Zöldhullám

KÉP-regény: Viharos idők

2024.05.26. 11:10
Ajánlom
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért komolyan kell venni a Balaton jelzéseit vihar idején, és mi volt élete leghosszabb háromnegyed órája.

Sosem tudtam megmagyarázni, de gyerekkorom óta vonzódtam a viharokhoz. Miközben a barátaim elmenekültek a villámok, a hatalmas szél és a zuhogó jégeső elől, addig én kimentem a viharzóna közepébe, és kíváncsian vártam a fejleményeket. Aztán később fényképezőgéppel tettem ugyanezt. Pedig nem veszélytelen a dolog. Vannak őrült kollégák, akik simán besétálnak kamerájukkal az amerikai tornádók szupercellájába, és előfordul, hogy sose jönnek ki onnan. A sztorinak amúgy megvannak az irodalmi és filmes vetületei, hogy ne kelljen nagyon messzire mennem, Dorothy-t egy forgószél repíti Óz birodalmába. Egyébként az lehet a dolog kulcsa, hogy én

látok a viharokban valami különös, varázslatos szépséget, ami túlmutat a mennydörgés okozta természetes veszélyérzeten.

Most, hogy a klímakrízis miatt minden hamarabb kezdődik, a viharos idők is már májusban megérkeztek Európába, és mindenki készüljön fel a felhőszakadások okozta városi villámárvizek, az erdei sárlavinák és a tajtékzó tavak időszakára! Minden nyáron belefulladnak emberek a Balatonba, és ezen esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a turisták ismernék és komolyan vennék a tó jelzéseit.

Gyerekkorom óta nagy Balaton rajongó vagyok, és tapasztalataim szerint a tragédiák mindig azért következnek be, mert az emberek csak akkor kezdenek el menekülni, amikor már nem nagyon van hova.

Az évtizedek során rengeteg embert mentettem ki a vízből.

Volt köztük bajba jutott szörfös, úszni nem tudó német turista, sőt egyszer egy vízirendőr is, akinek behalt a motorcsónakja a tó közepén, és vitorlással vontattam ki a fonyódi kikötőbe.

Sajnos nem mindig végződött happy enddel a sztori. A nyolcvanas években egy brit szörfös azzal dicsekedett, hogy ő már megjárta a világ legnagyobb hullámait a leghíresebb szörfparadicsomokban, és hát, Ausztráliához vagy Hawaiihoz képest a Balaton nevetségesen egyszerű terep, ahol ő sosem tudna bajba kerülni. Mikor aztán két nap múlva a közeli strandon kihúzták a hulláját, egy rendőr elmagyarázta, hogy a hirtelen feltámadó déli széllökés akkora erővel érkezett, hogy szerencsétlen flótás egyensúlyát vesztve elvágódott a szörfdeszkán, és nyakát szegve azonnal szörnyethalt. Sok hasonló tragédia történt később is, amiktől persze egyre jobban megedződtem, és

megtanultam tisztelni a balatoni viharokat.

A balatoni viharokat ugyanis kétségkívül komolyan kell venni, de félni nem szabad tőlük, bepánikolni meg pláne nem. Ez vezet a rossz döntésekhez.

Egyetlen esetet tudok felidézni, amikor nem vettem komolyan a tó jelzéseit, és életem során ekkor egyszer megtapasztaltam, milyen a halálfélelem. A táj vizuálban pont olyan volt, mint ezen a képen, amit ugyan nem akkor csináltam, de a minap véletlenül rábukkantam és felidézte bennem annak a borzalmas szeptemberi napnak azt a rettenetes délutánját.

KozelgoviharaBalatonon2012julius-110238.jpg

Morpho: Közelgő vihar a Balatonon, 2012 július (Fotó/Forrás: Morpho)

Eredetileg horgászni indultam, és nagyjából másfél kilométerre a parttól horgonyoztam le. Ha valaki véletlenül nem mozog otthonosan a halfogás magyar tengerén, jó, ha tudja, hogy a halak táplálkozása és a vihar előtti légnyomási viszonyok között komoly összefüggés van. A nagy viharok előtt jelentősen megugrik a halak étvágya, ami értelemszerűen erőteljes hatással van a fogási eredményekre.

A kapások megugró száma és a táj lenyűgöző látványa teljesen kikapcsolta bennem a veszélyérzetet jelző riasztórendszert, és csak akkor vettem észre, hogy nagy gáz van, amikor egy hatalmas villám csapott be tőlem alig száz méterre a tó felszínébe. A hőleadás akkora volt, hogy a víz egy pillanatra felforrt a csónak mellett. Na, itt elvágtam a horgonyköteleket és őrült tempóval evezni kezdtem az addigra már hatalmas hullámokat hányó vízen a part felé.

Ez volt életem leghosszabb háromnegyed órája.

Evezés közben a csónak körül sorban csapkodtak a vízbe a villámok, volt, hogy egyszerre három is. A fülemen kicsöpögött az adrenalin, miközben próbáltam a ladikot szélirányban tartani, hogy ne essek bele a vízbe. Teljes bizonyossággal meg voltam győződve róla, hogy nem jutok ki a partra, mert esélyem sincs ezt a helyzetet túlélni, és megtapasztaltam azt is, hogy az életösztön milyen erőssé tud tenni valakit, ha igazán nagy bajba kerül.

A vicces az volt, hogy mire nagy nehezen kiértem a partra, el is állt a vihar, a villámok eltűntek, és a szél is alábbhagyott. A sztorit aztán a parton fekve fejeztem be egy üveg pálinka társaságában. Akkortájt kezdtem el fényképezni a viharokat, és akkor tanultam meg igazán, hogy sokkal hasznosabb figyelni a tó jelzéseit, mint átélni a halálfélelmet, bár ha jobban belegondolok, ez a tapasztalat azért sokat segített a későbbi években túlélni és átvészelni elég sok mindent.

További érdekes fotókért és azok sztorijáért kattints ide! »»»

Fejléckép: Közelgő vihar a Balatonon, 2012 július – részlet (fotó/forrás: Hegedűs Ákos / Morphoto)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Vizuál

Műkincsrablás Lengyelországban – izgalmas politikai krimi érkezik a mozikba

Június 27-től érkezik országszerte a mozikba a lengyel-magyar koprodukcióban készült Szent című film, amely Szent Adalbert gnieznói ereklyetartójának 1986-os elrablását dolgozza fel.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Turbulesszencia

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a közelmúltbeli eseményekre reflektál, amelyek során egy-egy turbulenciába kerülő repülőgép utasai sérültek meg.
Zöldhullám hír

Felavatták Csapody Vera portréját a Füvészkertnél

Az ELTE Füvészkert bejáratánál június 3-án felavatott interaktív köztéri műalkotás egy polihisztor értelmiségi nő kivételes életútja előtt tiszteleg. Csapody Vera tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Viharos idők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért komolyan kell venni a Balaton jelzéseit vihar idején, és mi volt élete leghosszabb háromnegyed órája.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Kinyílott a pitypang, megírom

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a korábbra tolódott tavasz indította el a gondolatmenetét.
Zöldhullám ajánló

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.