk, de lesznek például olyan gyerekkori emlékekhez kötődő dalok is, amiket édesanyám énekelt nekem, és a főiskolai éveimből is választottam egy operaáriát, amit még egy énekvizsgára kellett megtanuljak. A kaposvári éveket idézi fel a Mágnás Miska és a Csárdáskirálynő, valamint Darvas Ferenc szerzeménye, A színésznő dala, amit ugyancsak előadok majd. Megpróbálkozom egy Cole Porter-dallal is, ami nagyon nehéz, és nagy örömömre Dés László megengedte, hogy elénekeljem a Szentiment című dalát.

Kurt Weill is kihagyhatatlan, hiszen a Koldusoperában az összes női szerepet eljátszottam, így ebből feltétlenül énekelek majd. Aztán volt egy nagyon szép Ármány és szerelem-előadás a Nemzeti Színházban Alföldi Róbert rendezésében, aminek a végén egy Mahler-dalt énekeltem, ezt is beleszőjük az estbe.

Egy ilyen műsor persze nem lehet meg humor nélkül,

erre is odafigyeltünk, de lesz helye az emlékezésnek is azokra, akik már nem lehetnek velünk: egyik kollégám emlékét egy közös duettünkön keresztül fogom felidézni.

- Úgy tudom, gazdag pályája során ez az első önálló estje. Miért kellett rá ennyit várni?

- Született csapatjátékos vagyok, partnerekkel érzem magam jól a színpadon. Ennél az estnél is csaltunk egy kicsit, ugyanis lehetőségem van vendégeket hívni, akiknek a kiléte négy-öt előadásonként váltakozik majd. A sort Novák János, a Kolibri Színház igazgatója nyitja, akinél már huszonöt éve játszom a Bors néni címszerepét, aminek a zenéjét ő írta. A további esteken remélem, hogy el tud majd jönni Udvaros Dorottya, Vári Éva és Alföldi Róbert is.

Molnár Piroska
Molnár Piroska
Fotó: Thália Színház

- Állandó fellépője a Rózsavölgyi Szalonnak, jelenleg is több repertoáron szereplő előadásban láthatjuk. Mit jelent önnek ez a játszóhely?

- Rendkívül szeretem azt a fajta intimitást, ami itt estéről estére létrejön, a közönség közelségét, a tekinteteket, a szinte tapintható reakciókat. Ebből színészként rengeteget lehet meríteni.

- Miért az Emberi hang címet kapta az est?

- Egy színész számára a hang munkaeszköz, ezért a jó orgánum, a karakteres, összetéveszthetetlen hangszín nagy áldás. Engem sokan a hangomról tudnak beazonosítani, amiért nem vagyok szomorú, mindig is adományként tekintettem rá.

- Tehet a színész a jobb orgánumért?

- Mindenképp fejleszthető, dúsítható a hang, amit a színészeknek komolyan kell venniük, hiszen nem mindegy, képes-e valaki erőlködés nélkül úgy megszólalni a színpadon, hogy a hátsó sorban is hallják. Persze előfordul, hogy olyan beszédhibája van valakinek, ami nem javítható, és akkor másik pályát kell választani, ugyanúgy, ahogy

papnak se vesznek fel valakit, akinek hiányzik az ostyafelmutató ujjperce, lehet akármilyen szent életű.

- Ön kiktől tanult a főiskolán?

- Montágh Imre beszédtechnikusként, Gáti József pedig színpadi beszéd tanárként foglalkozott velünk, mellettük sokat tanultunk Sulyok Máriától és Vámos Lászlótól is. Mind a mai napig igyekszem szem előtt tartani, amit átadtak nekünk, mert nagyon fontos, hogy a közönség tisztán értse, ami elhangzik a színpadon. Magam is tanítok színpadi beszédet, a színművészetis növendékeim már ötödévesek, de idén meghívtak a Zeneakadémiára az első éves operaénekesekhez, ami izgalmas feladatnak ígérkezik.