Zöldhullám

Felavatták Csapody Vera portréját a Füvészkertnél

2024.06.06. 13:50
Ajánlom
Az ELTE Füvészkert bejáratánál június 3-án felavatott interaktív köztéri műalkotás egy polihisztor értelmiségi nő kivételes életútja előtt tiszteleg. Csapody Vera tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli. Ő volt az első nő, aki matematika–fizika tanári diplomát szerzett 1913-ban. Pedagógusként egyéni oktatási módszerek alkalmazásával ért el kiváló eredményeket, a hazai és a nemzetközi növényvilág megörökítésének egyedülálló mestere pedig szabadidejében lett.

Tudós, tanár, ápoló és zsidómentő 

Csapody Vera 1913-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerzett diplomát, a nők közül elsőként. Az egyetemen szintén egyedüli nőként fizikusként kezdett kutatói pályát, de édesapja halála miatt el kellett tartania magát és a testvéreit, ezért hamar munkába kellett állnia. Harminc éven át a Sacré Coeur Sophianum katolikus leánygimnázium matematika- és fizikatanára, az utolsó tíz évben az igazgatója volt, az iskolák államosításáig. 

A háború alatt önkéntes ápolóként is dolgozott, és a leánygimnáziumban üldözött zsidókat bújtatott. 1950-től a Természettudományi Múzeum Növénytárának alkalmazás nélküli dolgozója, majd muzeológusa, később tudományos főmunkatársa lett 1966-os nyugdíjba vonulásáig.

CsapodyVerakozterimualkotas1-134505.jpg

Csapody Verát ábrázoló köztéri műalkotás (Fotó/Forrás: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat)

A magyar botanikai tudomány kiválósága, hobbiból

Több mint három évtizedes tanári pályafutása alatt jelentős eredményeket ért el a matematika és a fizika oktatásában.

A tanítás mellett szabadidejében kezdett vadvirágok, mezei növények rajzolásával foglalkozni.

Később botanikából doktori fokozatot szerzett a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen (ma Szegedi Tudományegyetem).

Rajztehetségét hamar felismerték, és könyvillusztrátorként kezdték foglalkoztatni. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikussal negyven éven át dolgoztak együtt. Számos tanulmányban és könyvben jelentek meg munkáik. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az Erdők-mezők virágai című művük, a legfontosabb pedig A magyar flóra képekben. Iconographia Florae Hungaricae, amely a Magyarországon élő több mint négyezer növényfajt gyűjti össze. A Simon Tiborral készített Kis növényhatározó is számos kiadást ért meg, és az 1972 és 1996 között megjelent természetrajzi ismeretterjesztő könyvsorozat, a Búvár zsebkönyvek növénytani köteteit is Csapody Vera illusztrálta.

Több ezer munka hatvan év alatt 

Hat évtizedes munkássága során hatalmas mennyiségű, tudományos igényű növényrajzot készített.

Közel tizenkétezer akvarellje nem csupán Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencéből gyűjtött növényeket ábrázol lenyűgöző pontossággal,

így Csapody Vera neve a nemzetközi botanikában is ismert lett.

Mnkáival a könyveken kívül a Magyar Természettudományi Múzeumban találkozhatunk. Az intézmény növényakvarell-gyűjteményének nagy része Csapody-illusztráció, és a múzeum őrzi Magyarország első és egyetlen csíranövény-gyűjteményét is, amely az 1968-ban németül megjelent csíranövény-határozóhoz (Keimlingsbestimmungbuch der Dikotyledonen) készült, és amihez Csapody Vera tizenkét éven át gyűjtötte az anyagot.

CsapodyVerakozterimualkotas2-134505.jpg

A növényillusztrációkat egy nagyító segítségével alaposabban is megnézhetjük (Fotó/Forrás: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat)

Több mint ezer képből álló, interaktív műalkotás

Az 1890-ben született Csapody Vera, a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze élete legnagyobb részében a VIII. kerületi Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott, ezért tevékenységének emléket állító köztéri műalkotás elkészítésére két évvel ezelőtt nyílt pályázatot írt ki a Józsefvárosi Önkormányzat.

Az ötletpályázaton Kálmán Mátyás és Czingáli Zoltán közös koncepciója nyert, amely egy Csapody Verát ábrázoló, lenyűgöző részletességű növényillusztrációkból álló mozaikkép. A műalkotás aktívan kommunikál a nézőkkel.

A képkeret oldalán két tárcsa segítségével egy nagyítót lehet mozgatni a mozaikkép felületén mechanikus eszközökkel, így közelebbről meg lehet figyelni a festmények részleteit,

és fel lehet fedezni a növények szépségét, sokszínűségét. 

„A munka megvalósítása fél évig tartott. Végignéztem tizenkétezer képet, ebből választottam ki ezerhatszáz rajzot, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából felhasználhattam az installációhoz” – mondta el az ünnepélyes átadón Kálmán Mátyás médiaművész. Alkotótársa, Czingáli Zoltán a szerkezet mechanikai megálmodója volt, és a fényekért is ő felelt. Az alkotópáros olyan fényművészeti projektekben vett részt, mint a Fénydóm és az INOTA Fesztivál fényinstallációi.

Fejléckép: Csapody Verát ábrázoló köztéri műalkotás (fotó/forrás: Telenkó Zsombor / Józsefvárosi Önkormányzat)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Vizuál

Műkincsrablás Lengyelországban – izgalmas politikai krimi érkezik a mozikba

Június 27-től érkezik országszerte a mozikba a lengyel-magyar koprodukcióban készült Szent című film, amely Szent Adalbert gnieznói ereklyetartójának 1986-os elrablását dolgozza fel.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Turbulesszencia

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a közelmúltbeli eseményekre reflektál, amelyek során egy-egy turbulenciába kerülő repülőgép utasai sérültek meg.
Zöldhullám hír

Felavatták Csapody Vera portréját a Füvészkertnél

Az ELTE Füvészkert bejáratánál június 3-án felavatott interaktív köztéri műalkotás egy polihisztor értelmiségi nő kivételes életútja előtt tiszteleg. Csapody Vera tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Viharos idők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért komolyan kell venni a Balaton jelzéseit vihar idején, és mi volt élete leghosszabb háromnegyed órája.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Kinyílott a pitypang, megírom

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a korábbra tolódott tavasz indította el a gondolatmenetét.
Zöldhullám ajánló

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.