Hát elérkeztünk ide is. Mondogatták, mondogatjuk évek óta, hogy ez lesz a vége, és most tessék, lehet vele barátkozni, ráadásul ez még csak messze nem is a vége! A Guardian cikkében olvasom, hogy az AFP összesítése szerint momentán 94 millió ember tapasztal 35 fok feletti, 350 millió pedig 30 fok feletti hőmérsékleteket Európában. Király! Már egyszer írtam erről egy posztot, hogy évek óta nem vagyok hajlandó nagyvárosokban tölteni a nyári szabadságot, mert ez már nem nyaralás, hanem kínszenvedés.
Per pillanat Párizsban megdőlt az évszázados melegrekord, 44 Celsius feletti hőmérsékleteket mérnek, a turisták belepusztulnak, a kocsmákat bezárják, a helybéliek elmenekülnek. Nagyjából ugyanaz, mint ami tavaly volt Rómában vagy pár évvel korábban Barcelonában, amikor ez a kép is készült. Ez egyébként azért jutott eszembe, mert a Guardian is napernyők alá, mögé bujkáló turistákkal illusztrálta, a hőhullámról készült cikkét, és erről rögtön eszembe jutott, hogy ilyen képem nekem is van.
Egyébként Amszterdamban is 40 fok van, és a hőkupola Magyarország felé tart. Ez nem fenyegetés, csak gondoltam, szólok. Itt vannak például a képen vegetáló turisták, akik egy barcelonai utcán egy világhírű francia divatmárka ékszerszalonjába vártak bebocsájtást, és a bolt üzemeltetői annyira megszánták őket, hogy fehér napernyőket osztogattak nekik, mondván, amíg bejutnak az üzletbe ne kapjanak hőgutát, merthogy akkor nem mennek be pénzt költeni. Egyébként teljesen jogos volt a félelem, mert az ájult turistákat egész nap szállította be a mentő a katalán város kórházaiba.
Na, itt fogadtam meg, hogy szeptember, október előtt én városnézőbe többé nem megyek.
Egy magasnyomású légköri rendszer tehet az egészről, ami az óceánok felől érkező forró levegőt csapdába ejti. Ezt nevezik hűkupolának. Valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy üres fazék alatt meggyújtanánk a gázt és aztán rátennénk a fedőt. Jelenleg kétféle ember létezik Európában. Aki már benne van ebben a fazékban, és aki néhány nap múlva benne lesz.
Manapság ilyen kifejezéseket kell megtanulni, hogy villámárvíz, extrém hidegbetörés, magashegyi lejtővihar meg hőkupola. Ha valaki azt mondaná, hogy ilyenek régen is voltak, azoknak felhívnám a figyelmét, hogy nem, nem voltak. Előfordult néha egy-egy extrém időjárású év, vagy néhány szokatlan légköri jelenség, de nem folyamatosan, napi szinten, évről évre.
Ide vezette az emberiséget az ipari forradalom.
Pedig akkor milyen jó ötletnek tűnt. Most meg mindenféle klímaterveket gyártanak világszerte, amelyek mindegyike a kukában landol, meg vicces hőmérsékletcsökkentési célokat határoznak meg, amiket aztán folyamatosan módosítgatnak, mert képtelenek őket betartani. Szóval, ez van. Amíg a jólét ígérete, a kapzsiság és az emberi hülyeség uralkodik a világ felett, addig így is marad. Illetve, bocs, dehogy marad így!! Egyre rosszabb és rosszabb lesz, aztán kiírtjuk magunkat, és a hirtelen helyrebillenő ökoszisztéma lehetőséget ad majd egy új emberiségnek, hátha ők nem (…) el. Ide mindenki behelyettesíthet egy szabadon választott magyar szót, kinek mi tetszik.
Az jutott még eszembe a nyaralásról, hogy magam is leteszem a klaviatúrát a nyárra és Pihenőre fogom a dolgot. Legalább is ezt tervezem. Szigorúan víz mellett, városmentes környezetben, lehetőleg hőkupolán kívül. Ezt tanácsolom egyébként mindenkinek, aki teheti. Aztán ha túléljük a hőséget, akkor augusztus végén újabb fényképekkel és újabb sztorikkal folytatódik a fotográfia kalandja.
Addig is mindenkinek jó nyaralást kíván a morpho!
A KÉP-regény angolul a morphoto.eu oldalon olvasható.
További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»
Fejléckép: Barcelona, 2019 (fotó/forrás: Morpho)




hírlevél












