Zöldhullám

Üstdob a Galya-tetőn – interjú Haris László fotóművésszel

2024.08.09. 14:40
Ajánlom
A fenntartható emberi lét a természettel harmóniában képzelhető csak el – erre a meggyőződésre épülnek immár huszonegyedik éve a Muzsikál az erdő programjai. A szemléletváltáshoz hozzájárulhat a rendezvénysorozat 2024. évi fotópályázata is. A zsűri elnökével, Haris László fotóművésszel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjával a beérkezett alkotásokról, a Mátrai Művészeti Napokról és a Körösök völgyében tervezett őszi rendezvényükről is beszélgettünk.

A Mátrai Művészeti Napok nyitóeseményén tartották a Muzsikál az erdő 2024. évi fotópályázatának ünnepélyes eredményhirdetését Szurdokpüspökiben. A válogatott alkotásokból rendezett fotókiállítás legközelebb szeptember utolsó hétvégéjén látható a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében című rendezvényen Gyulán és Nagyváradon. Milyen képanyagból épül fel a kiállítás?

A Muzsikál az erdő pályázatai kezdettől fogva mindenki számára nyitottak. A hívószó: az erdő, ami a fenntartható életmód alapja, meggyőződésünk ugyanis, hogy a helyi természeti és kulturális értékek védelme hozzájárul az ember testi és lelki egészségéhez.

A fotós látásmódon keresztül még inkább megbizonyosodhatunk arról, hogy az ember része a természet nagy rendszerének.

A természetfotósok minden évben készülnek, már jó előre várják a Muzsikál az erdő pályázatát, kitűnő képekkel jelentkeztek idén is, de azt azért hiányolom, hogy az ember és a természet kapcsolatáról kevesebb alkotás születik. Nem idealizált képeket várunk, hiszen a valóságnak része a rombolás, egy tarvágás például, ami tönkreteszi az erdőt. Persze minden évben érkeznek családi képek tucatjával – többnyire lelkes nagymamák pályáznak, akik elviszik sétálni az unokát az erdőbe –, az eredményhirdetéskor felhívjuk a figyelmet arra is, hogyan lehet ezt a műfajt profin csinálni.

Haris László milyen szemmel járja az erdőt?

Az MMA még köztestület sem volt, sőt a Muzsikál az erdő rendezvénysorozat sem létezett, amikor én már az erdőt jártam. Régi történet ez, 1954-től működő, illegális cserkészcsapattal kezdődött, amelynek tagjaként táboroztam iskoláskoromtól kezdve. 2000 táján ugyanezzel a cserkészcsapattal épp a Mátrában barangoltunk, ott ismerkedtünk meg Szabó Lajos erdésszel. Ő a Muzsikál az erdő lelke – bizonyára az sem véletlen, hogy Szabó Lajos felesége hegedűművész és hegedűtanárnő. A rendezvénysorozat idén már huszonegyedik alkalommal, három térségben szerveződik: a fenntartható erdőgazdálkodás volt a téma tavasszal Kecskeméten, a hírös városban, a Mátrai Művészeti Napok keretében kilenc különböző helyszínen lehetett bejárni az erdős vidéket, legközelebb pedig szeptember 27. és 29. között találkozunk az érdeklődőkkel a Körösök völgyében. Szabó Lajos és csapata a helyi értékeket is fölsorakoztatja minden helyszínen, így teszi érdekeltté a településeket már a program tervezésekor.

A testi-lelki feltöltődésen túl a környezettudatos életvitel irányába szeretnénk mozdítani az idelátogatókat a természet és a művészet erejével.

Fotópályázatunk mellett nagy hagyománya van a Muzsikál az erdő képzőművészeti és gyermekrajzpályázatának, az irodalmi pályázat 2022 óta viseli Jókai Anna Kossuth-nagydíjas írónő, az MMA néhai tagja nevét. Akadémikus társaim és az MMA ösztöndíjasai szintén rendszeresen fellépnek a rendezvényen, idén Petrás Máriával, a Muzsikással és a Misztrál együttessel is találkozhattunk.

erdei_koncert_In_Medias_Brass-muzsikalazerdohu-144307.jpg

Az In Medias Brass Quintet erdei koncertje (Fotó/Forrás: Muzsikál az erdő)

Szabó Lajos főszervező sajtótájékoztatón idézte fel azt az élményét, amikor a rohanó világból, az információáradat nyomásából kiszakadva előtérbe kerülhetnek azok a természeti és művészeti értékek, amelyek a valós élet, a boldog emberi lét alapjai. Amikor fölcsendül a klasszikus zene az erdő közepén, az ember nekitámaszkodik egy fának, és a beszűrődő napsugarak felé fordítja a tekintetét. Ezért a katarzisért, ezért az emelkedett lelkületért csinálják?

Fölvinni az üstdobot a Galya-tetőre a kétszáz éves bükkfák közé – gondoljunk bele, micsoda szervezést, mennyi előkészületet igényel! Milyen környezeti hatásokkal szembesül egy vonószenekar az erdőben?! A páratartalmat az összes fa hangszer megérzi, s ha a zenésznek nincs olyan szerencséje, hogy árnyékba kerüljön, akkor még a napsütés miatt is újra kell hangolnia a koncerten. De a zenészek mindezt vállalják azért a csodáért, amelyet az erdőben megtapasztalnak. Néha megjelennek olyan hangok, amelyeket bele sem írt Beethoven a muzsikájába, bele-beleszól egy madár a hangversenybe, és ez soha nem disszonáns, inkább természetes. A legjobb hangversenyteremben is előfordul, hogy megreccsen a szék, az erdőben pedig megnyilvánul a természet, és részévé válik a zeneműnek. A jelenlévőket ilyenkor átjárja az együttlét öröme.

Milyen érzés ezek után visszatérni a hétköznapokba?

Szívem szerint az elejétől a végéig ott lennék minden programon, de ez általában nem megoldható. Most például a Muzsikál az erdő 2024. évi fotókiállítása után A felejtés csele – Válogatás André Kertész polaroidjaiból című, szeptember 1-jéig látogatható kiállítást nyitottam meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, és dédnagyapa is lettem éppen ebben az időben… Aztán ott vannak a saját munkáim: az 1975.VI.5. REMAKE című tabló egy lassan ötvenéves alkotás újragondolása. Valójában a Covid teremtett alkalmat arra, hogy átdolgozzam a kőbányai Mázsa téren 1975. június 5-én készült, 480 képből álló fotósorozatot.

Baráti társaság jött össze aznap a Mázsa téri lakásban, amelynek ablakából a felvételeket készítettem, hárompercenként egyet, éjféltől éjfélig – így jön ki a 480 kép 24 óra alatt.

Egy nap vizuális története. Fotózás közben észrevettük a megfigyelőt is, ugyanis vissza-visszatért a térre egy alak, bizonyára ő írta rólunk a jelentést. A fotósorozatból készült tabló a Nemzeti Galériában látható. Eltelt közel ötven év, ami meghozta a digitális technológiát. Amikor a Covid beütött az életünkbe, arra gondoltam, itt az alkalom, hogy továbbgondoljam a művet: az eredeti negatívok felhasználásával, de már új technológiával sokkal precízebb, sokkal alaposabb munkát végeztem. Annyit tudtam, hogy fekete csík lesz az alkotás tetején, alján, hiszen az éjszaka közepén kezdődött és végződött a fotózás. Júniusban a legrövidebb az éjszaka.

Mi volt az új koncepció?

Csináltam belőle egy életlen változatot is. Itt már csak a sötétedéseket és világosodásokat látni, vagyis kirajzolódik a minta: annak a napnak a mintázata. Konceptuális műről van szó, semmit nem akartam vele elérni, és még azt sem tudom, mi lesz a végeredménye ennek az alkotói folyamatnak. De izgat. És rengeteg ötletem van a folytatásra!

A pályázaton díjazott alkotások itt tekinthetők meg. >>>

Szerző: Tóth Ida

Forrás: MMA

Fejléckép: Haris László (fotó/forrás: Walter Péter / MMA)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Vihar a Tátrában

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal egy tragikus esetet idéz fel, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy fényképezőgépével a klímaváltozást akarja megörökíteni.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Fecskék

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az elmúlt napok fecskementő akciói kapcsán mesélte el, hogyan sikerült lefényképeznie egy repülő madarat.
Zöldhullám interjú

Üstdob a Galya-tetőn – interjú Haris László fotóművésszel

A fenntartható emberi lét a természettel harmóniában képzelhető csak el. A szemléletváltáshoz hozzájárulhat a Muzsikál az erdő című rendezvénysorozat 2024. évi fotópályázata is. A zsűri elnökével, Haris László fotóművésszel beszélgettünk.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Turbulesszencia

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a közelmúltbeli eseményekre reflektál, amelyek során egy-egy turbulenciába kerülő repülőgép utasai sérültek meg.
Zöldhullám hír

Felavatták Csapody Vera portréját a Füvészkertnél

Az ELTE Füvészkert bejáratánál június 3-án felavatott interaktív köztéri műalkotás egy polihisztor értelmiségi nő kivételes életútja előtt tiszteleg. Csapody Vera tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli.