Régóta foglalkozik környezetvédelemmel, dolgozott már az Európai Parlamentben és az ENSZ-nél, ügyvezető igazgatója volt a legnagyobb finn civil környezetvédő szervezetnek – hogy csak néhányat említsünk munkái közül. Mi a tapasztalata, meghatározza az üzleti szféra szereplőinek döntéseit a környezetvédelem?
Az sok mindentől függ. Például a cég méretétől. A nagyobb vállalatok számára már elegendő eszköz áll rendelkezésére, hogy tegyenek a fenntarthatóságért, legyen szó környezetvédelemről, emberi jogokról, társadalmi felelősségváltozásról. A multinacionális cégek életében már természetes, hogy rendszeresen készítenek fenntarthatósági jelentéseket. A kis- és középvállalkozások viszont még e folyamat elején tartanak, nekik segítségre van szükségük, miként lehet zöldebb a vállalkozásuk, hogyan felelhetnek meg az előírásoknak. Ebben szeretné őket segíteni Finn Kereskedelmi Kamara: az elmúlt években számos fenntarthatósági programot dolgozott ki, emellett pedig különböző képzésekkel segíti a zöldülni kívánó vállalkozásokat.
Melyek a májusi és a decemberi webinárium legfontosabb, legsürgetőbb kérdései?
Változik az üzleti szféra és az elvárások is. A környezetvédelem mára már alap:
a fenntarthatóság a vállalatok versenyképességét meghatározó normává vált.
Számos országban már bevett szokás, hogy a kiírt tenderekre pályázó vállalkozásoknak jelezniük kell a szén-dioxid-kibocsátásuk méretét. Ez sok kkv-nak valóságos sokkot okozhat. Például azoknak, akik régi kapcsolatban állnak nagyobb vállalatokkal, ám most a már meglévő szerződéseket veszélybe kerülhetnek – hacsak a kisebb cégek nem tudják megadni a nyilvános ajánlatban kért információkat. Fontosak ezek az információk, nem véletlenül kérik a kisebb vállalkozásoktól sem, hiszen ők is hozzájárulnak a nagyobb cégek karbonlábnyomához. A nemzetközi színtéren értékesítő óriás cégeknek pedig tudniuk kell, tevékenységünk pontosan milyen környezeti hatással bír, ha szeretnének meghatározó szereplői maradni a globális piacnak. Mindezekről beszélni kell, segíteni a kisebb vállalkozásokat is, hogy tisztában legyenek az EU által már ratifikált, illetve folyamatban lévő reformjaival, így követeléseivel is.
Eero Yrjö-Koskinen a Budapesti Finn Intézet igazgatója (Fotó/Forrás: kortárs PR)
Melyek a legsürgetőbb változtatások, amelyeket meg kell hozniuk az üzleti szféra szereplőinek?
Rövid távon az imént említett karbonlábnyom kérdése: tudniuk kell, jelenlegi tevékenységük mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár. Középtávon az emberi jogok és a társadalmi felelősségvállalás kerül majd fókuszba, a cégeknek ezen a téren is át kell gondolniuk, vajon tevékenységük mennyire felel meg az előírásoknak. Ezen rendeleteket most véglegesítik az uniós intézmények.
A tagállamok hogyan sürgethetik az országaikban működő vállalkozásokat, hogy zöldebbek legyenek?
Egyes északi országok komoly környezetvédelmi döntéseket hoztak az elmúlt években.
Finnország például célul tűzte ki, hogy az ország gazdasága 2035 és 2045 közöttre karbonsemlegessé váljon.
Ennek értelmében természetesen változnak a jogszabályok, e változások pedig minden ágazatot érintenek az országban. A magánszektornak ezért már most el kell kezdenie vizsgálni ezeket a kérdéseket és változtatnia kell, ha szeretné megőrizni versenyképességét az EU-s piacon.
2019-ben szervezték meg az első Finnovation konferenciát. Mik a jövőbeni terveik?
A tavalyi esemény a koronavírus járvány miatt elmaradt. A jövőben kétszer akkora erőbedobással dolgozunk: évente két eseményt szervezünk.
A májusi webináriumon kívül, amelyen a fenntartható pénzügyekkel és zöld gazdasággal foglalkozunk, egy társ eseményt is rendezünk december elején, a Planet Budapest 2021 konferencián.
A májusi eseményen előadást tart például Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnöke, Gábor Barbara, az Európai Bizottság szakpolitikai tisztviselője, Cseh Katalin magyar EP-képviselő, valamint Domaniczky Orsolya, a CEEweb magyar civil szervezet szakpolitikai tisztviselője. A szakemberek beszélnek majd az EU által már ratifikált, illetve folyamatban lévő reformokról is – ezek minden EU-tagállamra hatással lesznek a közeljövőben. Éppen ezért reméljük, hogy a webinárium nem csak az üzleti szféra szereplőinek, de minden, környezetvédelem iránt érdeklődő magánember számára is érdekes lesz, hiszen a fenntarthatóság, a bolygó megóvása közös ügyünk.
A 2004-ben alapított FinnAgora Finnország 17 kulturális és tudományos intézetének egyike, célja, hogy segítse a finn művészek, tudósok, gazdasági- és társadalmi szereplők közép-európai jelenlétét. Az intézmény 2019-ben indította el a Finnovation konferencia-sorozatot, amely a tavalyi szünet után idén a fenntarthatóságra összpontosítva folytatódik.
A május 31-ei, „Fenntartható pénzügyek és zöld gazdaság Európában” címmel szervezett webinárium nyelve angol, később magyar felirattal is megnézhető lesz. Az esemény ingyenes, ám a részvétel regisztrációhoz kötött.
Jelentkezni itt lehet.
Fejléckép: Eero Yrjö-Koskinen (forrás: Kortárs PR)
Támogatott tartalom
hírlevél
