Csilla, Noémi

Fehér szereplőgárda énekli a feketék operáját, a Porgy és Besst

2018.01.17. 13:58

Programkereső

Január 27-től látható a Porgy és Bess az Erkel Színházban, ami azért különleges, mert az Operaház 35 év után kivívta, hogy fekete énekesek nélkül is előadhassák Gershwin zseniális operáját.

Habár az operairodalom több ezer alkotást foglal magába, a repertoáron mégsem látni többet száz-százötvennél, mondta el Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója a január 17-i sajtótájékoztatón. Az Operaháznak viszont célja, hogy mélyebb merítéssel nyúljanak az operairodalomba, ezért tűzték műsorra Thomas Adés Viharját vagy a most debütáló Offenbach-operát, A rajnai sellőket. Illetve egy olyan művet, amelynek színpadra állítása az operaigazgató régi terve.

George Gershwin
George Gershwin

A Magyar Állami Operaház egészen a nyolcvanas évekig játszotta (magyar nyelven) a Porgy és Besst, George Gershwin egyetlen operáját. Olyan énekesek énekelték a címszerepeket, mint Kukely Júlia, Andor Éva, Házy Erzsébet, (Ókovács szavaival) „a kor szexszimbóluma”; illetve Radnai György, Begányi Ferenc, Sólyom-Nagy Sándor, Póka Balázs.

Száznegyvenhét alkalommal ment sikerrel [a Porgy], de miért lett ennek vége?

– tette fel a kérdést az operaigazgató.

Amikor a Porgy és Bess jogutódai ötven évvel Gershwin halála után úgy döntöttek, hogy

az opera csakis fekete énekesekkel kerülhet színpadra,

elvették a játszás lehetőségét az európai operaházaktól, mondta Ókovács Szilveszter. APorgyt 1935-ben mutatta be Gershwin , az opera az Egyesült Államokon kívül azonban nem azért mellőzött, mert egyébként „kakukktojás” a műfajban – a szó abszolút pozitív értelmében –, hanem az idejétmúlt „rassz-jellegű korlátozás” miatt, amely ellen már 2002-ben szót emelt a New York Times egyik szerzője.

Az Operaház most viszont egy olyan szerződést kötött a jogutódokkal, amelyben nem szerepel „a rettegett all-black-cast kifejezés”. „Ez az opera az egyetemes művészetnek olyan értéke, amelynek előadását nem szabad korlátozni, és nem szabad bőrszín alapján eldönteni, hogy ki énekelheti” – mondta az operaigazgató. Pedig a zeneszerző halála után 50 évig nem volt ezzel probléma. „Az SS uralma alatt nyögő Dániában például ment az opera.”

George Gershwin
George Gershwin

„Hogy jogunk van rá, az egészen biztos” – zárta le a kérdést Ókovács, majd a sajtótájékoztatót rövid idő alatt performansszá alakítva elhelyezett egy vörös stráfot az előadás plakátján, amelyen az szerepel, hogy a jogutódok ugyan engedélyezték a nem-allblackcast előadást, de nem értenek vele egyet.

Az Erkel Színházban futó Porgy és Bessben tehát nem lesz feketére festett arc, a cselekmény az USA déli területéről a modern New Orleansbe kerül. „A szöveg, a zene bőrszínfüggetlen” – jelentette ki az igazgató. A sajtótájékoztatón Zsoldos Dávid zenetörténész, a Fidelio.hu és a Papageno alapítója elmondta, hogy a bőrszínt érintő korlátozásra a nyolcvanas években azért volt szükség, mert abban az időben a fekete énekeseknek jóval kevesebb lehetőségük volt fellépni. Viszont ellenpéldának ott van Mozart esete, aki még arra is hajlandó volt, hogy Prágába helyezze a Don Giovanni történetét, hogy sikeresebben fusson a cseh fővárosban.

A darab címszereplői az Erkel színpadán Bakonyi Marcell / Palerdi András, illetve Sáfár Orsolya / Létay Kiss Gabriella lesznek. „Ez egy fantasztikus, magával ragadó zene, nagyon jól esik énekelni” – mondta el Sáfár Orsolya szopránénekesnő, aki raszta hajú hippinek öltözve állt az újságírók elé. „Mindig nagy álmom volt énekelni Porgyt” – tette hozzá Bakonyi Marcell.

Az előadás rendezője, Almási-Tóth András (a vele készült interjút lásd a itt) azt kereste a műben, ami aktuális lehet számunkra. Az opera így a Katrina-hurrikán által sújtott embereket teszi főszereplővé.

Milyen vonatkozásokat hordoz magában a déli államokban, a harmincas években játszódó történet, amelyek ránk, Európában érvényesek?

– tette fel a kérdést. „[Ez a Porgy és Bess] olyan emberekről szól, akiknek nincsen otthonuk, de várják a szövegben folyton említett promise land-et, az ígéret földjét.”