Zöldhullám

Zöldülő versenyszféra

2021.05.13. 12:25
Ajánlom
Nem úri huncutság, különcködés – alapvetés. A környezetvédelem, a fenntarthatóság a cégek életében is fontos szerepet játszik, a bolygó megóvására egyre több uniós rendelet kötelezi őket. Hogy ne vesszenek el az új szabályok tengerében, a Finnovation következő konferenciáján szakemberek válaszolnak az üzleti szféra szereplőinek legfontosabb kérdéseire. Eero Yrjö-Koskinen-nel, a Budapesti Finn Intézet igazgatójával beszélgettünk.

Régóta foglalkozik környezetvédelemmel, dolgozott már az Európai Parlamentben és az ENSZ-nél, ügyvezető igazgatója volt a legnagyobb finn civil környezetvédő szervezetnek – hogy csak néhányat említsünk munkái közül. Mi a tapasztalata, meghatározza az üzleti szféra szereplőinek döntéseit a környezetvédelem?

Az sok mindentől függ. Például a cég méretétől. A nagyobb vállalatok számára már elegendő eszköz áll rendelkezésére, hogy tegyenek a fenntarthatóságért, legyen szó környezetvédelemről, emberi jogokról, társadalmi felelősségváltozásról. A multinacionális cégek életében már természetes, hogy rendszeresen készítenek fenntarthatósági jelentéseket. A kis- és középvállalkozások viszont még e folyamat elején tartanak, nekik segítségre van szükségük, miként lehet zöldebb a vállalkozásuk, hogyan felelhetnek meg az előírásoknak. Ebben szeretné őket segíteni Finn Kereskedelmi Kamara: az elmúlt években számos fenntarthatósági programot dolgozott ki, emellett pedig különböző képzésekkel segíti a zöldülni kívánó vállalkozásokat.

Melyek a májusi és a decemberi webinárium legfontosabb, legsürgetőbb kérdései?

Változik az üzleti szféra és az elvárások is. A környezetvédelem mára már alap:

a fenntarthatóság a vállalatok versenyképességét meghatározó normává vált.

Számos országban már bevett szokás, hogy a kiírt tenderekre pályázó vállalkozásoknak jelezniük kell a szén-dioxid-kibocsátásuk méretét. Ez sok kkv-nak valóságos sokkot okozhat. Például azoknak, akik régi kapcsolatban állnak nagyobb vállalatokkal, ám most a már meglévő szerződéseket veszélybe kerülhetnek – hacsak a kisebb cégek nem tudják megadni a nyilvános ajánlatban kért információkat. Fontosak ezek az információk, nem véletlenül kérik a kisebb vállalkozásoktól sem, hiszen ők is hozzájárulnak a nagyobb cégek karbonlábnyomához. A nemzetközi színtéren értékesítő óriás cégeknek pedig tudniuk kell, tevékenységünk pontosan milyen környezeti hatással bír, ha szeretnének meghatározó szereplői maradni a globális piacnak. Mindezekről beszélni kell, segíteni a kisebb vállalkozásokat is, hogy tisztában legyenek az EU által már ratifikált, illetve folyamatban lévő reformjaival, így követeléseivel is.

Eero2-121830.jpg

Eero Yrjö-Koskinen a Budapesti Finn Intézet igazgatója (Fotó/Forrás: kortárs PR)

Melyek a legsürgetőbb változtatások, amelyeket meg kell hozniuk az üzleti szféra szereplőinek?

Rövid távon az imént említett karbonlábnyom kérdése: tudniuk kell, jelenlegi tevékenységük mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár. Középtávon az emberi jogok és a társadalmi felelősségvállalás kerül majd fókuszba, a cégeknek ezen a téren is át kell gondolniuk, vajon tevékenységük mennyire felel meg az előírásoknak. Ezen rendeleteket most véglegesítik az uniós intézmények.

A tagállamok hogyan sürgethetik az országaikban működő vállalkozásokat, hogy zöldebbek legyenek?

Egyes északi országok komoly környezetvédelmi döntéseket hoztak az elmúlt években.

Finnország például célul tűzte ki, hogy az ország gazdasága 2035 és 2045 közöttre karbonsemlegessé váljon.

Ennek értelmében természetesen változnak a jogszabályok, e változások pedig minden ágazatot érintenek az országban. A magánszektornak ezért már most el kell kezdenie vizsgálni ezeket a kérdéseket és változtatnia kell, ha szeretné megőrizni versenyképességét az EU-s piacon.

2019-ben szervezték meg az első Finnovation konferenciát. Mik a jövőbeni terveik?

A tavalyi esemény a koronavírus járvány miatt elmaradt. A jövőben kétszer akkora erőbedobással dolgozunk: évente két eseményt szervezünk.

A májusi webináriumon kívül, amelyen a fenntartható pénzügyekkel és zöld gazdasággal foglalkozunk, egy társ eseményt is rendezünk december elején, a Planet Budapest 2021 konferencián.

A májusi eseményen előadást tart például Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnöke, Gábor Barbara, az Európai Bizottság szakpolitikai tisztviselője, Cseh Katalin magyar EP-képviselő, valamint Domaniczky Orsolya, a CEEweb magyar civil szervezet szakpolitikai tisztviselője. A szakemberek beszélnek majd az EU által már ratifikált, illetve folyamatban lévő reformokról is – ezek minden EU-tagállamra hatással lesznek a közeljövőben. Éppen ezért reméljük, hogy a webinárium nem csak az üzleti szféra szereplőinek, de minden, környezetvédelem iránt érdeklődő magánember számára is érdekes lesz, hiszen a fenntarthatóság, a bolygó megóvása közös ügyünk.

A 2004-ben alapított FinnAgora Finnország 17 kulturális és tudományos intézetének egyike, célja, hogy segítse a finn művészek, tudósok, gazdasági- és társadalmi szereplők közép-európai jelenlétét. Az intézmény 2019-ben indította el a Finnovation konferencia-sorozatot, amely a tavalyi szünet után idén a fenntarthatóságra összpontosítva folytatódik.

A május 31-ei, „Fenntartható pénzügyek és zöld gazdaság Európában” címmel szervezett webinárium nyelve angol, később magyar felirattal is megnézhető lesz. Az esemény ingyenes, ám a részvétel regisztrációhoz kötött.

Jelentkezni itt lehet.

Fejléckép: Eero Yrjö-Koskinen (forrás: Kortárs PR)

Támogatott tartalom

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

A sokoldalú Liszt Ferenc – itt vannak a Liszt Ünnep első programjai

Liszt Ferenc művészetének más-más oldalát mutatja be Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra, a Kolozsvári Magyar Opera, illetve Francesco Tristano is. Október 9-én indul a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál.
Jazz/World

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Könyv

Monumentális nagyregénnyel jelentkezik Darvasi László

Június elején jelenik meg Neandervölgyiek címmel a József Attila-díjas Darvasi László eddigi leghosszabb regénye. A háromkötetes, több évtizedet felölelő műben a magyar vidék, a főváros és a nagyvilág történetei kapcsolódnak össze.
Vizuál

A holokauszt a túlélők szemével – új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában

Harminc művész szemén keresztül mutatja be a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét az Így történt - A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás.
Színház

Megtartotta tavaszi bemutatóit a Loupe Színházi Társulás

A csapat elsőként a Lányok, fiúk! című monodrámát mutatta be Lovas Rozi főszereplésével, az előadás a családon belüli erőszak témájára reflektál. Áprilisban pedig A kezdet/vége című produkció is debütált, amelyet Sean O’Casey műve nyomán Horváth János Antal írt és rendezett.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zöldhullám magazin

KÉP-regény: A bátortalan ifjú gnú

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a gnúk méltatlan mellőzöttségén töpreng, és megosztja élményét a gyáva kis gnúborjúról, aki nem mert belemenni a pocsolyába.
Zöldhullám ajánló

Idén már elérhető a 2024-es Greenpeace-naptár!

Mostantól elérhető a 2024-es Greenpeace-naptár, melyben a neves környezetvédő szervezet összegyűjtötte a jeles zöld napokat és érdekességeket csodálatos élővilágunkról.
Zöldhullám hír

Országszerte erdőket telepít a MOME, ezzel hazánk első karbonsemleges egyetemévé válik

Egyedülálló, országos erdőtelepítő akciót indít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME). Az intézmény három nemzeti parkkal összefogva Magyarország három pontján, csaknem 50 hektáron hoz létre új erdőket, amelyek felcseperedve lehetővé teszik az egyetem károsanyag kibocsátásának semlegesítését.
Zöldhullám magazin

KÉP-regény: Afrika szarva

205 elefánt, 512 gnú, 381 zebra, 51 bivaly, 49 Grévy-zebra és 12 zsiráf pusztult el az élelem- és vízhiány meg a tartós szárazság miatt Kenyában február és október között. Ezt a vidám infót osztotta meg a világgal a napokban a kenyai turisztikai miniszter. Erről jutott eszembe ez a kép, ami tökéletesen illusztrálja a jelenséget.
Zöldhullám ajánló

Hans Zimmer és David Attenborough repít el minket a fagy birodalmába

A BBC népszerű sorozatának második részében a megismerhetjük a Föld leghidegebb tájait, és azt, milyen fontos a szerepük a bolygó életében. A minőségi kikapcsolódást pedig minőségi zene kíséri: Hans Zimmer művére Camila Cabello írt dalszöveget. A dal meghallgatható a cikkben.