Fülöp, Evelin

Működtetni és megőrizni

Akiknek a gondtalan órákat köszönhetjük - Az Opera gondnoksága

Opera Magazin

2018.05.17. 09:26

Programkereső

Aki mostanában az Operaház környékén jár, egy körbekerített, kipakolt, építési munkálatok alatt álló épülettel találkozhat, amelyre már jócskán ráfért a korszerűsítés. Noha a színházi munka jelentős részét kiszervezték, nem mindenki hagyta el az épületet. A főigazgatóság nem költözik, az OperaVisit és az Opera Shop változatlanul üzemel, és a gondnokság jelenleg is azért felel, hogy minden rendben menjen.

Mi, magyarok igencsak szerencsésnek mondhatjuk magunkat azért, hogy fővárosunk egy olyan gyönyörű műemléki épülettel rendelkezik, mint az Operaház, amelyben a múlt század nagy háborúi sem okoztak komolyabb károkat. Az a tény, hogy ez az épület eddig képes volt a feladatát ellátni és zavartalan élményt biztosítani az évi sok ezer látogatónak, nagyban köszönhető a benne dolgozó műszaki csapatnak, akik nap mint nap azon fáradoznak, hogy a felmerülő problémákat még azelőtt elhárítsák, hogy abból nagyobb kellemetlenség származna.

A műszaki stáb tagjai között találunk gépészeket, elektrikusokat és színpadi dolgozókat, minden olyan feladat pedig, amely nem a színpadi produkció megvalósításával vagy az épület víz-, illetve áramellátásával függ össze, a gondnokság munkaköréhez tartozik. A felügyelet kiterjed az Opera további épületeire is (az Erkel Színházra, a Jókai utcai próbateremre, a már kiürített Hajós utcai üzemházra), a korszerűsítés idejére bérelt ingatlanokra (például a Szentkirályi utcai irodaházra), továbbá a külső raktárakra és műhelyekre, a bérlakásokra, valamint a balatoni üdülőre.

A karbantartókból, portásokból, díszítő festőkből, restaurátorokból, takarítókból, gondnok-helyettesekből és gondnokokból álló, közel harmincfős csapat munkáját Czigner László főgondnok hangolja össze, aki 2000-ben kezdett az Operában karbantartó lakatosként, majd az üzemeltetésen belül végigjárta a ranglétrát. „Édesapámnak lakatosműhelye volt, gyakorlatilag ott tanultam meg mindazt, ami ehhez a szakmához kell” – emlékszik vissza, noha azt elismeri, hogy a legtöbb ismeret gyakorlat közben sajátítható el a többi kollégától. „Fontos, hogy mindenki érezze, hogy egy nagy csapat része, ahol felelősséggel tartozik a másikért. Segítenünk kell egymás munkáját, jól kell bírni a fizikai megterhelést és humorérzékre is szükség van, hogy átlendüljünk a feszültebb pillanatokon.”

Az elvégzett munkában hiszünk, ami mindig átsegít a nehézségeken.

Aki nem illik ide, az hamar lemorzsolódik” – veti közbe Bertók László, az Opera másik gondnoka, aki már tíz éve dolgozik együtt a főgondnokkal. 1995-ben színpadi díszítőként kezdett, majd miután teljesen megismerte a kulisszák mögötti világot, érdekelni kezdte a színház „másik fele” is. „Egy díszletépítés közben történt, hogy mialatt a színpadon dolgoztunk, megemelték a vasfüggönyt, engem pedig teljesen lenyűgözött az elém táruló nézőtér látványa. Akkor döntöttem el, hogy szeretnék még többet megismerni az épületből, és jelentkeztem az épp megüresedett gondnok-helyettesi pozícióra.”

A gondnokság munkája rendkívül sokrétű, beletartozik az adott épület karbantartása, a takarítás megszervezése és ellenőrzése, a különböző rendezvényekhez kapcsolódó átrendezések, a belső anyagmozgatás, valamint a berendezési tárgyak, bútorok restaurálása, de az operai dolgozók által használt bérlakások állagmegóvása is gondnoksági feladat.

Megpróbáljuk levenni a gondokat mások válláról

– summázza a főgondnok, akinek a napi rutin mellett a váratlan helyzetekre is azonnal tudnia kell reagálni. „Előfordult, hogy egy néző lábbelijét kellett használható állapotba hoznunk, miután a nézőtéren sétálva levált a cipője talpa. Szerencsére szinte mindenre tudunk megoldást találni – meséli Bertók László, aki a telefonjából hozza a következő példát. – Korábban, egyik éjszaka kaptam egy SMS-t az egyik játékmestertől, hogy szükség lenne egy alapos takarításra a Házi Színpadon. Ilyenkor persze azonnal intézkedni kell, úgyhogy korán reggel jeleztem a kollégáimnak a kérést és a próba kezdetére már készen állt a terem.”

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház
Fotó: Várhegyi András / Fidelio

Noha a feladatok tetemes részét a precíz szervezőmunka teszi ki, a gondnokság nem jelent pusztán irodai elfoglaltságot: a dolgozók a korszerűsítést megelőző időkben napi szinten akár tíz kilométert is megtettek az épületen belül, mégpedig a legnagyobb örömmel, hiszen a nagyszerűen megalkotott Operaház mindig újabb és újabb felfedeznivalót kínál a falai között járóknak. „Az Andrássy úti Ybl-palota feltárja magát annak, aki érdeklődően fordul felé. Nem véletlen, hogy egy ajtó kifelé vagy befelé nyílik, vagy hogy a királylépcső nem közvetlenül a királyi páholyhoz vezet, hanem egy rövid szakaszon a nemességnek is volt alkalma találkozni az uralkodóval. Amikor az ember rájön ezekre a finomságokra, akkor érzi, hogy részese ennek az egésznek” – véli Czigner László. Bertók László is szívesen foglalkozik a Ház múltjával, szabadidejében például az operaházi Arcképcsarnokban található személyek életét igyekszik jobban megismerni. „Szeretném tudni, kik vannak a falakon, és érdekel azoknak a mesterembereknek a munkája, akik az Operaház építésén dolgoztak.”

Az Operaház épületét utoljára 1984-ben újították fel, így a most zajló korszerűsítés már nagyon időszerű volt.

„Az üzemeltetés szempontjából sokat remélünk ettől a folyamattól. A munkálatok során kicserélik a nyílászárókat, javul az épület szigetelése, új, kényelmesebb nézőtéri székeket helyeznek el és minden szinten korszerűbb lesz a Ház, amitől én azt várom, hogy amikor mindenki visszatér, még több mosoly lesz majd az arcokon” – jegyzi meg Czigner László.

A korszerűsítés ideje alatt az Erkel Színházban bonyolítják le azokat a rendezvényeket, amelyeknek eddig az Operaház adott otthont. Az épület gondnoka, Fokta Zoltán már megtapasztalhatta, mit jelent egy korszerű épületben dolgozni, hiszen a II. János Pál pápa téren álló egykori Népopera néhány éve teljes felújításon esett át. „Sokkal eredményesebben tudjuk ellátni a feladatainkat, nem kell folyton toldozni-foltozni.” A két gondnokság rendszeresen egyeztet az aktuális feladatokról, és amit kell, közösen oldanak meg. „Idén a báli szezon részeként az Erkel Színházban rendeztük meg a Ring Estélyt, amelyre már jó előre felkészültünk. Ezeknek a rendezvényeknek a zökkenőmentes lebonyolítását mindig együtt igyekszik biztosítani a műszaki stáb.”

Opera Café
Opera Café
Fotó: Rákossy Péter

Az elmúlt években még jobban kinyílt a közönség felé az intézmény, gondoljunk csak az Opera Shopra vagy a népszerű Opera Caféra. Az új funkciók a gondnokság számára is új feladatokat jelentenek.

Ez az épület nem egy múzeumi tárgy, tehát használni kell, de csak úgy, hogy az utókornak is megmaradjon. Vigyáznunk kell rá

– vallja Bertók László, amely gondolatot kollégája, Czigner László is osztja. „Sok döntésem abból fakad, hogy szeretném majd az unokámnak is megmutatni, milyennek láttam. Legyen nyitott a Ház, és találjuk meg az egyensúlyt, hiszen ez mégiscsak egy több mint 130 éve épült műemlék.”

Ugyancsak érdekelheti:

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. április-májusi számában jelent meg.