Dezső

Ha én, az egyszerű fickó, szeretem az operát, akkor te is szeretheted

2018.05.02. 12:06

Programkereső

Nagyjából így érvel egy standup komikus a Guardian hasábjain arról, hogy az operát mindenki megkedvelheti, mert az emberi hang valami emberfelettit hajt végre benne.

Chris Addison írását egy emlék felidézésével kezdi. Egy bárban találkozott egy lánnyal, aki elmondta, hogy operaénekesnek tanul. Hát akkor énekelj valamit, kérte tőle, a lány pedig rágyújtott az O mio bambino caro című Puccini-áriára. Aki hallott már operaénekest élőben, esetleg még testközelből is, az tudja. Félelmetes és felemelő élmény a hang tisztasága, ereje, érzelmi töltete. Nem hasonlítható össze a mikroportos, mikrofonos történetekkel.

Az alábbi felvételen Ekaterina Siurina énekli az O mio bambino carót a Gianni Schicchiből. (A londoni Royal Opera House előadása.)

Nem voltam operarajongó, de az éneklés volt az, ami végül megfogott.

„Ezért gondolom úgy, hogy az opera mindenkinek szólhat: a néhol bolondos történeteket, szúrós szemű, sznob látogatókat, a felcicomázott dívákról és ficsúr dívókról szóló sztereotípiákat leszámítva van benne valami zsigeri, ami mindannyiunkat megfog ebben a zenében. Ahogy éneklik. Érzed, ahogy rezonál a mellkasodban. Mert ilyenkor, vélem, az emberi kommunikáció legfontosabb eszközét, a hangot hallgatod, amint valami emberfelettit végez.”

A Falstaff előadása a Müpában
A Falstaff előadása a Müpában
Fotó: Horváth Judit

„Nehéz meggyőzni az embereket, akik azt gondolják, hogy az opera nem való mindenkinek. És ki hibáztatná őket?”

Az opera drága mulatság, ráadásul lexikonokat kell lenyelni ahhoz, hogy értsd. Elitista, na.

Legalábbis ezek a kifogások – írja Addison. – De egyik sem kikerülhetetlen. Vannak olcsóbb ülések, befogadóbb operatársulatok, közvetlenebb fesztiválok. Ilyen Ágoston László operatársulata, a MoltOpera, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A hazai operajátszó helyek közül talán a Müpa hozza a legegyenletesebb minőséget, de az Operaházban énekelnek a kedvenceink.

Kolonits Klára
Kolonits Klára
Fotó: Pesti Vigadó

De mi az, amit az egyszeri hallgató és az operarajongó lexikonfejű is egyaránt élvezni tud? Hát az ének. Az opera lelke. Van egy csomó énekes a világon, akik hatalmas hangjukat arra használják, hogy operát énekeljenek. Romantikus, félelmetes, kedves, gyújtó hatású, édes – mindenféle érzelmet ki tudnak fejezni. „Ezek nem azért hatnak rád, mert bársonyborítású színházban ülsz (...), hanem mert univerzális tartalmak jelennek meg bennük.

Az opera az emberi lét sűrített kifejeződése. Mindenkinek elérhető. Csak hunyd be a szemed, és hallgasd.”

Az írás komolyságát megtartva hallgasd meg most az Éj királynőjének jól ismert áriáját Diana Damrau előadásában.