Tudós, tanár, ápoló és zsidómentő 

Csapody Vera 1913-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerzett diplomát, a nők közül elsőként. Az egyetemen szintén egyedüli nőként fizikusként kezdett kutatói pályát, de édesapja halála miatt el kellett tartania magát és a testvéreit, ezért hamar munkába kellett állnia. Harminc éven át a Sacré Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium matematika- és fizikatanára, az utolsó tíz évben az igazgatója volt, az iskolák államosításáig. 

A háború alatt önkéntes ápolóként is dolgozott, és a leánygimnáziumban üldözött zsidókat bújtatott. 1950-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának alkalmazás nélküli dolgozója, majd muzeológusa, később tudományos főmunkatársa lett 1966-os nyugdíjba vonulásáig.

Csapody Verát ábrázoló köztéri műalkotás (Fotó/Forrás: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat)

A magyar botanikai tudomány kiválósága, hobbiból

Több mint három évtizedes tanári pályafutása alatt jelentős eredményeket ért el a matematika és a fizika oktatásában.

Később botanikából doktori fokozatot szerzett a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem).

Rajztehetségét hamar felismerték, és könyvillusztrátorként kezdték foglalkoztatni. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikussal negyven éven át dolgoztak együtt. Számos tanulmányban és könyvben jelentek meg munkáik. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az Erdők-mezők virágai című művük, a legfontosabb pedig A magyar flóra képekben. Iconographia Florae Hungaricae, amely a Magyarországon élő több mint négyezer növényfajt gyűjti össze. A Simon Tiborral készített Kis növényhatározó is számos kiadást ért meg, és az 1972 és 1996 között megjelent természetrajzi ismeretterjesztő könyvsorozat, a Búvár zsebkönyvek növénytani köteteit is Csapody Vera illusztrálta.

Több ezer munka hatvan év alatt 

Hat évtizedes munkássága során hatalmas mennyiségű, tudományos igényű növényrajzot készített.

így Csapody Vera neve a nemzetközi botanikában is ismert lett.

Mnkáival a könyveken kívül a Magyar Természettudományi Múzeumban találkozhatunk. Az intézmény növényakvarell-gyűjteményének nagy része Csapody-illusztráció, és a múzeum őrzi Magyarország első és egyetlen csíranövény-gyűjteményét is, amely az 1968-ban németül megjelent csíranövény-határozóhoz (Keimlingsbestimmungbuch der Dikotyledonen) készült, és amihez Csapody Vera tizenkét éven át gyűjtötte az anyagot.

A növényillusztrációkat egy nagyító segítségével alaposabban is megnézhetjük (Fotó/Forrás: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat)

Több mint ezer képből álló, interaktív műalkotás

Az 1890-ben született Csapody Vera, a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze élete legnagyobb részében a VIII. kerületi Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott, ezért tevékenységének emléket állító köztéri műalkotás elkészítésére két évvel ezelőtt nyílt pályázatot írt ki a Józsefvárosi Önkormányzat.

Az ötletpályázaton Kálmán Mátyás és Czingáli Zoltán közös koncepciója nyert, amely egy Csapody Verát ábrázoló, lenyűgöző részletességű növényillusztrációkból álló mozaikkép. A műalkotás aktívan kommunikál a nézőkkel.

és fel lehet fedezni a növények szépségét, sokszínűségét. 

„A munka megvalósítása fél évig tartott. Végignéztem tizenkétezer képet, ebből választottam ki ezerhatszáz rajzot, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából felhasználhattam az installációhoz” – mondta el az ünnepélyes átadón Kálmán Mátyás médiaművész. Alkotótársa, Czingáli Zoltán a szerkezet mechanikai megálmodója volt, és a fényekért is ő felelt. Az alkotópáros olyan fényművészeti projektekben vett részt, mint a Fénydóm és az INOTA Fesztivál fényinstallációi.