Ráadásul rengeteg pitypang nyílott ki, és sokáig azt gondoltam, hogy ezt soha senki nem fogja megírni, mert teljesen érdektelen. Erre kiderült, hogy erről koránt sincs szó. Sőt. Talán kezdjük ott, hogy ennek most még nem is kellett volna megtörténnie! Nagyjából hat héttel jár a természet a virtuális, sokéves átlagos önmaga előtt. A február nagyjából megfelelt egy sztenderd márciusnak.
Ha 1848-ban ilyen éghajlati viszonyok uralkodtak volna, akkor a forradalmat simán előrehozzák februárra. Magyarországon például tavasszal és ősszel robbantották ki a forradalmak és szabadságharcok zömét.
Gondolom, a nyári kánikulában senkinek sincs kedve barikádot építeni, télen meg nehézkes lehetett nagykabátban hajigálni a Molotov-koktélt.
Hát, nagyot változott a világ. Ezek a szempontok teljesen eltűntek. A vénasszonyok nyara nagyjából szeptembertől novemberig tart, áprilisban pedig megtanultuk a „tavaszi kánikula” címen futtatott alkalmi szakkifejezést.
De ne aggódjon senki, lesz ez még rosszabb is! A telek eltűntével már az egész európai ökoszisztéma teljesen megborult. A jó hírem az, hogy már télen sem kell aggódni a gázszámla miatt, a rossz viszont az, hogy augusztusban csak a légkondi hűsében lehet majd életben maradni, és ez a villanyszámlán erősen visszaköszön majd. Miért is írom én ezt meg, avagy hogyan kerül ide ez a pitypang, esetleg gyermekláncfű? Vagy kutyatej? Bár megtudtam, hogy egész gyerekkoromban tévesen hívtuk kutyatejnek, merthogy az nem is ez, hanem egy másik növény, a farkas-kutyatej, ami ráadásul mérgező is.
Világszerte vagy 30 pitypangfajta létezik, és azokat a helyeket kedvelik, ahol jó sokat süt a nap, mint a mező, erdőszél, kertek és a pázsit úgy általában. Szinte mindenhol gyomnövényként tekintenek rá, kivéve a belgákat. Nem tudtam megfejteni, hogy miért, de Belgiumban a pitypangot nagy mennyiségben termesztik és hasznosítják. Merthogy egyébként a pitypangnak számos olyan tulajdonsága van, ami az emberek számára jótékony hatású.
Az ázsiai konyhában előszeretettel használják saláták és szendvicsek alapanyagaként, de kísérleteznek vele az autógumigyártásnál, vagy használják gyógyszerként.
Konkrétan A-, C- és K-vitaminban gazdag növény, ráadásul magas a vas-, kalcium- és káliumtartalma. A népgyógyászatban fertőzések és májrendellenesség kezelésére is alkalmazzák. A pitypangból készült tea pedig vizelethajtó hatású. Bár az íze borzalmas, egyszer rádumáltak, és tapasztalataim szerint a hánytató hatása is kiváló.
Pitypang – Taraxacum officinale (Fotó/Forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)
A pitypang életciklusai alatt megtestesíti a napot, a holdat és a csillagokat. A sárga virág a nap, a labdaszerű feje, amit a gyerekek előszeretettel fújkálnak szerteszét, az lenne a hold, az ejtőernyőszerűen szétszóródott magok, a kaszatok pedig a csillagok. Hát ha abból indulok ki, hogy nagyjából hat hét alatt megy végig egy átlagos életciklus a virágzástól a magokig – és rögtönzött cimborális telefonos kutatásaim alapján Európa-szerte nemcsak az orgona, de a pitypang is mindenhol elvirágzott április közepére – akkor ez így elég érdekes jövőt vetít előre.
Rengetegszer megírtam már, hogy a nem túl távoli jövőben egy nagyrészt víz alá került sivatag néz ki a Föld nevű bolygónak világszerte. Viszont mégiscsak van értelme ezzel a témával foglalatoskodni, mert egyre több pozitív visszajelzést kapok olyanoktól is, akik pár éve még hallani sem akartak semmiféle klímaváltozásról, pláne klímakrízisről. Azért lassan mindenkinek leesik, hogy eltűnt a tél, gyakorlatilag pár hétre redukálódott a tavasz és az ősz, a nyár meg jelenleg Skandináviában olyan, mint amilyen Közép-Európában volt negyven évvel ezelőtt.
Még két évtized, és ha valaki pitypangot akar fotózni, akkor valahol Izland és a Spitzbergák környékén kell majd keresgélnie. És ez most kivételesen nem vicc.
További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»
Fejléckép: Pitypang – Taraxacum officinale (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)
hírlevél
